Százlakásos passzívház Angyalföldön: az energiatakarékos lakások éves fűtésdíja 15 ezer forint!
2011 őszén jelent meg az első hírt arról, hogy Budapest 13. kerületében – a kerületi önkormányzat beruházása révén – az Angyalföldön épülhet meg hazánk eddigi legnagyobb passzívház társasháza, száz lakással. Akkor még sokan kételkedve fogadták a nagyívű terveket. Az épület már meghaladta a szerkezetkész állapotot; 2014. január 28-án tartották a bokrétaünnepséget. A passzív társasházban a lakók éves fűtésszámlája várhatóan nem haladja majd meg a 15 ezer forintot. A fűtésköltség egy átlagos hazai épület esetében 15-20-szor magasabb.
A passzívházakkal szemben támasztott kritérium, hogy az épület éves fajlagos fűtési energiaigénye ne haladja meg a 15 kWh/m2év értéket. Ez nagyságrendileg annyi fűtési energiafelhasználást jelent egy 50 négyzetméteres lakásban, mintha egy hajszárítót, vagy porszívót két óráig üzemeltetnénk naponta.
Mint arról a Green Press Blog korábban beszámolt: a társasház a Zsinór utca 23-25. és Jász utca 89-91. című telkeken épül meg. A tervezett épületet négy telken helyezték el, a nagy lakásszám miatt három épületrésszel. Az épületrészek egy belső, zöld udvart ölelnek körül. Az épülethez a lakásszámnak megfelelően 100 férőhelyes parkoló tartozik.
Az épületek tájolása is hozzájárul az energiatakarékos működéshez
A tervezők célja az volt, hogy az épület hőveszteségét minimalizálják, az épület hőnyereségét maximalizálják, figyelembe véve a belső hőforrások energiájának hasznosítási lehetőségeit. Ennek érdekében elsődlegesen a ház fűtött épületrészének külvilággal érintkező felülete, az úgynevezett termikus burok hőszigetelő rétege gondoskodik. Az ablakok megfelelő árnyékolása – mind a téli, mind a nyári időszakban – biztosítja majd az épület passzív működését.
Az épületben szellőztető rendszer üzemel majd, amely azokban a helyiségekben, ahol tiszta levegőre van szükség – hálószoba, gyerekszoba, nappali, dolgozószoba – légbefúvást, a szennyezett levegőjű helyiségekből – konyha, fürdőszoba, WC – pedig légelszívást végez. A beérkező levegő egy finom szűrőn keresztül jut a lakásokba, amely a por és a pollenek nagy részének kiszűrésével tisztább levegőt enged be, mintha a szellőztetés ablakon keresztül történne. A folyamatos légcsere szabályozza a relatív nedvességtartalom szintjét, csökkenti a párakicsapódást, a penészedés veszélyét. A passzívház megújuló energiaforrások használatával, például a napkollektorok telepítésével csökkenti a használati melegvíz készítésének költségeit.
Összességében a passzívház energiamegtakarítása – a rendeletetésszerű használat mellett – sokszorosa a hagyományos épületeknek, így az itt élők közműdíjai jelentősen csökkenhetnek.
A társasház környezete kisvárosi beépítésű, ipari elemekkel vegyítve, tulajdonképpen egységes beépítés helyett inkább torzók sorozata jellemző rá. Ebben az esetben a tájolás sokkal kötöttebb, mint egy családi háznál, mivel tartani kell az utcavonalakat. A tervezők a függőfolyosós elrendezést választották, csak a lakások vannak a termikus burkon belül, a mélygarázs és a függőfolyosó pedig azon kívül, ezért a lakások alatt nincs is mélygarázs, csak az udvar alatt. A lakások mérete a garzontól a 60 négyzetméteres, egy plusz két félszobás lakásig terjed (az alapterület átlagosan bruttó 50 négyzetméter).
A XIII. kerületi épületegyüttest bérlakásként hasznosítják. Példaértékű projekt lehet az önkormányzatok számára, illetve arra is, miként lehetne a hosszú évek óta szünetelő bérlakás-fejlesztési programot a kor követelményeinek megfelelően, az energiatudatosság, gazdaságosság jegyében újraindítani.
A Green Press felvétele 2013. novemberében készült
Fotó: Green Press | Életszépítők
Az épülő százlakásos passzívház Budapesten, a XIII. kerületi Jász utcában, ahol bokrétaünnepséget tartottak 2014. január 28-án. Fotó: MTI Máthé Zoltán
Látványtervek: Nagy Csaba Archikon Építésziroda
Ajánló
Minősített passzívház tervező képzés Februárban indul a 7. évfolyam, még lehet jelentkezni!
Lenyűgöző passzívház Budajenőn, minimális fűtésköltséggel
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
