Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? Föld napja. Gyerekeink, unokáink otthona is, vigyázzunk rá!
Bolygónk sebezhetősége 1968 nyarán vált nyilvánvalóvá, amikor az Apollo 8 űrhajóról megpillanthattuk a Földet. Az űrfelvételeket százmilliók láthatták. A nagy feketeséggel körülvett, törékeny kék bolygó látványa, a kiirtott őserdők hatalmas táblái és a városoknak a Föld felszínétől 258 kilométeres magasságból is látható szürke foltjai kitörölhetetlenül belevésték mindannyiunkba, hogy bolygónk – bár politikai határokkal szabdalt – ökológiailag egységes egész. Az űrfelvételek és Rachel Carson biológusnő könyve, a Néma tavasz, amely a DDT és más növényvédő szerek felelőtlen használatának földi méretű hatására hívta fel a figyelmet, 1970 tavaszán egy világméretű civil mozgalom elindítóivá
váltak. Április 22. ettől kezdve a Föld napja.
Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére 1970-ben tartották először az USA-ban, amikor is 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Történelmi jelentőségű eseményként tartják számon az ország határain túl is, hiszen fontos változásokat hozott. Az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.
A Föld napja 1990-ben világmozgalommá vált. Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? – hangzik az egyik jelmondata.
Denis Hayes és barátai ekkor már az ökológiai válságra hívták fel a figyelmet: a bioszféra pusztulására, az ipari szennyezésre, az őserdők irtására, a sivatagok terjeszkedésére, az üvegházhatásra, az ózonlyukakra, a veszélyes hulladékokra, a túlnépesedésre, a savas esőre, az óceánok szennyezettségére. Különféle akciókat kezdeményeztek a világ számos pontján, a városi tömeg-felvonulásoktól kezdve a szabadegyetemi előadásokig, a faültetésektől a hulladékok újrahasznosításáig. A mozgalom 2000-ben vált világméretűvé, ebben az évben félmilliárd embert sikerült mozgósítani, napjainkra pedig már közel kétszáz ország, több mint egymilliárd ember vesz részt valamilyen környezeti eseményen ezen a napon.
Magyarország az elsők között csatlakozott, 1990-ben megalakult a Föld Napja Alapítvány. Nálunk is évről évre tartanak különféle Föld napi rendezvényeket; helyi igény szerint, helyi kezdeményezésre szerveződnek programok.
Föld napja minden nap
A Föld napja bolygónk eltartóképességének határaira, védelmére hívja fel a figyelmet, s arra, hogy ezek érdekében mit tehetünk mi, átlagemberek. Nemcsak április 22-én figyelhetünk a környezetünkre, hanem minden nap. Néhány ötlet – kihívás -, melyekkel bármikor szolgálhatod a környezetvédelem ügyét.
Hagyd otthon az autót!
Amikor csak teheted, hagyd otthon az autót, közlekedj gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel. Az egészségednek is jót tesz, hisz többet mozogsz, ráadásul kevesebb szmog kerül a levegőbe. Egy 5 kilométeres autózás személyenként tízszer több károsanyag-kibocsátással jár, mint egy buszút, és huszonötször többel, mintha vonattal közlekednél.
Ne dobj ki ételt!
Évente mintegy 100 millió tonna élelmiszer végzi a szemetesben az Európai Unió területén. A kidobott ételek több mint 40%-a a háztartásokból kerül ki.
Komposztálj!
A szemetesbe kerülő szerves hulladék lebomlásakor klímagyilkos metán kerül a légkörbe. Ne dobjuk ki a szerves hulladékot, komposztálni nem csak kertes házban lehet, hanem társasházban is! A hazai háztartási hulladék közel 30%-a szerves hulladék. A települési, kerületi közös komposztszigeteken is fogadják a komposztnak valót. Fedezd föl a hozzád legközelebb lévőt!
Mondj nemet a felesleges csomagolóanyagokra, nejlontáskákra!
Amíg az üzletekben elfogadjuk, addig gyártják… Nejlontáskából 1,3 millió fogy naponta csak Magyarországon. Ne fogadj el nejlonzacskót a boltokban – gondoskodj környezetbarát bevásárlótáskáról, amit mindig magadnál hordasz. Ha piacon vásárolsz vagy termelőtől, sokkal kevesebb csomagolóanyagot viszel haza, mint az élelmiszerüzletekből.
Palackos ásványvíz helyett igyál szűrt csapvizet!
Magyarországon évente mintegy 1,5 millió palack ásványvíz fogy, ami nagyjából 45 ezer tonnányi műanyag palackot jelent, és az aludobozba, papírdobozba csomagolt üdítőkről, sörről, egyéb alkoholos italokról még nem is tettünk említést. Rengeteg energiát, vizet és nyersanyagot emészt fel ezek gyártása, szállítása, a hulladék eltüntetése.
Igyunk csapvizet, sokkal olcsóbb és szénbetétes szűrővel tisztítható. Csak akkor vegyél csomagolt vizet, ha nagyon indokolt.
Ne használj vegyi anyagokat!
Rengeteg vegyszert használunk a mindennapokban – hatékonyak, de terhelik a környezetet. Próbáld ki az ún. szelíd szereket: mosószódát, háztartási szódabikarbónát, ecetsavat, citromot stb. Ha váltasz, sok pénzt megtakaríthatsz. Olcsóbb, a csomagolása is környezetkímélőbb. Sok-sok vegyi anyagtól szabadítod meg a környezetedet. A szelíd szerekből nem kerül a vizekbe – onnan meg vissza az ivóvízbe – a hormonháztartásra ható anyag, nem lebomló, a szervezetben felhalmozódó vegyi összetevő.
Ha a házi praktikák valamiért nem válnak be, válassz öko tisztítószereket!
Ültess haszonnövényeket!
Termő illatos kiskert, balkon – miért ne? Ha van kerted, kísérletként kezd a kert egyik sarkában egy kis veteményessel. Gyümölcsfákat is ültess! Ha városban élsz, tájékozódj a helyi közösségi kertekről.
Ültess fát!
Évente több mint 15 milliárd fával csökken a Föld erdőállománya az erdőirtás, a földhasználat megváltozása, a városiasodás és a rossz erdőgazdálkodás miatt. A Fákat a Földnek c. nemzetközi felhívás célja, hogy 2020-ra 7,8 milliárd fát ültessünk világszerte. Egy ember egy fát – mert addigra legalább 7,8 millárdan élünk a Földön. 15 milliárd fa fogy évente, a cél, hogy 7,8 milliárdot ültessünk 5 év alatt.
Te is ültetnél, de nem tudod, milyen fát érdemes? A kertedbe mindenképpen gyümölcsfát érdemes: diót, cseresznyét, meggyet, almát, barackot, szilvát… ezek a legjobbak, mert nemcsak árnyat adnak, hanem táplálékot is.
Nyitókép: Comfreak, Pixabay
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
