Újra létezem

Olvasónktól

Magasról estem le, és törtem össze apró kicsiny darabkákra. Borzasztóan fájt mindenem. Azt gondoltam, képtelenség így tovább élni. Nem láttam megoldást arra, hogy hogyan leszek képes valaha is összerakni újra magam, és talpra állni. Egy darabokra esett, hasznavehetetlen porcelánedény voltam csupán. Nem volt bennem élet, csak léteztem.

Aztán egyszer csak váratlanul ott voltál. A semmiből. Úgy érintettél meg, és úgy nyúltál hozzám, mint még soha senki azelőtt. Tudtad, hogyan szedegess össze. Minden szétesett darabomat pontosan elkezdted a helyére illeszteni. Lépésről-lépésre. Cseppnyi félelem volt csak bennem, hogy újra valakinek a kezére bízzam magam. De valahol legbelül éreztem, hogy veled biztonságban vagyok. A legjobb helyen.

 

Végre újra elöntött az érzés, hogy valakinek fontos vagyok. Valaki szépnek és értékesnek talál. Látja a jóságot bennem, és vigyázó kezekkel őriz. Isteni csoda volt ez! Nem mérhető semmihez.

Újra összeraktad minden kopott és megtört darabkámat. És most azt látom, hogy ezekkel az összeillesztésekkel, és fájdalmas sebekkel együtt lettem az, akit megszerettél. Nem vagyok szalagáru, egy az egyforma edények közül. Pont az tesz különlegessé, és egyedivé, amilyen törések és hegek látszódnak rajtam. És te így fogadtál el.

Csak köszönettel tartozom neked, hogy a létezés helyett újból életet kaptam melletted. És elfogadhattam magam újra, mint a Mester kezéből kikerült, díszes és egyedülálló agyagedényt.

 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

3 + négy =

hirdetés