Ismerkedjünk meg közelebbről is a magyar kávé történetével!
Nagyon sok olyan nő van, aki a reggeleket egy friss finom feketével kezdi, de a kávéfogyasztás elterjedésével, annak történetével nincsenek tisztában. Hogy e szemszögből is jobban megismerhessük ezt a nedűt, cikkünkben bemutatjuk, hogyan került Magyarországra a kávé!
A kezdetek
A magyar kávé története egészen az 1700-as évek elejére és az osztrák-magyar birodalom időszakára vezethető vissza. Bővebb információt erről például a Caffé Perté weboldalán is találhatunk, és itt még remek, a 21. századi igényeket kielégítő gourmet ajándék is rendelhető.
A két kultúra egyesülése
Talán kevesen tudják, de 1714-ben Pesten nyílt meg az első kávéház és a kávé térnyerésével egyre több helyszínen fogyaszthattak el egy finom feketét a magyarok. Ezt követte az 1867 és 1919 közötti időszak, az osztrák és magyar birodalom egyesülésének időszaka, amely két különböző kultúra találkozását is jelentette.
A kávézókban értelmiségiek gyűltek össze egy-egy eszmecserére. Írók és művészek találkoztak az irodalmi szalonokban, beszélgettek, alkottak és kávét ittak. A felső középosztály kedvenc elfoglaltsága miatt a kávézóhelyek nagyon nagy hatással voltak a magyar kulturális életre is.
XIX. és XX. század
Ebben az időszakban Budapesten már közel 500 irodalmi kávézó volt és a legelsők közé tartozott a New York, valamint a Centrál és a Múzeum kávéház. Ezek a kávéházak mind a mai napig megtalálhatók a fővárosban, és évről évre egyre több külföldi turistát vonzanak. A különleges kávék mellett itt igen finom süteményeket kóstolhatnak meg a vendégek.
A kávézás ebben az időszakban már nem csupán a fogyasztásról szólt, hanem társasági eseménynek számított, ahol a kulturális és szellemi eszmecserék folyamatosak voltak. Talán a párizsi szalonok is jó hatással voltak ránk, magyarokra, hiszen egyre több különböző generáció gyűlt össze ezekben a kávéházakban.
A kávézókhoz hírességek nevei is kötődnek. Ady Endre törzsvendégnek számított az Országház kávézóban, ahol több versét is írta. A Nyugatot például a Centrál kávéháznak köszönhetjük, míg a New York kávéházba a színházi művészek jártak előszeretettel.
Hogyan alakult a kávéházak sorsa a világháború után?
A helyek forgalma a világháborúk alatt csökkent és sok helyet be is zártak. A harcok csitultával a nyüzsgő tömeg megszűnt, és a szellemi élet alakjai nem tértek vissza a kávéházakba. Ezeknek a vendéglátóhelyeknek a közönsége teljesen megváltozott, és ezen még az eszpresszó megjelenése sem sokat tudott változtatni az 1930-as évek környékén.
A változásra egészen a rendszerváltásig várni kellett, amikor újra életre keltek a régi kávéházak, és számos újat is építettek. Ekkor már a nemzetközi láncok kávézói teljesen más stílust képviseltek, de általuk vált elérhetővé a kávék színesebb választéka.
Akik mégis úgy döntenek, hogy otthonukban szeretnének elkészíteni a friss reggeli feketét, azoknak mindenképpen azt ajánljuk, hogy friss pörkölésű termékeket vásároljanak. Csak ezekből a kávékból lehet aromás feketét készíteni.
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
