Boldog vég? Tabudöntögető memoár életről, halálról

hirdetés

hirdetés

Az utolsó telefonhívás a kórházból. A kitörölhetetlen, szívhasogató pillanat, amikor a kórterembe lépve üresen áll a betegágy. Felidézni az utolsó találkozást, az utolsó szavakat. Felfogni, hogy vége. Átvenni a steril nejlonzsákba halmozott holmikat. Nem összeroppanni. Intézkedni, aláírni, megszervezni. A frissen hantolt sír mellett toporogni. Részvéteket fogadni. Emlékekbe kapaszkodni. Mulasztásokat könnyekkel tisztára mosni. Szeretettel elengedni – ez tart a legtovább.

Rideg Krisztina Alkalmasság c. személyes memoárjában kényes témát feszeget, kíméletlen őszinteséggel. Idős szeretteinek utolsó napjairól ír; nagyon jól fogja meg az élet végi elesettséget, a halállal kapcsolatos tabut. Irodalmi igényességgel szól, de mellőzi a pátosz hangjait. Erről a témáról – bármennyire is személyes – másként azt hiszem nem is szabad írni. Fájjon csak olvasni, milyen csonttá soványodva, étvágytalanul várni a véget a halálszagú elfekvőben. Milyen egyedül maradni.

Milyen az utolsó lélegzetvétel. Mennyire gyötrő a halálfélelem.

„Mintha minden halálban a saját elmúlásommal néztem volna szembe: időtlenül. Pedig a halál mindig ugyanaz volt. Jött, amikor jönnie kellett, csak én voltam mindig más. (…) Én voltam az is, aki ott és akkor, a kórházban, csöndben állva, a szemébe nézett a halálnak egy pillanatra, nagyanyám tekintetén át. (…) És éreztem, hogy a nagyanyám halála miatt érzett szomorúságom elveszett az apám iránt érzett részvétem és együttérzésem árnyékában. És éreztem, hogy az apám miatt érzett részvétem és együttérzésem elveszett a mindenség akaratának elfogadásában. (…)

Mintha ott és akkor alkalmasságom lett volna rá, hogy érezzem. Szavak nélküli feloldozássá vált bennem az elmúlás (…), az élet részévé olvadt és tudtam, hogy majd mindenkiért jönni fog, és az úgy van jól.”

Rideg Krisztina könyve a privát emlékeket, traumákat is felszakíthatja. Nem azt üzeni, hogy készüljünk a halálunkra, ne szabotáljuk a gondolatot, hogy egyszer bekövetkezik. A lényeg sokkal inkább azon van, hogy mit teszünk szeretteinkért a halálunkig, a halálukig.

www.ridegkrisztina.hu

Kapcsolódó interjúnk

A halál mezsgyéjén és azon túl – Egy autóbaleset életre szóló tanulságai – Interjú Dobronay László filmrendezővel
A halál mezsgyéjén és azon túl – Egy autóbaleset életre szóló tanulságai – Interjú Dobronay László filmrendezővel

hirdetés

Mesterházy Mónika

Életszépítők Magazin alapító-főszerkesztő

Noha írni, olvasni mindig is szerettem, nem készültem az újságírói pályára. Gyerekkoromat a zene töltötte ki (harmóniumon, orgonán játszottam), érdekeltek a művészetek. Kreatív irányultságom ellenére érettségi után úgy döntöttem, hogy hivatásos segítő leszek. A sors azonban más irányba terelt; főiskolásként egy napilap szerkesztőségében kötöttem ki, így lettem végül "médiás". Végzettségeim szerint diplomás szociális munkás, kiadványszerkesztő, újságíró, intézményi kommunikátor vagyok. A munkában igyekszem az érdeklődésemet követni. Sok minden érdekel, ezek esszenciája ölt formát az Életszépítők Magazinban.

A www.eletszepitok.hu weboldal bárminemű tartalma a
Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.
Még nincs hozzászólás

Válaszolj!

Az e-mail cím nem lesz nyilvános.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

hirdetés

hirdetés

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás