Útra kelnek a gólyák és a fecskék – Lenyűgöző, egyben drámai küzdelem a vándormadarak vonulása
A nyár utolsó heteiben valami megváltozik a levegőben, és kezdetét veszi a vándormadarak vonulása. A nappalok még melegek, de a reggelek már hűvösek, és ha felnézünk az égre vagy a villanydrótokra, láthatjuk, hogy a madarak elkezdték a gyülekezést. A fehér gólyák és a fecskék útra kelése az ősz közeledtének egyik leglátványosabb jele.
Vajon miből érzékelik a madarak, hogy elérkezett az idő, és hogyan képesek több ezer kilométert megtenni hiba nélkül, eljutva a szárazföldeken és tengeren át az afrikai telelőhelyeikre?
Lenyűgöző vonulási ösztön
A vonulási ösztön hátterében egy összetett belső biológiai óra és a környezeti jelzések finom összehangolódása áll. A madarak nem a hirtelen lehűlés miatt indulnak el, ráadásul augusztus közepén még bőségesen akad számukra élelem.
A legfontosabb kiváltó ok számukra a nappalok rövidülése. Ezt az agyukban található tobozmirigy és a hipotalamusz érzékeli, ami hormonális változások sorozatát indítja el náluk. Bekapcsol az úgynevezett vonulási nyugtalanság, és ilyenkor a táplálkozásuk is megváltozik. Sokkal többet esznek, mint az év többi időszakában. Indulás előtt óriási energiatartalékokat halmoznak fel, zsír formájában, ami a kimerítő úthoz szükséges „üzemanyagként” szolgál.
Kép: Michal Petráš/Pexels
Vándormadarak vonulása: merre van az arra?
Kiválóan tájékozódnak a vándormadarak! Az irány meghatározásához elsődlegesen a Nap állását és a fényt veszik alapul. A fehér gólyák és a fecskék nappali vonulók, éjszaka megpihennek. A Nap állása és a fény mellett a domborzati viszonyokat és a Föld mágneses mezőjét használják a navigációhoz. A csőrben és szövetekben található apró magnetitkristályok és a szemükben lévő speciális fehérjék is segítik őket a tájékozódásban. Felhős időben sem tévesztik el az irányt.
Passzív repülés: a gólyák vonulása
Mintegy 5 ezer gólya fészkel Magyarországon, 2024-ben 5200 párat mértek fel. Mivel nagy testű madarak, ezért inkább a passzív repülésre, a „vitorlázásra” támaszkodnak. A szárazföld felett a Nap által felmelegített, felszálló meleg légáramlatokat használják ki ügyesen. Elkerülik a nagy vízfelületeket. A magyarországi gólyák keleti útvonalon, a Boszporuszon és a Közel-Keleten keresztül érik el Afrikát.
Augusztus közepétől nagy csapatokba verődnek, hogy együtt keresgéljék a felszálló légáramokat, így jelentős energiát takarítanak meg.
Aktív repülés: így vándorolnak a fecskék
Ezzel szemben az apró termetű fecskék aktív repülők. Nem függenek a légáramlatoktól, folyamatos szárnycsapásokkal haladnak, és képesek átrepülni a Földközi-tenger felett is. Számukra a legnagyobb kihívást az út közbeni táplálkozás jelenti, hiszen a repülő rovarokat menet közben kell elkapniuk.
Augusztus végén és szeptemberben a fecskék hatalmas, több ezres vagy akár tízezres tömegekben éjszakáznak a nádasokban, ahol a nádlevelek védelmet nyújtanak számukra a ragadozóktól és a hideg éjszakáktól, mielőtt nekivágnának a Szahara és a Földközi-tenger átszelésének.
Sajnos a magyarországi füsti fecske, molnárfecske és partifecske állományok az elmúlt két évtizedben eltérő mértékben, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak – mutat rá a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Nehéz az út, sokan nem élik túl
Talán nem is gondolnánk, hogy a fiatal vándormadarak számára a vonulás mekkora próbatétel. A gólyák és a fecskék más-más stratégiát követve repülnek Afrikába. A gólyáknál kulcsfontosságú a tapasztaltabb egyedek követése, a fiatal fecskék viszont önállóan repülnek, és a belső genetikai iránytűjükre támaszkodva indulnak el.
Tudományos adatok szerint a gólyák és a fecskék nagy része elpusztul vonulás közben. A veszteségek voltaképpen drámaiak: a fiatal gólyák és a kistestű fecskék több mint fele, de akár kétharmada (!) nem éri meg az első életévét a kimerítő út, a szélsőséges időjárás és az emberi tényezők miatt.
A túlélőkben azonban ez a megpróbáltatásokkal teli első út „megszilárdítja” a belső térképet, és tavasszal tévedhetetlenül abba a fészekbe térnek vissza, ahol az életük elkezdődött.
Nyitókép: Michal Petráš/Pexels
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
