Újrakapcsolódás: vissza a természethez! Ökopszichológia: a civilizációs ártalmakat a természet közelségével semlegesíteni, gyógyítani

Ha felismerjük, hogy a természethez fűződő kapcsolatunk milyensége, minősége kihat mentális, lelki és fizikai állapotunkra, ha képessé válunk az „újrakapcsolódásra”, természetes módon tudjuk a civilizációs ártalmakat csökkenteni, semlegesíteni. A természet természetes gyógyír: egységélményt ad, kikapcsol, oldja a stresszt és számos kutatás bizonyítja, hogy ténylegesen gyógyító hatással bír.

A természettel együtt élni, a természetben lenni évezredekig a világ legtermészetesebb dolga volt. Manapság viszont milliók számára külön program, amit meg kell szervezni, amire időt kell szánni. A világ népességének jelentős része születik sűrűn beépített, zsúfolt, forgalmas nagyvárosban. „Olyan környezetben nő fel, ahol mindennapi útvonalain alig találkozik természeti elemekkel. A magas épületek közt csak akkor látja az ég egy kis darabját, ha függőlegesen felnéz rá, fák és zöld területek hiányában nem látja az évszakos változásokat, állatismerete pedig csak a szomszéd neurotikus kutyájára szorítkozik, aki ugyanúgy szenved a természethiánytól, mint ő maga” – írja Molnos Zselyke, az Ökopszichológiai Intézet létrehozója és vezetője, az Ökopszichológia-alapkönyv szerzője.

Rengeteg gyerek számára a természettől elidegenedett – civilizációs – létezés magától értetődő, természetes, hisz’ ebbe cseppennek.

A kisgyerekkori természeti élmények meghatározóak a későbbi viszonyulásban – (egység)élmény híján hogyan várhatjuk el, hogy természetvédő, természetszerető felnőtté váljanak? Nemcsak nevelési célzattal, hanem saját jól-létünk érdekében is fontos lenne, hogy a természeti élményeket tudatosan keressük! 

„A természet nemcsak az, ami ott kint van, és zölden virít, hanem a saját valóm is, a testem, a lelkem, a szellemem. Ha önmagamat pusztítom vagy leselejtezem, mitől lenne más, mint ha a természettel tenném ugyanazt?” Molnos Zselyke ökopszichológus újrakapcsolódásnak nevezi könyvében a tudatos viszonyulást a természethez. Az ökopszichológia relatíve fiatal tudományterület, a ’90-es évek eleje óta létezik ezen a néven, de amiről szól, az egyidős az emberiséggel.

Meg kell(ene) tanulnunk újra harmóniában élni a természettel; ha másért nem, legalább a saját érdekünkben. A természet gyógyít. Tudományos megfogalmazásban: az alkalmazott ökopszichológia hatékony terápiás mód számos testi-lelki problémára.

Mit kaphatsz a természettől? Részlet az Ökopszichológia-alapkönyvből

okopszichologiaalapkonyv6

Gyorsabb rehabilitáció műtétek, betegségek után. Meghatározó lehet már az is, hogy a kórterem ablaka mire néz, növényekre lát a lábadozó beteg vagy például zajos városi környezet veszi körül. 

Kutatások igazolják, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát és a felépülést is segíti az állatok közelsége. Hatásos az állatterápia.

A természet közelsége oldja a depressziót, a szorongást, a stresszt, a nyugtalanságérzetet, sőt, az agressziót is.

Evészavarok kezelésében hatékonynak bizonyult az ún. terápiás kertészkedés, ami szintén oldja a stresszt, hatásos módszer „bánatevés” ellen. A kiégés ellen és a függőségek leküzdésében is segíthet a kertészkedés.

Amire nem gondolnánk: az ökoterápia különböző formái erősítik az önbizalmat, az önbecsülést. Ha például rendszeresen túrázol vagy futsz vagy sétálsz a természetben, „közelebb kerülsz” önmagadhoz.

Bizonyított, hogy a virágok és zöld növények kedvezően hatnak a munkahelyi teljesítményre, segítik az újító, kreatív és megoldásközpontú ötleteket.

A természet közelsége a mentális egészség, életminőség általános javulásával jár együtt.

– A természet segít megtapasztalni helyünket a világban – írja Molnos Zselyke. Csodálatot ébreszt a nagysága, az ereje és annak tudatosítása, hogy túl van a mi irányítási lehetőségeinken.

 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenhárom − hét =

hirdetés