Válogatás kortárs írók meséiből. Mindegyik elérhető az interneten, ingyen, bármikor, bárhol

Van az úgy, hogy beülünk a kocsiba végre a gyerekekkel és az összes csomaggal és mindenki be van kötve, habár tízkor terveztük az indulást a nyaralásra, már dél van, de éljen, legalább már megyünk; vagy hurrá, elértük a vonatot Balatonra, a buszt a vidéki nagymamához és végre elhelyezkedtünk, minden megvan, és akkor csapunk a homlokunkra: hogy basszus, mindent elhoztunk, csak a mesekönyvet nem. Na, erre az esetre szedtünk össze néhány jó mesét kortárs meseíróktól, amelyeket az interneten is el lehet olvasni. Éljen az okostelefon!

Azért is érdemes ezeket megnézegetni, mert a könyvek ugyebár nem túl olcsók és eléggé kiszámíthatatlan, hogy a gyerek végül mire harap rá. Így ki lehet próbálgatni ingyen, esetleg melyik író stílusa tetszik meg a gyerekeknek jobban.

A képen: Berg Judit (bal felső részben), Varró Dániel, Boldizsár Ildikó, Lackfi János

Lackfi János

Nagyon szeretjük, olyan bűvészkedésre képes a szavakkal, ami tényleg elvarázsolja a gyerekeket és beleragasztja a fejükbe ezeket a szavakat, rímeket vagy egész meséket. Sőt, mi azt tapasztaltuk, hogy nem is szeretik, ha megszakítjuk a verset vagy mesét mindenféle magyarázat okán, nem annyira érdekli őket, melyik szó mit jelent, egyszerűen élvezik a csengésüket, a játékot és az enyhén vagy erősen ironikus humort, ami árad a munkáiból. Egy mesét és néhány verset ajánlunk tőle (a honlapján több is elérhető a Gyerekeknek fül alatt).

Az Autósmese lányoknak kifejezetten kocsiba illik és szerintünk fiúknak is tökéletes, tapasztalatból mondjuk, nem zavarja őket a lányos felhang. Nagyon szórakoztató, mindig is sejtettük, hogy a lóerő nem mértékegység, hanem valódi mini pónikat takar, ők forgatják a hengerekben a tengelyt (vannak köztük csillámpónik is), ráadásul nagyon jól el lehet beszélgetni a mesében említett alkatrészekről a kocsiban, megmutatni mindent, a történettel együtt gyakorlatilag elmagyarázhatjuk az autó működését, alkatrészeit.

A másik, amit kifejezetten ajánlunk alig-alig evő, válogatós gyerekeknek, a Paradicsomleves betűtésztával című verseskötetből egy válogatás, Etetős versek a menzáról alcímmel. Ez azért jó, mert a gyerek éhes is lesz remélhetőleg, másrészt pedig érdekelni fogják a versek, mert eleve ismeri azok tárgyát, s valóban izgalmas, milyen verset lehet írni a kakaóscsigáról meg a rántott húsról. Így aztán a verseket is könnyebb megszerettetni azokkal a gyerekekkel, akik esetleg nem olyan lelkesek a költemények hallatán. A Kakaós csigát külön kiemelnénk, érdemes egyszer magunkban elolvasni, mielőtt felolvasnánk, mert annyira ritmusos, hogy szinte el lehet rappelni. A kocsiban nagyon jó hangulat tud kerekedni, ha egy ilyen verset megpróbálunk megtanulni. A Tojáslevesről is szólnánk, nagyon illik a gyermeki fantáziához, ami egy tojáslevesbe medúzákat, kígyókat, polipokat könnyen belelát.

Berg Judit

Berg Judittal már készítettünk interjút, a híres Rumini és a Lengemesék című sorozatok írója: közzétett néhány olyan mesét a honlapján, ami soha nem került nyomtatásba. Alig evő – és királyfikról álmodozó – kislányoknak nagyon kedves és szép mese a Cérnaszál királykisasszonyok, külön tetszik nekünk, hogy a mesét olyan rajzok illusztrálják, amelyeket gyerekek készítettek a mese hatására. Az írónő honlapján még két olyan mese olvasható, amelyek a Panka és Csiribí sorozat részei.

Varró Dániel

Varró Dánielt nagyon szeretjük több okból is: rendkívül őszinte, akkor is, ha a szerelemről, akkor is, ha a szülőségről ír, akkor is, ha a gyerekeknek. Szintén játékosak és humorosak a munkái, nyelvi bravúrokra képes, nemhiába népszerű. Egy kicsit nehezebb verset is ajánlunk, amivel egyébként a hónapokat is lehet tanulgatni, a Maszat-hegyi naptárt, míg a Lecsöppenő KecsöpBenő már-már klasszikusnak számít, nekünk egyik kedvencünk az Unokaöcsémnek – arccsipkedős nagybáty-vers, a gyerekek számára kacagtató (lehet mutatni hozzá fotót a költőről). Nagyobbaknak való a Mért üres a postaláda mostanába? (annak való, aki érti, mi az e-mail és a levél közti különbség, illetve a humort a versben).

Azoknak a gyerekeknek, akik imádják a nyelvi játékot (általában igen), tökéletes az Egyhangú ringató, igazi nyelvtörő felolvasni, mindegyik versike egy magánhangzóra épül, ráadásul a gyerekek mind ismerik a leírt helyzeteket, de megértik, hogy ezúttal a szülő szemszögéből élhetik át őket (“Egyre keseregsz nekem, te ded. Ne tedd! Ej, te gyerek, felvegyelek, letegyelek? Jelentem, ezennel lett elegem. Ne nyekeregj!”). A magánhangzók tanulására nagyon jó a kisebbek számára, ki lehet találni, hogy melyik versike melyik magánhangzóval íródott.

És persze nem hagyhatjuk ki, korábban írtunk már a Ha nagy leszek, szoftvertesztelő leszek című, letölthető kötetről, ami szórakoztatóan, verses formában mutatja be a digitális forradalom új és izgalmas szakmáit, Varró Dániel tolmácsolásában, Baranyai (b) András illusztrációival.

Boldizsár Ildikó

A mesekutató és meseterepauta széles körben ismert gyógyító meséiről, a honlapján mindig van fent egy hónap meséje, érdemes azt is megnézni. Az ősi meséket és mítoszokat ugyanis nem egy ember alkotta, hanem szájról szájra csiszolódtak, gyerekek érdeklődése és öregek bölcsessége összegződik bennük, így a gyerekek valódi problémáira valódi vigaszt nyújtanak – szimbolikus formában szólva hozzájuk. Ezért gyógyítanak olyan lelki sebeket, amelyek a gyereklét során óhatatlanul és kivédhetetlenül bekövetkeznek. Habár nem saját szövegből dolgozik a meseíró, kortárs szemlélettel válogat a régi hagyományokból.

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

kettő × egy =

hirdetés