Virágozzék minden virág! Csodák kertje Fehérváron: Irénke több mint 1200 dísznövényt nevel az otthonában
Szőllősi Istvánnét – vagy ahogy sokan szólítják, Irénke nénit – néhány éve megérintette a halál szele; vastagbél daganattal műtötték, az utolsó előtti stádiumban volt, a tumor már áttétet képezett. A 68 éves székesfehérvári asszony a vizsgálatok, a kemoterápia és az ezzel járó nehézségek után a kertjébe menekült vigaszért. – Minden búmat, bánatomat elfelejtettem, felvidultam, gyönyörködtem a virágokban, még beszélgettem is hozzájuk – meséli. S ha felépülését nem is teljes mértékben az imádott növényeinek köszönheti, meggyőződése, hogy a gyógyuláshoz hozzásegítették. A kórházba ma már nem kezelésekre jár, hanem önkéntesként segít a sebészeten, ahol a daganatos betegeket műtik.
– A betegség nemcsak fizikai fájdalommal jár, de komoly lelki megpróbáltatást is jelent, amit az orvosok, nővérek nem tudnak kellőképpen kezelni. Ebben vagyok én egy „hiánypótló” a saját túlélésemmel. Igyekszem erőt adni a sorstársaknak, beszélgetek velük. Fontos, hogy kitartsanak, harcoljanak, így legyőzhetik a betegséget.
Pusztán már ezért érdemes lenne Irénke néniről írni, de van itt más is! A három lánnyal, három lányunokával és egy hozzá hasonlóan tevékeny férjjel büszkélkedő asszony a Székesfehérvári Kertbarát Egyesület alelnöke. Nem véletlenül: több mint 1200 virágot – mintegy 850 növényfajt – nevel a kertjében!
***
Hogyan kezdődött? A virágok iránti szeretetet otthonról hoztam magammal; édesanyám is nagyon szerette a növényeket. Virágok között telt a gyerekkorom, volt egy nagy konyhakertünk, ahol minden zöldségféle megtermett, és nekünk gyerekeknek – kilencen voltunk testvérek – kellett gazolni, kapálni, ritkítani, gyümölcsöt szedni, meg ami munka éppen volt.
Fiatal házasként nagy váltást jelentett a panellakás, de ott is volt 30-40 cserép virágom. Építkeztünk, kertes házba költöztünk, s ettől kezdve fokozatosan „szaporodtak” a növények. Először csak azért, hogy a virágoskert be legyen ültetve szép növényekkel. Később utazni kezdtem, külföldön láttam sok szép különleges növényt, parkokat, botanikus kerteket számomra ismeretlen, csodaszép virágokkal, és elkezdtem felkutatni a növény vagy a mag beszerzési helyét. Így kezdődött el a „szenvedély”, gyűjtő lettem.
A munkámnak semmi köze nem volt a növényekhez, egy élelmiszeripari cégnél voltam szállításvezető, boltokba, kórházakba, iskolákba, üzemekbe stb. kellett kiszállítani az árut naponta. Hozzám tartoztak a gépkocsivezetők, gépkocsik, árukihordók, rám volt bízva az összes szállítással kapcsolatos teendő, szóval elég férfias foglalkozásom volt. A-, B-, C-, E-kategóriás jogosítvánnyal rendelkezem, ez kellett a munkámhoz is…
A kerttel nagyjából 15 éve foglalkozom komolyabban. Folyamatosan alakult és alakul a mai napig. Jelenleg körülbelül 1200 cserép virágom van, ezen belül 800-850 fajta, egy-egy fajtán belül több változat is, egzotikus, trópusi és hazai vegyesen.
Mi alapján választok növényeket? A kezdet kezdetén a látvány fogott meg, ez alapján gyűjtöttem, aztán rájöttem, hogy valamiféle rendszert kellene kialakítani. A világ nagyon sok részéről van növényem, más-más igényekkel, éppen ezért osztályoznom kellett, szétválogatni tartásuk szerint.
A növények gondozását könyvekből, az internetről és néha a nagyobb kertészetekből tanultam meg, és a netes virágos társaságok is nagy segítséget jelentenek, megosztjuk egymással a tapasztalatainkat. 65-70 szakkönyvem van, köztük a Flóra – A világ legnagyobb kertészeti enciklopédiája c. kötet.
A neten egyébként mindent meg lehet találni, csak tudni kell a növény latin nevét; éppen ezért egy A4-es regiszteres füzetet nyitottam, amiben minden növényem magyar és latin neve szerepel és a különleges virágok mellé kiegészítést is írok az igényeiről.
Tíz éve képes voltam elmenni egy trópusi és egzotikus növényekkel foglalkozó nagy kertészetbe két hónap nyári munkára, hogy ellessem a fortélyokat, megismerjem a kezeléseket, ültetéseket, a földfajtákat, a permetszereket, mert a szakavatottak egyébként nem szívesen osztják meg a tapasztalataikat naiv, hobbista növénykedvelőkkel.
Utánajárok a dolgoknak, hogy a növény azt kapja vagy legalább ahhoz hasonlót, mint az eredeti élőhelyén. Megtanultam, hogy az adott növény homokos, savanyú, esetleg agyagos talajt igényel, a hideget vagy a meleget szereti, a párát vagy a napfényt és sok fontos részletet. A növények nagyon eltérő gondozást igényelnek. Vannak kevés gondoskodást igénylő fajták – kaktuszok, agglegényvirág -, de sok kényes is, mint a Hawaii pálma.
Tavasszal igénylik a legtöbb munkát, ilyenkor 600-700 cserép növényt kell átültetni, kitelepíteni az udvarra, hozzászoktatni a fényhez, ügyelve, hogy meg ne égesse őket a Nap. S ha már megszokták a kinti levegőt, továbbköltöztetni, a még üvegházban lévőknek pedig helyet biztosítani. A metszést a növény igényéhez időzítem, nemcsak tavasszal esedékes, van, hogy januárban vagy szeptemberben metszek meg egy-egy növényt.
Nem sok tápoldatot használok, mert az átültetések alkalmával én állítom elő a növénynek szükséges földkeveréket, érett marhatrágyát keverek a földbe, ez többet ér minden műtrágyánál.
Különleges növények a kertben: baóbabfa (Adansonia grandidieri), ausztrál páfrányfa (Dicksonia antarctica), argentin pillangófa (Caesalpinia gilliesii), frangipáni (Plumeria rubra), óriás aranykehely (Solandra maxima).
Melyikre vagyok a legbüszkébb? Nehéz választani. A magról általam ültetett kávécserje már termett 22 szemet, ami 44 kis kávészemet takar. Magról ültettem a papagájvirágot is, négy évesen virágzott először, idén már másodszor. Ezek különös gyönyörűséggel, örömmel töltenek el, hiszen általam lettek azok, amik…de lehetne sorolni még!
Mennyi időt töltök a kertben? Változó. Tavasszal napi 7-8 órát foglalkozom a növényekkel. Nyáron 15-20 liter vizet locsolok kannából, 2-3 órás elfoglaltság. Télen elég egy-egy óra is. Ősszel üvegházba telepítem át a növényeket, a nagyon kényes fajtákat a lakásban teleltetem át, s bizony elég zsúfolt ilyenkor… Az általános igényű növények a 10-14 Celsius-fokos üvegházban töltik a telet, az „igénytelenebbek” – a leanderek, a babér, az agavék, a pálmák egy része – hidegházba kerülnek.
Azokat a növényeket, melyek a szabadban telelnek át, de nem bírják az erős, sokáig tartó mínuszokat, az ónos esőt, takarással védem. Kint telel a kínai kenderpálma, a banán, a gránátalma, a kamélia stb. A legutóbbi telet bizony nehezen viselték, egy banán, egy gránátalma és a nagy perzsa imafüzérfa (melia azedarach), ami már előzőleg három télen takarás nélkül volt, elfagyott, de már pótoltam.
Mikor a legszebb a kert? Júliusban és augusztusban. Nagyon sokféle növényem van, ezért január 1-től december 31-ig mindig virágzik valami. Decemberben, januárban például az Új-Zélandi karácsonyfa és az óriás aranykehely nyílik.
Hogy mit jelentenek számomra a növények? Nagyon sokat. Mindent. Örömet, szépséget, gondoskodást, búfelejtést, szórakozást, tanulást…
Irénke néni tippjei kezdő kert(sz)építőknek
Növénytelepítés előtt sok mindent kell figyelembe venni. Mekkora a kert? Milyen helyen fekszik? Mennyi időt tud vele foglalkozni? Egy- vagy kétnyári évelőket, virágos vagy bokros növényeket szeretne? Ezeket végig kell gondolni.
Először a könnyebben nevelhető, kezelhető növényeket javasolnám, majd amikor már tapasztalja a munkát, akkor eldöntheti a következő lépést.
A kisebb kertbe ősszel hagymás növényeket célszerű telepíteni, lehetőleg műanyag rekeszbe, ezeket 3-4 évig nem kell mozgatni, bent maradhatnak a földben, télállók. Közöttük hagynék helyet, ahová tavasszal ültetnék kúpvirágot, törökszegfűt, floxot, astert, ezek évelők és sok színt képviselnek, de az egynyáriak közül nagyon hálásak a büdöskék, begóniák, gazániák, kakastaréjok. Végül a kukacvirág a szélekre, az utak mellé, hiszen jó szárazságtűrő, elszórja a magját, és a következő évben nem kell ismét vetni, kikel magától.
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.