Várospanoráma az egri minaretből

Kevés magyar város büszkélkedhet olyan belvárosi – történelmi – kilátóval, mint Eger. A XVI. század végén épült minaret a török építészet egyik legészakibb épen maradt emléke, amely a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott.

A török hódoltság idejéből öt minaret maradt fenn Magyarországon, Egerben, Pécsen, Érden, Szigetváron és Esztergomban, de csak az egri és a pécsi maradt meg eredeti állapotában. Az egri minaret negyven méter magas, szűk teraszára 97 csigalépcső vezet fel. Napsütéses időben páratlan panoráma nyílik innét a városra. A minaret teraszáról a török megszállás idején naponta ötször hívta imára a müezzin, ma a városban tartózkodó turisták egyik legkedveltebb célpontja.

A csigalépcső belső orsója körül egy 90 cm átmérőjű betongyűrűt helyeztek el, ami a feljárást a 97 lépcsőn jelentősen leszűkíti, de aki vállalja a feljutás nehézségeit, 32 méter magasból élvezheti a város panorámáját.

Fotó: www.minareteger.hu

Klausztrofóbiásoknak nem ajánlott

A tériszonnyal küzdőket is próbára teheti

hirdetés ▼

hirdetés ▲

Az egri várban komoly felújítási munkálatok zajlanak. A 2,1 milliárd forintos beruházás első ütemében egyebek mellett felújítják a látogatók elől több mint 30 éve elzárt Török-kertet, a Szép-bástyát és megújulnak a várbéli közművek is. A megépülő Dobó-bástya alól induló, a vár északi kapujáig tartó parkosított várfalsétány nem csak turisztikai attrakció lesz, hanem a belvárosba vezető új közlekedési útvonalat is kínál majd. Később, a fejlesztés második ütemében a Setét-kapu felújítására és a kazamata-rendszer rekonstrukciójára kerül sor.

Müezzin ének az egri minaretből 

Webajánló

Az egri minaret weboldala >>

Az egri vár hivatalos honlapja >>

Fotó: Életszépítők © Ymon  

Mesterházy Mónika

Alapító-főszerkesztő

Több mint 20 évet töltöttem az írott média izgalmas világában, szinte minden klasszikus sajtóműfajban kipróbáltam magam. 2006-2012 között főként szakújságíróként ténykedtem és fenntartható építészet témaköréhez kapcsolódó szakmai konferenciák, workshopok, illetve szakkiadványok létrejöttében közreműködtem.

Újságíróként szerettem volna kimaradni a nagy médiaátrendeződésből, részben ezért hoztam létre 2013-ban ezt a független felületet. A magazin kitartó munka és elköteleződés eredménye, család, munka mellett, szabadidőnk terhére gondozzuk alkotótársaimmal.

Néhány éve visszakanyarodtam a segítő hivatáshoz; gyermekvédelmi alapellátás keretében általános és középiskolásokkal foglalkozom élménypedagógiai alapokon nyugvó készség- és szociális kompetenciafejlesztést célzó csoportfoglalkozások, tematikus táborok keretében. Főbb témaköreim prevenciós-edukációs területen: kortárs bántalmazás, cyber bullying, netikett, tudatos médiahasználat, ökoszemlélet, fenntarthatóság. Szociális munkás, intézményi kommunikátor, újságíró, kiadványszerkesztő képesítésekkel rendelkezem. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet mesterképzésén az iskolai mentálhigiénét választottam kutatási témámnak. Diplomamunkám címe: „Ki segít, ha baj van?” Mentálhigiéné általános és középiskolában.