„Törékeny” generációk. Miért fontos a családi életre nevelés?

Az elmúlt évek során számos felmérés készült a családok szétesése témájában. Társadalmunk egyik fájó sebe a párkapcsolatokban bekövetkezett változások eredménye. A párkapcsolatok törékenysége számos gazdasági és társadalmi következményt von maga után, ezért alapvető társadalompolitikai feladat a párkapcsolatok stabilabbá tétele. A kutatásokból fény derült arra a sajnálatos tényre, hogy a köznevelésből alapvetően hiányzik a család értékének kiemelése és a családi életre való nevelés.

Az értékrend válsága

Tulajdonképpen nem csupán a család intézménye van válságban, hanem maga az értékrend, és ebből a nehéz helyzetből való kijutáshoz a család a kulcs. A családbarát szemlélet és az emberi élet tiszteletének megtanításában a nevelés az egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköz. A fiatalokra az online világnak köszönhetően hihetetlenül nagy mennyiségű információ zúdul folyamatosan, ezért fontos, hogy a családi élettel kapcsolatos információk figyelmet tudjanak kapni. Ennek az egyik már bevált lehetséges módja a családi életre való nevelés szervezett formában, az iskolában a szülőket is bevonva.

Az érzelmi kötődések elsődleges színtere a család

A személyes kötődéseket a gyermek a családban tanulja meg. Napjainkban ez számos családban nem valósul meg maradéktalanul, ezért az iskolára, illetve más nevelőintézményre hárul a feladat egy része. Mindez a családok és az iskola szoros együttműködésével valósítható meg. A kitűzött cél és a felelősség közös: a felnővő generáció boldog, harmonikus családi életet éljen. Ha a családok egyéni sajátosságaiknál fogva nem tudnak megfelelő mintát nyújtani ehhez, akkor nagyon fontos, hogy követendő mintát adjunk a számukra a munkába bevont hiteles családokkal együttműködve.

Az új Nemzeti Alaptantervben (NAT) az egyik legnagyobb figyelmet érdemlő téma a felnővő generáció nevelésében a családi életre való nevelés mellett a társas kapcsolati kultúrára való felkészítés. A tantervben nem önálló tantárgyként szerepelnek, hanem több tantárgyba szervesen beépülve, azok szerves részeként szerezhetnek magasabb szintű tudást a diákok ezekben a fontos témákban. A cél, hogy az oktató-nevelő munka részét képezze a család értékének hangsúlyozása és azok a diákok is találkozzanak követendő mintával, akiknek a saját családjukban ez nem valósul meg.

Nevelés, családi életre nevelés

A történelem során minden korban a felnőttek átadták a tapasztalataikat a fiatalabb generációnak, így örökítve át a már megszerzett tudást, ezzel könnyítve meg a fiatalok számára a közösséghez való kapcsolódást. A személyiségünk folyamatos fejlődésben van. Az életünk első húsz évében a család szolgál mintaként, tehát legalább két évtizednyi nevelést kapunk ahhoz, hogy felelős helyet tölthessünk be a társadalomban. Aki nevelést kap az minden tekintetben többé válik, gyarapszik, akár a szülei által akár pedagógus által kapja.

A családi életre nevelés alapkérdései

Oktatás-nevelés

Célja: az egyén számára mintát adni a beilleszkedéshez családba, óvodai iskolai és a tágabb emberi közösségekbe. Emberré válni kiteljesedést jelent a lehetőségek teljes kihasználásával. A pedagógus pályát azok választják, akikben megvan az igény arra, hogy mintául szolgáljanak az ifjúság számára, akik az idejüket, figyelmüket és a szeretetüket erre a tevékenységre fordítják. Képesek folyamatosan megújult erővel végezni a feladatot, megbirkóznak a nevelés buktatóival és el tudják fogadni az esetleges kudarcokat is. A nevelő a nevelés kulcsa, vezető, segítő és tanácsadó. A szaktudása mellett a gyermekek iránti szeretete és a kiegyensúlyozott személyisége a legfontosabb eszközei. Így tud hiteles példává válni a gyermekek, illetve fiatalok szemében, már ha csupán jelen van, azzal is formálja személyiségüket.

Cél a család intézményének védelme és stabilitásának megőrzése

A Családi Életre Nevelés legfontosabb célja a házasság és a család védelme és kiegyensúlyozottságának megőrzése, hiszen a család gondoskodó, szeretetteljes légköre nélkülözhetetlen és semmivel nem helyettesíthető a gyermek egészséges érzelmi fejlődése szempontjából. Az életben való boldoguláshoz elengedhetetlen a jó kommunikációs készség, a pozitív önértékelés, a döntéshozatali képesség önbizalom, önszeretet, amelyek nélkül nem vagyunk képesek kiegyensúlyozott életet élni és tápláló kapcsolatokat kialakítani. A család ideális esetben mindezt megtanítja a gyermek számára a CSÉN célja pedig ennek a tudásnak a kiegészítése az egyén és a család szintjén is, ha szükséges, illetve azoknak a fiataloknak a számára megfelelő minta adása, akik valamiért nem kapnak megfelelő tudást a témában.

Egy magasabb szinten a családi életre nevelés részét képezik a pénzügyi tudatosság, a család és a munka közötti egyensúly megtalálása, szülői szerepek, nemi identitás és minden más a családot érintő téma. A gyermekre való tudatos odafigyeléssel megelőzhetők az olyan társadalmi problémák, mint a különböző szerekkel való visszaélés, családon belüli erőszak, munkanélküliség, eladósodás.

A családi életre nevelés témakörei
  • Önismeret és érzelmi érettség (saját élmények tapasztalatok tudatossá tétele)
  • Jellem és értékrend (jellemformálás, értékrend kialakítás)
  • Asszertív kommunikáció, konfliktuskezelés
  • A család működése (szerepvállalás, kölcsönösség, érzelmek, konfliktusok kezelése, feladatmegosztás)
  • A család gazdasági működése (pénzgazdálkodás, időgazdálkodás, értékteremtés, tervszerűség)
  • Szexualitás (érzelmi, lelki, kapcsolati, fizikai felelősség vállalás)
  • A változásokhoz való alkalmazkodás (krízis, erőforrások, veszteségkezelés, kudarctűrés, tervezés, értékmegőrzés, jövőkép)
  • Veszélyek, devianciák (konfliktuskezelés, agressziókezelés, mintakövetés, tiszta kommunikáció, segítő háló)

 

Webajánló: kulcsarkrisztina.hu/csaladi-eletre-neveles

Szerző: Katona Andrea

Nyitókép: Vlada Karpovich/Pexels

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tíz + kilenc =

hirdetés