Összekötni az eget és a földet. Makovecz életmű-kiállítás a Vigadóban
Március 16-án nyílt kiállítás Makovecz Imre nemzetközi hírű építész, az organikus (szerves) építészet kiválóságának életművéből a felújított Pesti Vigadóban.
Az építészet igazi kalandja az eget és a földet összekapcsolni. (Makovecz Imre)
– A kiállítással arra törekedtek, hogy megidézzék a makoveczi varázslatot, az építész szeretetre méltó és zseniális személyiségét – mondta a kiállítás megnyitóján Mezei Gábor, a tárlat kurátora. Az emlékkiállítás ugyan az életmű egészét kívánja bemutatni – tette hozzá -, ennek azonban csak töredékét képes a közönség elé tárni, hiszen a 2011-ben elhunyt építész munkássága olyan grandiózus, hatalmas, hogy még ma is találni benne meglepetéseket.
Szabó Marianne textilművész,
Makovecz Imre özvegye
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Szabó Marianne textilművész, Makovecz Imre özvegye elmondta: az Összekötni az eget és a földet címmel megnyílt tárlat a Kossuth-díjas építész életművének eddigi legnagyobb lélegzetű kiállítása. Reményét fejezte ki, hogy az építész egyik főműve, az eddig meg nem valósult felső-krisztinavárosi Szent Mihály-templom is megépül majd.
Nagy Ervin országos főépítész a megnyitón hangsúlyozta: Makovecz Imre életműve része az egyetemes építészettörténetnek, az általa tervezett épületek az egész Kárpát-medencében jelen vannak, személye legendássá vált.
Szülővárosa azonban mindeddig mostohán bánt vele, így nincs jelentős épülete Budapesten. Makovecz Imre főműve, a Szent Mihály-templom zseniális terve egy korábbi személyes sértődöttség miatt máig nem valósulhatott meg, de ahogy Barcelonában a Sagrada Familia, úgy ez a templom is felépíthető – mondta az országos főépítész.
A Vigadó frissen megnyílt kiállítótereiben három teremben láthatók az építész munkái, rajzai, grafikái, a róla szóló filmek, fotók, dokumentumok. A 6. emeleti teremben állították fel a felső-krisztinavárosi templom 3,5 méteres modelljét, az 5. emeleten pedig többek között három kisebb makett áll: a paksi katolikus templom, a visegrádi Erdei Művelődési Ház és a Sevilla Expo ’92 magyar nemzeti pavilonjának kicsinyített mása.
A tárlat két szinten, 60 tablón mutatja be Makovecz Imre megépült és tervezett épületeinek fotóit; az üvegtárlókban az építész skiccrajzait, fényképeket és személyes munkaeszközöket állítottak ki. Falmatricákon idézetek olvashatók tőle saját kézírásával, mindemellett három film is pereg: a Szerelmes földrajz című sorozat vele készült epizódja, Osskó Judit építész-szerkesztő 25 perces összeállítása, valamint Dárday István 3 perces animációja.
A tárlatra az MMA háromnyelvű katalógust adott ki, melyben olvashatók Makovecz elvei az organikus építészetről, csoportosítva megtalálhatók templomai – mások mellett a siófoki és a kolozsvári -, közösségi épületei, a siklósi borház, a makói Hagymaház és a Remény hídja park projekt óvodája Mongóliában, valamint a Bartók Béla színpadi műveihez – A fából faragott királyfihoz, A kékszakállú herceg várához és A csodálatos mandarinhoz – tervezett díszletei.
Igent és nemet mondani
Makovecz Imre: – Ha egy családi házat kell megtervezni, általában a férfi keres meg minket. Ilyenkor az első kérdésem, hogy miért nincs itt az asszony? – Hát miért kéne, hogy itt legyen? – jön a válasz. – Pedig azt, hogy egy ház milyen legyen, nem maga mondja meg, mert a nő tartja benne az életet. Maga csak a feltételeit biztosítja. Magától ezért csak azt kérdezem meg, hogy mennyi pénze van minderre, a többi alapvetően nem magára tartozik.
Én valóban nem vállalom a tervezést, ha nincs jelen az asszony. A következő lépés, hogy megkérem az asszonyt, rajzolja le a házat, amiben élni szeretne. Az esetek többségében egy napraforgószerű ábra a végeredmény. A közepe az itt vagyunk mi tere, ahol az ebéd készül, tanul a gyerek, beszélgetnek stb. A szirmok helyén pedig az egyik háló meg a másik, meg a fürdő, aztán a kamra és így tovább. Magyarul egy háromosztatú parasztház funkciórendszerét rajzolják le: pitvar, konyha, ami az élet központi tere, aztán a tisztaszoba, és esetleg még egy szoba vagy egy kamra. A paraszti kultúra ugyanis – sokak véleményével szemben – nem a kultúra alját jelentette, hanem egy mindent átfogó kultúra integráns eleme volt. Ablakszem és szemöldök, oszlopfej és házgerinc, konty. Ezek a szavak nem véletlenek, gondoljuk csak el, hogyan nézhetett ki egy ház – és milyen jelentéstartalommal bírt -, amikor ezek a szavak keletkeztek. A szerves építészet nem pusztán abból áll, hogy új épületformákat próbál meg kitalálni, noha ez is fontos, hanem vissza akarja vezetni az embereket ahhoz az életarchetípushoz, amelyben jó élni. Amelyikben megvan a lehetősége a megújulásnak és az együttlétnek.
(Régheny Tamás: Ökotáj (2008), Makovecz interjú, részlet)
A kiállítás képekben
A felső-krisztinavárosi templom 3,5 méteres modellje…
…a Szent Mihály-templom zseniális terve egy korábbi személyes sértődöttség miatt máig nem valósulhatott meg
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
