Az igazi rezsicsökkentés! Öt éve épült az első magyar passzívház

hirdetés

hirdetés

Balogh György programozó matematikus öt éve költözött a Pest megyei Szadára a családjával. Kísérletező kedvű embernek tartja magát – ezzel magyarázza, hogy a technológia alapos, mintegy kétéves tanulmányozását követően, Amerikából épphogy visszaköltözve, belevágott a passzívházépítésbe. A Balogh családnak otthont adó szadai családi ház híre bejárta a hazai sajtót, nemzetközi szakmai körökben is számon tartják.

A passzívház-technológiáról 2009-ben az energiahatékony építés, építészet mellett elkötelezett szakemberek meglehetősen szűk köre rendelkezett kellő tájékozottsággal hazánkban, annak ellenére, hogy németországi Darmstadtban már 1991-ben megépült az első passzívház. A négylakásos társasházat a technológia kidolgozója, professzor Wolfgang Feist épületfizikus építtette, azóta is ebben az épületben lakik a családjával. Passzívházak ma már a világ minden táján léteznek, főként Németországban és Ausztriában koncentrálódnak, számuk ma már meghaladja a 50 ezret. A minősített passzívházakról átfogó képet ad a német Passzívház Adatbázis, az online gyűjtőoldalon megtekinthetők az épülettípusok minden fontosabb műszaki adattal.

Kép: Szekér László DLA okl. építészmérnök, minősített passzívháztervező

Az első magyar passzívházak – családi házak – 2009-ben épültek meg Magyarországon, ekkoriban adott hírt többek között az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Japán, Ausztrália, USA is az első passzívházairól. A passzívházakról hazánkban a szadai lakóház révén szerzett információt az emberek többsége, sokan ekkor hallottak először a technológiáról.

Hogy az első magyar passzívház ennyire érdekessé vált a média számára, abban az orosz-ukrán gázvita is közrejátszott: 2009 januárjában szinte teljesen megszűnt a gázszállítás, több európai ország, így hazánk gázellátását is veszélyeztetve. A gázvita ismét ráirányította a figyelmet az ország energiafüggőségére, így a kőolajimporttól, energiaszolgáltatóktól független, alternatív megoldásokra is.

A Balogh család otthona egyaránt érdekes volt a közéleti lapok, a szakmédiumok, vagy épp a bulvár számára. Utóbbiak hangzatos szalagcímekkel adták hírül, hogy egyetlen hajszárítóval vagy 10 gyertya lángjával kifűthető a ház, s a Balogh családnak többé nem kell fűtésre költenie.

Az igazság az, hogy hideg időben a passzívházakban is fűteni kell, jóllehet, enyhébb téli napokon valóban nincs erre szükség. A passzívházakban a fűtési hőigény mintegy kétharmadát – a napsugárzás és a belső hőnyereség kiaknázása révén – passzív módon biztosítják. A beépített hőtermelő berendezések szolgáltatják a fűtési hőszükséglet fennmaradó egyharmadát. Fűtésköltség tehát van, de az energiafaló ingatlanokhoz képest ez elenyészően kevés.

A passzívházak éves fűtési energiaigénye 1 négyzetméter fűtött alapterületre vonatkoztatva nyugat- és közép-európai klimatikus viszonyok mellett kisebb, mint 15 kWh/m2,év. A mediterrán országokban pedig ennél valamivel kevesebb, Skandináviában pedig valamivel több. Passzívházak esetében a primer energiaigény nem haladhatja meg a 120 kWh/m2,év értéket.

Forrás: Green Press

A szadai passzívház 2009 februárjában kapta meg a minősítést. A fokozott médiaérdeklődés az átadást követően még jó pár hónapig kitartott – mondja Balogh György, aki arra is hajlandó volt, hogy otthonában érdeklődők tucatjait fogadja a minden novemberben megrendezett Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok keretében.

Fotó: Balogh György

– Megérte passzívházat építeni?

– kérdeztük az építtető-tulajdonost.

– Jó döntés volt, racionális, jó befektetés. Gyakran kérdezik tőlem, más épületekkel összevetve milyen a megtérülése. Nehéz röviden választ adni erre. A ház bekerülési értéke négyzetméterre vetítve bruttó 240 ezer forint (plusz a telekár, a szerk.). Ez lehet az egyik összehasonlítási alap, de hozzátenném, hogy a passzívház jó pár összetevője nem pénzkérdés. Ide tartozik például az épület tájolása, az épületformálás, s még jó néhány tervezési szempont, amelyek nem jelentenek költségtöbbletet, viszont kulcsfontosságú tényezők passzívház esetében.

Amikor a Balogh-család a szadai telekre rátalált, még nem voltak biztosak abban, hogy passzívházat építenek rá. Szerencséjük volt, hogy a telek megfelelőnek bizonyult passzívházépítéshez, igaz, az építésügyi hatósággal akadtak vitáik. A ház pozicionálása, vagyis elhelyezése ugyanis nem szokványos: az épület nem az utcafronthoz közel, hanem a telek középső részére került, mivel a passzívházak esetében fontos benapozás – a déli oldali nagyméretű ablakok révén – csak így volt biztosítható. A szadai házban farkasordító hidegben is mindössze négy órán át fűtenek naponta, kizárólag éjjelente. A padlófűtést a belső hőmérséklet alapján termosztát aktiválja, enyhébb időben éjszaka sincs szükség fűtésre.

– Több fűtési szezonon vagyunk túl; egyszer sem volt szükség arra, hogy fűteni kelljen napközben, 21,5-22 foknál nem volt hidegebb a lakás. Ha süt a nap, akár 27 fokra is felmelegszik a nappali. Ennyit számít a benapozás – mondja Balogh György.

– A hőenergia-fogyasztás 2011-ben például 4000 kWh-t tett ki. Ennek nagyjából a felét melegvíz-előállításhoz használtuk fel, a többit fűtéshez. A 125 négyzetméteres, 4 szobás passzívház energiaköltsége – fűtéssel, melegvíz-előállítással, elektromos berendezések fogyasztásával együtt – átlagosan 15 ezer forint havi bontásban. Pellet kandallóval tovább faraghatnának a fűtésköltségen, hamarosan át is állnak erre.

A passzívház azonban nemcsak télen működik jól,

azaz energiahatékonyan, hanem a legmelegebb nyári napokon is, amikor az épületek hűtése növelheti jelentősen az energiafogyasztást.

– A ház déli homlokzatán és a nyugati oldalán nagy üvegfelületek vannak, ennek ellenére kánikulában sem melegszik fel az épület, 24 foknál még nem mértünk többet. Ez annak köszönhető, hogy Szekér László tervező eresztúlnyújtást alkalmazott – fejti ki Balogh György. A talajkollektoros rendszer hatásfoka kiváló, nyáron jól hasznosítható, hűthető vele a lakás. A talajkollektor a szadai ház esetében 60 méter hosszú. A házba a talajhőcserélőn át érkező levegő hőmérséklete télen 9 fok körüli; az előmelegített levegő a hővisszanyerős szellőztetőn áthaladva melegszik szoba hőmérsékletűvé, és a szellőzőnyílásokon keresztül már a felmelegített levegő jut el a helyiségekbe. A talajhőcserélőn át érkező levegő a legmelegebb nyári napokon sem haladja meg a 20 Celsius-fokot, vagyis hűthető általa a benti hőmérséklet úgy, hogy plusz energiafogyasztás eközben nem realizálódik. Egyedüli kényelmetlenség, hogy a talajkollektor rendszeres, havi karbantartást igényel.

Green Press grafika

Milyen tervezési technikákkal és komponensekkel érhető el passzívház-minőség?

Fotó: Szekér László DLA

Ránézésre nem lehet megállapítani, hogy az adott épület passzívház-e vagy hagyományos építésű – a külső megjelenés nem mérvadó. Az sem jelenthető ki, hogy a passzívház-technológia forradalmian új tervezési, építési metódus. Régről ismert megoldásokat alkalmaz, pontosabban ötvöz annak érdekében, hogy az épületek energiafelhasználása drasztikusan csökkenjen.

Energiahatékony építés nem képzelhető el szakszerű hőszigetelés nélkül. Minden épületszerkezeti elem kiváló minőségben szigetelhető, az építőanyagok és a technológiák ehhez rendelkezésre állnak. A hőszigetelés mellett ügyelni kell arra is, hogy a hő ne tudjon kijutni az épületből – alapkritérium a hőhidak kiiktatása, a légtömör szerkezeti kialakítás.

A passzívházakba kiváló minőségű ablakokat és ajtókat kell beépíteni, amelyek minimális hőt veszítenek. A passzívházak levegőminősége kiváló, folyamatosan friss levegő áramlik a helyiségekbe. A szabadból bejuttatott friss levegőt természetesen fel kell melegíteni. Ennek legegyszerűbb módja, ha kinyerik az épületben elhasználódott levegő hőenergiáját, amit aztán a hővisszanyerő szellőzőrendszer átad a beérkező friss levegőnek.

A passzívházak legfontosabb elemei tehát: szakszerű hőszigetelés, passzívház-nyílászárók, hőhídmentesség, légtömörség, hővisszanyerős szellőztető rendszer. Szoláris és hőszivattyús rendszerrel tovább fokozható a passzívházak hatékonysága – de ezek nem alapkritériumai a passzívház-követelményrendszernek. A szadai ház esetében a tetőn elhelyezett (6 négyzetméternyi felületet foglaló) vákuumcsöves napkollektorok segítik a hőenergia-termelést, még télen is alkalmasak 50 Celsius-fokos melegviz-előállítására.

A passzívházakban – a speciális hővisszanyerős szellőztetés révén – folyamatosan szűrt és friss levegő áramlik. Amennyiben zárva vannak a nyílászárók, a huzat ismeretlen jelenség, nem ingadozik a belső hőmérséklet, elenyésző a porszennyeződés. További pozitívum, hogy a külvilág zaját alig lehet érzékelni, ami forgalmas utcákban igen áldásos lehet.

– Tényleg csend van – erősíti meg Balogh György. – A szomszédok panaszkodnak az autópályáról beszűrődő zaj miatt, mi még az utcánkban közlekedő autók zaját sem halljuk. A pormentesség viszont azon múlik, milyen szűrőbetét kerül a szellőztetőbe. Jó hatásfokú – legalább G4 osztályú – szűrőt érdemes használni. Amikor ennél gyengébbet használtuk, a szellőztető berendezés gyakorlatilag keringtette a port a lakásban.

Baloghék tervbe vették, hogy speciális, passzívszolár – fűtést nem igénylő – üvegházat építenek telkükre. Haszonnövényeket szeretnének termeszteni, halakat tenyészteni saját fogyasztásra. Az üvegházba 1000-1200 literes akvárium kerülne; víztakarékos vízforgató keringtetné a vizet, a zöldségnövények és a halak tápanyag-utánpótlását különösebb beavatkozás nélkül biztosítva, s nem mellékesen, mind közelebb jutva a fenntartható életmódhoz.

Nyitókép: Budaörsi passzívház | Tervező: Szekér László DLA minősített passzívháztervező építész

Kapcsolódó összeállítás

A passzívházaké, a zéró- és pluszenergiás épületeké a jövő

Programajánló

Bevezetés a passzívháztervezés gyakorlatába címmel szakmai roadshow indul 2014. szeptember 12-én. Négy helyszínen várják az érdeklődőket a szervezők: Kolozsvár mellett Győr, Budapest és Pécs ad otthont a négyórás programnak. A rendezvényre nemcsak építészeket, mérnököket, kivitelezőket, intézmény fenntartókat, beruházókat várnak, hanem magánépíttetőket is, tehát mindazokat, akiket érdekel az világszerte elismert, az energiahatékony építés csúcstechnológiáját jelentő passzívház standard és a passzívháztervezés gyakorlata. Az előadók minősített passzívháztervezők és kivitelezők, a szakterület elismert, tapasztalt szakértői. Az előadások szakmai fórummal zárulnak – az előadók válaszolnak a résztvevők kérdéseire. Részletek, regisztráció >>

 

hirdetés

Mesterházy Mónika

Életszépítők Magazin alapító-főszerkesztő

A www.eletszepitok.hu weboldal bárminemű tartalma a
Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.
Még nincs hozzászólás

Válaszolj!

Az e-mail cím nem lesz nyilvános.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

hirdetés

hirdetés

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás