Hihetetlen, de igaz: 2-3 ezer forint egy 60 négyzetméteres lakás havi melegvíz-előállítási és fűtési díja télen. Hétvégén ingyen látogathatók a passzívházak!

hirdetés

Az első mérések alapján a lakások fűtésköltsége a téli hónapokban sem éri el a 2500 forintot – mondta a százlakásos budapesti passzív társasház egyik lakója korábban. A nyolclakásos szegedi passzívház tervezője és lakói is hasonló tapasztalatokról számoltak be: egy 60 négyzetméter körüli lakás havi melegvíz-előállítási és fűtési díja télen 2-3 ezer forint.

Régi gáz- vagy távfűtéses társasházakban ennek a többszörösét (akár a tízszeresét) kell kifizetni fűtésre, melegvízre, de a hagyományos technológiával létesített új épületek fűtésköltsége sem közelíti meg ezt a szintet. Miközben egy passzívház építése nem feltétlenül kerül lényegesen többe – a bekerülési költséget nagyrészt az építtetői igények és a tervezői hozzáértés határozza meg. A legelső magyar minősített passzívház hét éve épült meg Szadán, a családi ház építtetője kifejezetten annyi pénzt szánt rá, mint amennyibe egy hagyományos lakóház építése került volna – sikerült megvalósítani.

szentendre_passzivhaz_terv_katai_eva600
Szentendrei passzívház. Tervező: Kátai Éva

A ma már világszerte ismert német építési szabvány a legkülönfélébb épülettípusoknál és klímazónán bizonyított. Léteznek passzívház-technológiával létesített irodaházak, kórházak, iskolák, ovik, sőt, uszodaépület is; skandináv és mediterrán országokban is épülnek passzívházak, utóbbiakban az épületek légkomfortját tudják jelentősen javítani, és a hűtésre fordított energián spórolni. A hatalmas légszennyezettségű kínai nagyvárosok az utóbbi években fedezték fel a passzívház-technológiát, ahol a kedvező egészségügyi vonatkozás miatt akarják nagy léptékben alkalmazni, a rendkívül jó szűrőkkel ellátott hővisszanyerős szellőztetőrendszerekkel távol tartható a szmog az épületekből.

A passzívház-technológia az energiahatékony építés csúcsát képviseli jelenleg. Megújuló energiaforrásokkal kiegészítve a technológia már nem pusztán az energiafogyasztás minimalizálására törekszik, hanem a ténylegesen nulla (zéró) energiafogyasztású, sőt az energiatermelő épületek létrehozása a cél (a technológiát kidolgozó, és szabvány tisztasága felett őrködő német Passivhaus Institut kidolgozta és bevezette a Passive House Premium és Passive House Plus kategóriákat).

Hogy Magyarországon mi a helyzet?

2009 óta épülnek passzívházak, melyek jó része nem minősített passzívház. Az építtetők – főleg a magánépíttetői kör – nem minden esetben tartják szükségesnek ugyanis a hivatalos certifikációt, nekik az a fontos, hogy a ház tudja mindazt, amit egy passzívháznak tudnia kell. Így a nemzetközi passzívház-adatbázisba sem kerültek be eddig, ezért nem könnyű a magyar passzívház minőségű épületek számát pontosan megbecsülni. (Szakmai becslések szerint két-háromszáz között lehet a számuk.) Hogy ez kevés vagy reális, ugyancsak nehéz minősíteni. Ha Németországhoz és Ausztriához viszonyítunk, ahol húsz éve ismerik és alkalmazzák a technológiát, akkor nagyon kevés, ha más szomszédos országhoz, akkor egyáltalán nem vagyunk lemaradásban, sőt! Tapasztalt passzívháztervező és kivitelező szakemberekből sincs hiány; 2011 óta képeznek nemzetközi színvonalon szakembereket a Minősített Passzívháztervező Képzésen.

Más kérdés, hogy a passzívház-technológia nálunk valamiért nem tudott magának eddig kivívni komolyabb állami szerepvállalást – nincs ösztönző támogatási rendszer, mint jó néhány országban. Mindeközben az ún. közel nulla energiaigényű épületek létesítésére való átállás már nem lehetőségként, hanem kötelezettségként lebeg a fejünk felett. A közel nulla energiaigény a passzívház-szabvánnyal érhető el a legbiztosabban…

szeged_passziv_tarsashaz_batthyanyu3600
Passzívház-minőségű társasház Szegeden. Tervező: dr. Abou-Abdo Tamás

 

passzivhaz_ovoda_budapest_13kerulet13a
A 13. kerületi önkormányzat példáját egyelőre kevesen követik. Angyalföldön valósult meg hazánk eddigi legjelentősebb passzívház-beruházása, melynek keretében önkormányzati bérlakásként százlakásos társasház valósult meg. A fotón látható épület passzívház-technológiával létesült óvoda, melyet augusztus végén adtak át rendeltetésének

 

Az ipari országokban felhasznált energia több mint harmadát az épületüzemeltetésre fordítják, elsősorban fűtésre és hűtésre. A passzívház-szabvánnyal az épületek energiaszükséglete mintegy 90 százalékkal mérsékelhető. Ennek feltétele a tervezői és kivitelezői szakértelem, a kiváló szintű hőszigetelés, a tripla üvegezésű ablakok, a hővisszanyerős szellőztetőrendszer, a légmentesen záródó épületszerkezet és a hőhídmentes konstrukció. A többlet beruházások hosszú távon megtérülnek az alacsony üzemeltetési költségek miatt.

A fűtési energiafogyasztás kiszámítható és alacsony, ráadásul mindez jelentősen hozzájárul az éghajlat védelméhez is.

Kétségtelen, hogy az építtetőket mégsem mindig egyszerű meggyőzni a technológia megbízhatóságáról; a mai napig sok tévhit kering a passzívházakról. Főleg a hővisszanyerős szellőztetőrendszer működési sajátosságait kísérik fenntartások. Érdemes a mendemondáknak utánajárni… Tapasztalatgyűjtéshez kifejezetten jó támpontot ad a 13 éve életre hívott Nemzetközi Passzívház Nyílt napok programsorozat, melynek keretében passzívházakat lehet meglátogatni. Magyarország 2009-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, minden novemberben kinyit néhány passzívház. Nemcsak szakemberekkel – tervezőkkel, kivitelezőkkel – konzultálhatnak az érdeklődők, hanem a lakókkal vagy az épülethasználókkal is. A program ingyenes; a laikus, civil érdeklődőket éppúgy várják, mint a szakmabelieket.

2016. november 11-én, 12-én és 13-án jó néhány magyar passzívház kinyit a látogatók előtt

Az alábbi térképen látható, hogy világszerte hány ország vesz rész a programban. 

A hazai programokat hivatalosan az International Passive House Association iPHA magyar tagszervezete, a Passzívház Magyarország Egyesület koordinálja. Az általuk létrehozott weboldalon láthatók a november 2. hétvégéjén felkereshető passzívházak, helyszínekkel, időpontokkal, épületismertetőkkel.

Látogatható lesz többek között a legrégebbi minősített magyar passzívház is, a szadai, melyet fentebb említettünk; hét év tapasztalatáról kérdezhetik a látogatók a tulajdonost és a ház tervezőjét. Szentendrén, Budapesten, Szegeden, Veresegyházán is kinyitnak korábbi és új építésű passzívházak, továbbá Gödöllőn egy passzívház-technológiával felújított társasházi lakás is fogad látogatókat.

A Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok hazai programjai >>

 

Ej, ráérünk arra még? Négy év múlva kizárólag takarékos házakat lehet építeni. Hogyan érhető el a zéró energiaszükséglet?

A százlakásos passzívházban lakom. Interjú egy bérlővel

Takaros és takarékos Meséskert. Átadták rendeltetésének az első magyar passzívház minőségű óvodát

Az igazi rezsicsökkentés! Öt éve épült az első magyar passzívház

Rendezvényajánló

 

 

Mesterházy Mónika

Életszépítők Magazin alapító-főszerkesztő

Noha írni, olvasni mindig is szerettem, nem készültem az újságírói pályára. Gyerekkoromat a zene töltötte ki (harmóniumon, orgonán játszottam), érdekeltek a művészetek. Kreatív irányultságom ellenére érettségi után úgy döntöttem, hogy hivatásos segítő leszek. A sors azonban más irányba terelt; főiskolásként egy napilap szerkesztőségében kötöttem ki, így lettem végül "médiás". Végzettségeim szerint diplomás szociális munkás, kiadványszerkesztő, újságíró, intézményi kommunikátor vagyok. A munkában igyekszem az érdeklődésemet követni. Sok minden érdekel, ezek esszenciája ölt formát az Életszépítők Magazinban.

A www.eletszepitok.hu weboldal bárminemű tartalma a
Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.
Még nincs hozzászólás

Válaszolj!

Az e-mail cím nem lesz nyilvános.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

hirdetés

Loading...