Összekötni az eget és a földet. Makovecz életmű-kiállítás a Vigadóban
Március 16-án nyílt kiállítás Makovecz Imre nemzetközi hírű építész, az organikus (szerves) építészet kiválóságának életművéből a felújított Pesti Vigadóban.
Az építészet igazi kalandja az eget és a földet összekapcsolni. (Makovecz Imre)
– A kiállítással arra törekedtek, hogy megidézzék a makoveczi varázslatot, az építész szeretetre méltó és zseniális személyiségét – mondta a kiállítás megnyitóján Mezei Gábor, a tárlat kurátora. Az emlékkiállítás ugyan az életmű egészét kívánja bemutatni – tette hozzá -, ennek azonban csak töredékét képes a közönség elé tárni, hiszen a 2011-ben elhunyt építész munkássága olyan grandiózus, hatalmas, hogy még ma is találni benne meglepetéseket.
Szabó Marianne textilművész,
Makovecz Imre özvegye
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Szabó Marianne textilművész, Makovecz Imre özvegye elmondta: az Összekötni az eget és a földet címmel megnyílt tárlat a Kossuth-díjas építész életművének eddigi legnagyobb lélegzetű kiállítása. Reményét fejezte ki, hogy az építész egyik főműve, az eddig meg nem valósult felső-krisztinavárosi Szent Mihály-templom is megépül majd.
Nagy Ervin országos főépítész a megnyitón hangsúlyozta: Makovecz Imre életműve része az egyetemes építészettörténetnek, az általa tervezett épületek az egész Kárpát-medencében jelen vannak, személye legendássá vált.
Szülővárosa azonban mindeddig mostohán bánt vele, így nincs jelentős épülete Budapesten. Makovecz Imre főműve, a Szent Mihály-templom zseniális terve egy korábbi személyes sértődöttség miatt máig nem valósulhatott meg, de ahogy Barcelonában a Sagrada Familia, úgy ez a templom is felépíthető – mondta az országos főépítész.
A Vigadó frissen megnyílt kiállítótereiben három teremben láthatók az építész munkái, rajzai, grafikái, a róla szóló filmek, fotók, dokumentumok. A 6. emeleti teremben állították fel a felső-krisztinavárosi templom 3,5 méteres modelljét, az 5. emeleten pedig többek között három kisebb makett áll: a paksi katolikus templom, a visegrádi Erdei Művelődési Ház és a Sevilla Expo ’92 magyar nemzeti pavilonjának kicsinyített mása.
A tárlat két szinten, 60 tablón mutatja be Makovecz Imre megépült és tervezett épületeinek fotóit; az üvegtárlókban az építész skiccrajzait, fényképeket és személyes munkaeszközöket állítottak ki. Falmatricákon idézetek olvashatók tőle saját kézírásával, mindemellett három film is pereg: a Szerelmes földrajz című sorozat vele készült epizódja, Osskó Judit építész-szerkesztő 25 perces összeállítása, valamint Dárday István 3 perces animációja.
A tárlatra az MMA háromnyelvű katalógust adott ki, melyben olvashatók Makovecz elvei az organikus építészetről, csoportosítva megtalálhatók templomai – mások mellett a siófoki és a kolozsvári -, közösségi épületei, a siklósi borház, a makói Hagymaház és a Remény hídja park projekt óvodája Mongóliában, valamint a Bartók Béla színpadi műveihez – A fából faragott királyfihoz, A kékszakállú herceg várához és A csodálatos mandarinhoz – tervezett díszletei.
Igent és nemet mondani
Makovecz Imre: – Ha egy családi házat kell megtervezni, általában a férfi keres meg minket. Ilyenkor az első kérdésem, hogy miért nincs itt az asszony? – Hát miért kéne, hogy itt legyen? – jön a válasz. – Pedig azt, hogy egy ház milyen legyen, nem maga mondja meg, mert a nő tartja benne az életet. Maga csak a feltételeit biztosítja. Magától ezért csak azt kérdezem meg, hogy mennyi pénze van minderre, a többi alapvetően nem magára tartozik.
Én valóban nem vállalom a tervezést, ha nincs jelen az asszony. A következő lépés, hogy megkérem az asszonyt, rajzolja le a házat, amiben élni szeretne. Az esetek többségében egy napraforgószerű ábra a végeredmény. A közepe az itt vagyunk mi tere, ahol az ebéd készül, tanul a gyerek, beszélgetnek stb. A szirmok helyén pedig az egyik háló meg a másik, meg a fürdő, aztán a kamra és így tovább. Magyarul egy háromosztatú parasztház funkciórendszerét rajzolják le: pitvar, konyha, ami az élet központi tere, aztán a tisztaszoba, és esetleg még egy szoba vagy egy kamra. A paraszti kultúra ugyanis – sokak véleményével szemben – nem a kultúra alját jelentette, hanem egy mindent átfogó kultúra integráns eleme volt. Ablakszem és szemöldök, oszlopfej és házgerinc, konty. Ezek a szavak nem véletlenek, gondoljuk csak el, hogyan nézhetett ki egy ház – és milyen jelentéstartalommal bírt -, amikor ezek a szavak keletkeztek. A szerves építészet nem pusztán abból áll, hogy új épületformákat próbál meg kitalálni, noha ez is fontos, hanem vissza akarja vezetni az embereket ahhoz az életarchetípushoz, amelyben jó élni. Amelyikben megvan a lehetősége a megújulásnak és az együttlétnek.
(Régheny Tamás: Ökotáj (2008), Makovecz interjú, részlet)
A kiállítás képekben
A felső-krisztinavárosi templom 3,5 méteres modellje…
…a Szent Mihály-templom zseniális terve egy korábbi személyes sértődöttség miatt máig nem valósulhatott meg
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát. Az UNICEF Ébresztő óra önkéntes előadója vagyok. Megoldásfókuszú mediátor képesítéssel rendelkezem.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
