A mai magyar iskola tananyagot tanít a felejtés számára? Iskolapélda – fontos könyv szülőknek, pedagógusoknak
Winkler Márta neve fogalommá vált – sok volt tanítványa, szülők és tanártársak számára ő jelenti a jó tanárt, a gyerekközpontú pedagógust. Megmutatta, hogyan lehetséges olyan körülményeket teremteni, melyben a gyerekek egy közösség szabad és önálló tagjaiként örömmel tanulnak, érzelmileg és szellemileg egészségesen fejlődnek. Winkler Márta ma is aktív: különleges szaktudását a pedagógusképzés szolgálatába állította. Pedagógiai módszere nemcsak a tanulás folyamatát segítő tevékenységek miatt különleges, hanem a tananyag miatt is. Winkler Márta Iskolapélda c. könyve már a negyedik kiadásnál tart. Szülőknek, pedagógusoknak, gyerekekkel foglalkozó szakembereknek ajánljuk elsősorban.
A Winkler-varázslatnak – mely nem boszorkányság! – két kulcsszava van: a személyiség és a szakszerűség. Igazi közösség csak érett, vagy érlelődő, és ebben nem akadályozott individuumok szabad társulásaként jöhet létre, s nem éretlen vagy individualitásuktól megfosztott emberek kényszerközösségeként – írja Vekerdy Tamás pszichológus a kötet előszavában.
A magyar iskolát a maga poroszos tradíciói hosszú idő óta a központi tanterv feltétlen tiszteletére és követésére próbálták rászorítani. Ez minden esetben a gyerek és a pedagógus személyiségének kisebb-nagyobb fokú tagadását vagy tekintetbe nem vételét jelentette. A központosított, uniformizált iskolákból a szakszerűséggel együtt a személyiséget és a személyességet is száműzték. Nem merült fel többé az a kérdés, hogy milyen is a gyerek valójában, s hogy ehhez képest mi is lehetne fejlesztésének legjobb, leghatékonyabb módja.
Az iskolákból soha nem látott mértékben tűnt el az élmény lehetősége, az érzelmi kapcsolódás és a tevékenységben lelhető öröm lehetősége, és a tartósan egy pedagógushoz kötődő személyes kapcsolat adta fejlődés és fejlesztés lehetősége is.
Winkler Márta, amikor 1962-ben a tanítóképző főiskoláról kikerülve a gyerekek közé lépett, be merte ismerni magának, hogy újfajta megközelítésre van szükség, ha a tanító valóban hatékonyan akar munkálkodni a gondjaira bízott gyerekek között. Képes volt meglátni, hogy az a nagyfokú aktivitás, amit a gyerek magával hoz az iskolába, valójában a legerőteljesebb motorja a gyerek fejlődésének, fejlesztésének. Mindössze arra van szükség, hogy az iskola ne elfojtani igyekezzen ezt az aktivitást a maga szakszerűtlen fegyelmezésével, hanem felhasználni.
Az aktivitásban ugyanis a gyerek személyisége nyilvánul meg. A személyiség egyszeri, megismételhetetlen – nem sorozatgyártásra termett. Ha egy társadalom nem akarja elvesztegetni a maga legjobb erőit, akkor az iskolának éppen ez egyszeri személyiségek kibontakoztatásán kell fáradoznia. Erre a pedagógus csak akkor lehet képes, ha ő maga sem fojtotta, fojtja el saját személyiségét, ha folyton megújuló, megújított önismeretben élni tud saját személyiségének erőivel.
Személyiséget csak személyiséggel lehet nevelni!
A mai magyar iskola nem fejleszt, sőt, bizonyos értelemben visszafejleszt, például ami a spontán beszéd- és fogalmazásbeli készségeket illeti. A mai magyar iskola tananyagot tanít a felejtés számára. A tökéletesen megtanult tananyagnak 75 százaléka három-öt év alatt a feledésbe hull, lévén, hogy nem készségek kifejlesztéséről van szó, hanem majdnem mindig csak szóbeli megtanulásról.
Winkler Márta nagyon korán kiharcolta, hogy négy évig lehessen együtt az osztályával. A négyévi együttlét biztonságot és nyugalmat ad, lehetőséget az érzelmi kötődésre, kibontakozásra. A személyes kapcsolat pedig az értelmi fejlesztés biztos alapjául szolgál.
Az Iskolapélda – Kinek kaloda, kinek fészek c. kötet a Winkler-féle pedagógiába nyújt betekintést, az iskola gyakorlatából merített példákon keresztül. Hasznos olvasmány szülőknek, pedagógusoknak, gyerekekkel foglalkozó szakembereknek.
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
