Takaros és takarékos Meséskert. Átadták rendeltetésének az első magyar passzívház minőségű óvodát
A százlakásos passzív társasház után újabb nagyszabású passzívházas beruházást valósított meg a XIII. kerületi Önkormányzat: a Meséskert Tagóvoda rekonstrukciója keretében a régi épület helyére egy új 16 csoportos óvodaépület került. Az új óvodát 2016. augusztus 30-án adták át rendeltetésének. Ez az első olyan magyar óvodaépület, melynek tervezése, kivitelezése során a passzívház-technológiát alkalmazták. Fűtési és primer energiaszükséglete a hagyományos technológiával létesült, régi közintézményekéhez viszonyítva elenyésző.
Az építészeti tervezés 2014-ben kezdődött, az építési engedély 2015. januárjában emelkedett jogerőre. A terveket ugyanaz a csapat jegyzi, mint a 100 lakásos passzív társasházét (Archikon). Az új, alacsony fűtés- és energiaigényű épület a Meséskert Tagóvoda bővítéseként valósult meg a Kassák Lajos utca, a Dévai utca, a Tüzér utca és a Lőportár utca által határolt területen.
A korábban nyolc csoportszobával működő óvodaépület mind szerkezetileg, mind pedig térszervezésében elavult volt. A 45 négyzetméteres csoportszobák nem feleltek meg a jelenleg érvényes szabvány 50 négyzetméteres határértékének. A régi tagóvoda épülete hagyományos panelszerkezettel épült; elbontása nem volt elkerülhető, mivel a térszervezéseket nem lehetett reálisan megvalósítani az előző épület szerkezetével – tájékoztatott korábban a tervezőgárda képviseletében Miskolczy Imre passzívházszakértő.
Az alaprajzi racionalizálás mellett az akadálymentesítés is megvalósult. Az óvoda összesen 400 férőhelyet biztosít. Az új épület extra hőszigeteléssel, magas szintű gépészeti megoldásokkal – felületfűtéssel, komfort szellőzéssel – rendelkezik. A cél az energiahatékonyság és kedvező fenntartás, a passzívház minőség elérése volt. A fűtést a meglévő távhő rendszerrel oldják meg. Az épület hűtését levegő-víz hőszivattyú biztosítja. Az épület általánosan 25 centi vastag pillérvázas szerkezet, 25 centi polisztirol anyagú hőszigeteléssel alkotja a termikus burkot.
A passzívház óvoda megfelel a kompakt tömegformálás követelményének, s a környező beépítéshez is alkalmazkodik. Egyszerű hasábformáját a nyílászárók funkció szerinti méret- és magasságkülönbségei teszik játékossá. A szinte azonos alaprajzú földszinten és az első emeleten a csoportszobák és a kiszolgálóhelyiségek találhatók, bizonyos funkciók pedig a második emeletre kerültek. Az egyedi kialakítású tetőterasz az épület ötödik homlokzataként működik a városias beépítésű közegben, ahol biztonságos, árnyékolt játékra, pihenésre és tornára lesz lehetőség. Ezen a szinten kaptak helyet egyebek mellett a logopédiai és autista fejlesztő helyiségek és a sószoba is.
A belső öltöző- és közlekedőtereket más-más formájú felülvilágítók teszik világossá, függőleges kapcsolatot teremtve a tetőterasszal, melynek áttört tetejét az említett formák faltartóként felnagyított változatai hordoznak. Ezek az egyedi formai megoldások, belső különbségek segítenek abban, hogy a gyermekek egy ilyen nagyméretű intézményben is otthonosan érezzék magukat, és könnyen tájékozódjanak a térben. A csoportszobák felülvilágított öltöző-mosdó-közlekedő térből nyílnak, a tetőkert pedig részben fedett kültéri játszóteraszként segíti az óvoda működését.
A passzívház óvoda megfelel a kompakt tömegformálás követelményének, s a környező beépítéshez is alkalmazkodik. Egyszerű hasábformáját a nyílászárók funkció szerinti méret- és magasságkülönbségei teszik játékossá. A szinte azonos alaprajzú földszinten és az első emeleten a csoportszobák és a kiszolgálóhelyiségek találhatók, bizonyos funkciók pedig a második emeletre kerültek. Az egyedi kialakítású tetőterasz az épület ötödik homlokzataként működik a városias beépítésű közegben, ahol biztonságos, árnyékolt játékra, pihenésre és tornára lesz lehetőség. Ezen a szinten kaptak helyet egyebek mellett a logopédiai és autista fejlesztő helyiségek és a sószoba is. A belső öltöző- és közlekedőtereket más-más formájú felülvilágítók teszik világossá, függőleges kapcsolatot teremtve a tetőterasszal, melynek áttört tetejét az említett formák faltartóként felnagyított változatai hordoznak. Ezek az egyedi formai megoldások, belső különbségek segítenek abban, hogy a gyermekek egy ilyen nagyméretű intézményben is otthonosan érezzék magukat, és könnyen tájékozódjanak a térben. A csoportszobák felülvilágított öltöző-mosdó-közlekedő térből nyílnak, a tetőkert pedig részben fedett kültéri játszóteraszként segíti az óvoda működését.
Az óvodában friss szűrt levegő van, emiatt az intézmény állandóan pollen- és allergiamentes. A folyamatos légcsere szabályozza a relatív nedvességtartalom szintjét, csökkenti a párakicsapódás és a penészesedés veszélyét. A teljes körűen akadálymentesített épület korszerű gépészeti rendszereihez alacsony energiafogyasztás társul, a tervezők elektroszmog elleni védőrendszert építettek ki a termek egy részében, a túlzott napfényt pedig elektromosan vezérelt árnyékolókkal lehet csillapítani.
A tervezett fejlesztés mind lakó, mind munkahelyi környezetként felértékelt területen valósult meg. A telekterület nem növelhető, a szükséges épületvolumen vertikálisan biztosítható, úgy, hogy az épület tetején lehetőség legyen a játszókert létesítésére, növelve az intenzíven használható kertterületet. Az óvoda biztonságáról kamerás beléptető rendszer gondoskodik. A XIII. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala beruházásában megvalósult 16 csoportos passzívház óvoda Magyarországon az első Darmstadti Passivhaus Institut rendszere alapján minősített ilyen volumenű óvodaépület. Passzívház színvonalú iskolaépület is létezik Budapesten, összeállításunk itt olvasható >>
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.