Minden hímestojás alkotói csoda! Bereczné Lázár Nóra hímestojás-festő népi iparművésszel beszélgettünk

hirdetés

hirdetés

Bereczné Lázár Nóra Hímestojás-festő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere, Magyar Kézműves Remek-díjas alkotó. Ezer fokon ég, amikor csak teheti, alkot és kutat. Csodálatos tojásokat készít, szellemisége is lenyűgöző. Értéket őriz, értéket képvisel. Interjút kértünk tőle.

– Hódmezővásárhelyen születtem 1979-ben. Mind a dátum, mind a szülőváros meghatározza az életemet. A dátum azért, mert az egyik legfiatalabb alkotó vagyok az országban, a szülőváros pedig azért, mert dédszüleim, családom, mind tornyai „hóttignyögök” parasztjai, Ady Paraszt Párizsában. A vásárhelyi embör nagyon érdekes: zárkózott, gazdag érzelemvilágú, mély érzésű, mégis rendkívüli módon magába zárkózó, csendes, akaratos személyiség. Szerelme, barátsága egy életre tart, azonban ha megbántják, ha csalódik, nehezen bocsájt meg. És ha őszinte akarok lenni, én is ilyen vagyok: alföldi tanyásembör, akaratos, makacs, de nyíltszívű személyiség. Családunkban rendkívüli személyiség volt dédnagymamám: Sallai Jánosné Kristó Rozália, a Kökény utcai kis parasztasszony a Töltés oldalában, aki kőkemény határozottsággal nevelte fel és taníttatta gyermekeit, szilárd erkölcsösségben élt és hunyt el. Vásárhely főleg református közösség: nem volt jellemző a paraszti szegénységben a tojásírás, a tojásfestés.

maratott600
Maratott tojások
– Mikor kezdtél tojásdíszítéssel komolyabban foglalkozni? Milyen hatásra?

– Pedagóguscsaládból származom, édesanyámtól és nagypapámtól jó kézügyességet örököltem: így sok-sok apró ajándékkal leptem meg kislány koromban Mamukát: az első tojásaimat is neki készítettem. Aztán sok-sok év eltelt, régész akartam lenni. Az egri főiskolán népi játszóház-vezetői szakirányon végeztem, nagyon jó tanáraink voltak: a nemezelés állt hozzám a legközelebb. A véletlenek sorozata tovább folytatódott életemben: 2005-ben – Algyőn, ahol dolgoztam – népi iparművészeti zsűrizést szerveztünk az Algyői Művészkörrel. A szervezet vezetője felhívott: kellene néhány alkotás, hogy meglegyen a keretszám és lejöjjön vidékre a pesti zsűri. Nemezelésre nem maradt időm, így hosszas gondolkodás után a tojáskarcolás mellett döntöttem: 6 karcolt tojást készítettem egy éjszaka alatt, majd a vesztesek nyugalmával dolgoztam tovább. A zsűrizés napján szólt a telefonom: át kellene mennem a Faluházba, konzultálni lehet a zsűrivel. Átsétáltam, és azt hiszem, akkor változott meg az életem végérvényesen. A 6 karcolt tojásból négyet elfogadtak a szakemberek és természetesen jól össze is szidtak, ahogy megérdemeltem: írott mintát karcoltam a tojásokra, jó kézügyességem van, ilyen szakmai hiba viszont megengedhetetlen!

– Feltételezem, a kritika inspiráló hatással volt rád…

Nóra: – Igen, ekkor döntöttem el, hogy mindent megtanulok a hímesekről, amit csak tudok. Őrült módjára gyűjtöttem és faltam a szakirodalmat, éjszakákon át írókáztam, mániákussá lettem. Önmagamnak akartam bizonyítani, hogy képes vagyok elsajátítani és megtanulni valamit. A tanulás különösen fontos dolog számomra: Mamuka, aki két világégést élt túl, mélyszegénységben, mindig azt mondta: az egyetlen dolog, amit soha senki sem tud elvenni tőletek, a tudás! Kislány korom óta magányos személyiség voltam: könyvmoly egy álom- és ábrándvilágban.

És lám: teremtettem magamnak egy „titkos kertet”, egy titkos álomvilágot, ahol a folyamatos tanulás mellett valami értékes dolgot, egyszerű szépséget hozhattam létre. Észre sem vettem és kialakult egy életre szóló szerelem. Azt hiszem, ma már nem tudnék élni a tojásírás, a folytonos alkotómunka nélkül.

A tojás mint szakrális tárgy

– Nemcsak a technikai kivitelezés tökéletesítése volt a célod, hanem a népi hit- és szimbólumrendszerek továbbörökítése is…

– Tanulmányaim során döbbentem rá, hogy a tojás, mint szakrális és szent tárgy, a régi korok legfontosabb temetkezési és halottkultuszának eleme is. Móra Ferenc Kiszombor melletti hun-avar sírjában is karcolt tojástöredékeket fedezett fel, a halottkultusz számos eleme a csángóknál is megtalálható.

Minden alkalommal megdöbbent, hogy a tojás, mint világszimbólum, egyszerűségében és szépségében milyen tökéletesen képes szimbolizálni mindazt, ami hit, reménység és erkölcsi tisztaság. Gyűjtöm a világ hímes tojásait, tojásalkotásait, nem is gondolnánk, hogy szinte minden kultúrában fontos szerepet töltöttek be ezek a csodák, az „örökkévalóság szimbólumai”. Számomra minden hímes tojás egy alkotói csoda, a maga teljességében: nem is tudnék választani közöttük. És megdöbbentenek, hogy mégis mennyire törékenyek, mulandók, milyen könnyen elveszíthetjük őket, hogy az is kész csoda, a mai XXI. századunkban, rohanó, vallástalanodó és erkölcstelen világunkban egyszerűen még nem veszítettük el őket.
– A gyimesi, moldvai és háromfalusi csángó magyarok húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó szakrális hiedelemrendszere, az írott tojások mintakincse, szimbolikája és háttérjelentése foglalkoztat leginkább. Miért vonz ez a terület?

– A tojásírás iránti szerelem – tudom jól – fanatikussá is tett; folyton tanulok. És mivel az alapoktól kellett elkezdenem a tanulást, és mivel mindig is érdekelt a szimbólumkutatás, a mögöttes háttérjelentés, tudni akartam, melyik hímnek, mi a jelentése. Tanulmányaim során ezért is fordultam a legarchaikusabb kultúrához: a csángó kultúrához, ahol még megtalálható a halottkultusz – a mély katolikus vallásosság – a pogány elemek és az élő néphagyomány érzékeny közössége. Kutatási területem így lett a gyimesi, moldvai és hárompataki csángók szakrális hit-, és hiedelemvilága, archaikus írott tojásaik rendszere. Amikor tudok, ellátogatok hozzájuk. Lelkileg nagyon közel állnak hozzám a csángó emberek: hitükkel, kitartásukkal, erkölcsi tisztaságukkal. A mintakincsek jelentéstartalmát is őrzik mind a mai napig.

Nóra alkotásai a szegedi Móra Ferenc Múzeumban
– Milyen jellegzetességeket hordoz a csángó magyarok húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó szakrális hiedelemrendszere? Melyek a jellegzetes mintakincsek?

antalnetankomaria– A Gyimesekben nagypénteken írják a húsvéti hímes tojást, ugyanis a hiedelem szerint a nagypénteken főzött és írott tojás nem romlik meg. A gyimesi csángók egyszínű piros, azaz „verestojást” készítenek. A piros színnek mágikus funkciót tulajdonítanak. Gyimesben leggyakrabban 4-5 mintát alkalmaznak, viszont óriási a motívumskála: Antalné Tankó Mária (ld. jobb oldali fotó) közel 980 tojásmotívumot gyűjtött össze! A szakirodalom a tojásminták különböző kategóriáját ismeri: vannak kozmomorf (Nap-, Hold, Tejút-, és csillagábrázolások), geometrikus és szabadkézi fitomorf (növény- és virágábrázolások, pl. tőtött rózsa, tulipánt, papvirág, cserelapi, stb.), geometrikus és szabadkézi zoomorf (állatábrázolások, pl. békás, pankos, békamászó, stb.), részleges zoomorf és anthropomorf (pl. kégyófej, tyúkláb, kakastaré, kukukk nyelve, fecskefarok, stb.), valamint különböző kéz- és mancs ábrázolások (pl. medve talpa, guzán tenere, mutatós, ujjas, stb.), szkeomorf (szerszámábrázolások, pl. gereblyés, villás, patkós, stb,) és vallási szimbolikus (ősvallási, valamint a katolikus és ortodox kereszténységhez kötődő ábrázolások, pl. fehér kabala, ördögtérgye, kupa, Jézus szíve, stb.). Jellemző az egészalakos ember- és állatábrázolások szinte teljes hiánya. A honlapomon összeállítottam egy szakirodalom-ajánlót, ahol a pedagógusok és érdeklődők is könnyebben tájékozódhatnak.

– A népművészet ifjú mestere mellett számos egyéb rangos elismerést begyűjtöttél. Ahogy mondani szokás: töretlen a pályaíved!

– Szerencsére fiatal alkotó vagyok. Huszonöt évesen kezdtem el zsűriztetni, 29 évesen kaptam meg a népi iparművész címet, 30 évesen a Népművészet Ifjú Mestere állami kitüntetést, 31 évesen a Magyar Kézműves Remek kiemelt szakmai nívódíjat és címet, 32 évesen pedig Algyő Nagyközség Önkormányzat Alkotói Díját vehettem át. Azt hiszem, ma úgy mondjuk: hiperaktív vagyok, az idő megszállottja. Rengeteg álmom és tervem van még: egész évben zsűriztetek, országos és nemzetközi szakmai versenyeken veszek részt, minden szabadidőmet a tojásírásnak és a kutatómunkának szentelem. A családom szerint megszállottá váltam, de azt hiszem, ezt csak így lehet csinálni. Remélem töretlen marad a pályaív, bár babonás vagyok és erről nem szeretnék részletesen beszélni. Még nagyon-nagyon sok tojáshím vár rám, rengeteg tervem és vágyam van. Csak remélhetem, hogy a Jóisten megsegít és még sokáig dolgozhatok.

– Egész évben díszítesz tojásokat, nemcsak a húsvét előtti időszakban?

– Egész évben dolgozom. Az időmet azért is fontos jól beosztanom, mert „kenyérkereső foglalkozásom” is van.

– Számon tartod, hány tojást díszítettél?

– Ha meg kellene saccolni, talán már több ezer: de nem is ez számít, hanem hogy boldoggá tett közben a munka és másokat is boldoggá tettem általuk.

– Hová kerülnek a díszített tojások?

– A lezsűrizett hímes tojásokat mindig elteszem, jelenleg az Algyői Alkotóház állandó tárlatán, illetve a vásárhelyi Török Sándor Sportuszodában vannak kiállítva. A hazai pályázatok versenymunkái pedig az ország múzeumaiban voltak megtekinthetők, így többek között a Magyar Nemzeti Galériában, a budai Várnegyedben, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a Néprajzi Múzeumban, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, a zengővárkonyi Míves Tojás Gyűjteményben. Külföldre is készítek egyedi hímeseket, így munkáim eljutottak Ausztráliától az Egyesült Államokig, így is népszerűsítve ezt a csodálatos „hungarikumot”.

Nóra és alkotásai a Magyar Nemzeti Galériában

Archaikus, írott mintakincsek, csillagmotívumok

– A Magyar Kézműves Remek cím adott munkádhoz kapcsolódik. Melyik alkotásról van szó pontosan?

– Minden évben meghirdeti a pályázatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Engem az a megtiszteltetés ért, hogy 2011-ben és 2012-ben vehettem át a címet a szigorú szakmai zsűri döntése értelmében. Évekre szóló terveim vannak, remélem, még sokszor pályázhatok. A cím egyébként egy kiemelt remek ajánlás, egyfajta védjegy: a logó használata megkülönböztetett egyedi kézműves technológiával készült magas színvonalon előállított magyar terméket jelöl, mely szellemi jogvédelem alatt áll. Nagyon fontosnak tartom a hasonló törekvéseket!

Magyar Kézműves Remek
– Mennyi idő alatt készül el egy-egy tojás?

– Az adott technikától függ. Az egyszínű írott tojások nagyjából 3 nap alatt, a kétszínűek 5 nap alatt, a 3 vagy több színűek, a maratottak és a metszettek körülbelül másfél hét alatt készülnek el.

Maratás
– A fiatalok mennyire nyitottak a hagyományőrzés általad képviselt válfajára?

– Úgy látom, egyre nagyobb divatja van. Munkámat nagyon megnehezítette, hogy már én magam sem születtem abba a közegbe, közösségbe, ahonnan elsőkézből lehetne megtanulni mindent. Az emberek nem is gondolnák, hogy sokkal nehezebb visszatanulni, visszatanítani egy mesterséget, ha nem beleszületik az ember. Hitemben megerősített Sebő Ferenc nyilatkozata, aki a Felszállott a páva című televíziós vetélkedőben mesélte el, hogy fiatal gyűjtőként is kiállt a megtanulhatóság, az elsajátíthatóság, az újratanítás mellett a táncház mozgalom kapcsán. Ebben hiszek én is. 2011-ben megalapítottam az Algyői Tojásműhelyt, melyben mára már 7 kis tanítványom tanul és dolgozik: havonta találkozunk az Algyői Alkotóházban: nevetve tanulunk, kalákában dolgozunk szabadidőnkben. Országos pályázatok keretében már Székesfehérvárott, Zengővárkonyban és Budapesten is vannak alkotásai a lányoknak. Nagyon büszke vagyok rájuk és mindent megtanítok nekik, amit csak tudok, miközben én is rengeteget tanulok tőlük: emberségből, csapatmunkából és kitartásból.

Minden kézben egy tojás. Iskolai foglalkozás
Minden kézben egy tojás. Iskolai foglalkozás
Nóra és kis tanítványai az Algyői Tojásműhelyben
algyoitojasmuhely600_400
Az Algyői Tojásműhely lányainak alkotásai

A Húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe. A hívő közösségek számára a legszentebb szakrális ünnepkör. A tojásírás is ismert, egyre több szülő ül le gyermekével tojást festeni. A helyi és országos rendezvényeken, kiállítások alkalmával is mindig vállalok bemutatózást, ahol az érdeklődők is kipróbálhatják a tojásírást: kezükben a kesicével döbbenek rá az emberek, milyen nehéz akár egy egyenes vonalat is húzni a domború tojásfelületre. Rádöbbennek, milyen nehéz dolog valamit létrehozni, mennyivel könnyebb rombolni, destruktívvá válni. A legfontosabb dolognak az ismeret átadását tartom, óvodákba, iskolákba megyek és tartok foglalkozásokat, hogy minél több gyermek találkozhasson a tojáshímzéssel és közben játszva tanuljon.

Az önök internetes oldala is az életszépítéssel foglalkozik, hogy miként tehetjük szebbé, élhetőbbé az egyéni és közösségi létünket. Ez talán napjaink egyik legfontosabb kérdése és kihívása. Hogy a fogyasztói társadalom magányos egyéne újra magára találjon a közösségekben, hogy alkotó, önművelő emberként miként tegye értelmessé, szebbé, elviselhetőbbé egyéni és közösségi létét. Úgy gondolom, közös a felelősségünk is.
– Vannak saját motívumokkal díszített tojások, amelyek csak rád jellemzőek?

– Többféle technika létezik: azsúrozás, karcolás, berzselés, batikolás, drótos és patkolt, valamint gyöngytojások. Én az írókázott technika mellett maradtam, mert ez a legősibb, a legtisztább és egyszerűségében a legszebb számomra. És mert még nagyon sokat kell tanulnom róla. A letisztult, egyszerű, nőies mintákat és a hagyományos színvilágot kedvelem leginkább. Fontos számomra az egyedi háttérjelentés. Nagy kedvenceim: a „tőtöttrózsás”, a tulipános, a virágos és a csillagos motívumok. Bár megfigyeltem, nekem is vannak korszakaim: van, amikor „lapis” (leveles), részleges állat-, vagy emberábrázolásokon dolgozom. A szín- és mintakincsem azonban valóban meghatároz.

Csíksomlyói búcsú
– Mit jelent számodra a húsvét? Hogyan készülsz rá?

Nóra: – A lelki kitartás, a hitbéli erőt, a feltámadás reménységét, az örök megújulás lehetőségét, az alkotói akaratot, hogy nem adhatom fel. Minden olvasótól, mindenkitől azt kérem: ne féljenek a hagyományainktól, bátran vegyenek kézbe egy írókát és alkossanak. Nem az a legfontosabb, hogy milyen az első tojás, hanem az, hogy örömet, boldogságot adhat nekik az alkotómunka. De kérem is a kedves olvasót: tisztelje is ezeket az „örökkévalóság szimbólumait”, ezeket a törékeny kis csodákat. Számomra minden egyes tojásmotívum: a múltat meséli el, élettöredék: félelmekkel, reményekkel, babonás hiedelmekkel és vallási csodával, a megváltás örök reményével. Közös felelősségünk, hogy vigyázzunk rájuk, megóvjuk és továbbörökítsük őket! Hogy tovább szépítsük saját és közös életünket!

 

hirdetés

A www.eletszepitok.hu weboldal bárminemű tartalma a
Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.
Még nincs hozzászólás

Válaszolj!

Az e-mail cím nem lesz nyilvános.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

hirdetés

hirdetés

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás