Testvéri szeretet veszekedés nélkül? Aranyszabályok konfliktuskezeléshez, szülőknek
A bűvös négyes, amivel a szülők a legtöbbet tehetnek a jó testvérkapcsolatért: pártatlanság, figyelem, támogatás, szeretet.
Tételezzük fel, hogy a testvérek együttélése legtöbbször szeretetteli és békés, nem jellemző rájuk a háborúskodás. El kell fogadni, bármennyire is nehéz, hogy a testvérek közötti viszonyra a szülőknek csak indirekt módon van ráhatása, így például az örökös fegyelmezés vagy az egyik-másik gyermek pellengérre állítása nem nagyon vezet eredményre, nem különösebben hat pozitív értelemben kettejük kapcsolatára. Az indirekt üzenetek sokkal nagyobb hatással bírnak, sőt, sok esetben a szülői hozzáállás csapódik le a gyermekek közötti kapcsolatban.
Hedvig Montgomery Szülői varázslat című könyve számos jó támpontot ad. Külön fejezetben fejti ki nézeteit a szerző – pszichológus, család- és párterapeuta – a testvéri kapcsolatról. Azt írja például, hogy a testvéreknek jót tesz, ha veszekednek. Hagyni kell, hogy magukról kialakítsák, kinek mit szabad, melyikük az erősebb, és melyikük az okosabb. Ha közbeavatkozunk, és meg akarjuk oldani a konfliktust helyettük, sokszor csak késleltetjük a megoldást.
Az idősebb testvérekre jellemző lehet az irigység, így ha a kistestvér három év alatti, figyelni kell, nehogy bántani akarják! Ahogy a gyerekek nőnek, arra kell törekedniük a szülőknek, hogy egyre inkább vonják ki magukat a testvérveszekedésekből.
„Akármilyen furcsán hangzik is, a veszekedés az intimitás egyik alapfeltétele, hiszen a két veszekedő fél a konfliktus során jobban megismeri egymást. Mutassuk meg a gyerekeinknek, hogy a veszekedés nem válság, ki lehet utána békülni; a békülésekből pedig konfliktuskezelést lehet tanulni.”
A testvérveszekedések aranyszabályai Hedvig Montgomery szerint
Amikor a gyerekek már kicsit nagyobbak, húzódjunk a háttérbe! Ne akarjunk az első, konfliktusra utaló jelre békítő hadtestként viselkedni!
Mutassuk meg a gyerekeknek, hogyan tudják megoldani a problémáikat, ne akarjuk azokat helyettük megoldani! Ahelyett, hogy mi irányítanánk, mondjuk például: „Itt meg mi történik? Mindkettőtöknek a vízipisztolyra fáj a foga? Jó. És akkor most mi legyen?”
Ha szükségük van rá, vigasztaljuk meg a gyerekeket egy-egy veszekedés után, de ne vádaskodjunk!
Ha egy gyerek kifejezetten undok a testvérével, mondjuk meg neki! Nem jó, ha az egyik testvér sértő nevet ad a másiknak, nagyon meg tudják bántani egymást.
Figyeljük meg, mi magunk hogyan oldjuk meg a konfliktusainkat, és hogy beszélünk a gyerekekkel! Mit tanulhatnak a példánkból?
Adjunk teret a gyerekeknek, hogy jól érezhessék magukat együtt! Mit tudnak közösségként csinálni? Keressünk olyan tevékenységeket, ahol minden gyereknek megvan a maga szerepe, így megtalálják majd a helyüket a csapatban.
Töltsünk időt mindegyik gyerekünkkel kettesben is, így nem lesznek annyira féltékenyek. Ha különlegesnek érzik magukat, kevesebbet veszekednek egymással.
Kapcsolódó cikkünk a témában, Riha Zsófia pszichológiai és életmód szakterapeutától
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
