Stresszmentes ünnepet! Hogyan NE készítsd ki magad húsvét apropóján?
Minden nagy ünnep kapcsán belénk – háztartást vezető nőkbe – van kódolva, hogy meg kell adni a módját. Sütni-főzni kell, de nem akármit, extra ünnepi étkeket! Ilyenkor – még jobban – ragyogjon a lakás és a közvetlen környéke is, a bejárat, az udvar, a kert. Tip-top legyen minden. Mintha ettől lenne ünnep az ünnep.
Ilyenkor a szokásosnál is jobban lestrapáljuk magunkat. Bevezényeljük magunkat a konyhába az ünnep előtti napokon, előtte, segítséggel vagy anélkül, alaposan bevásárolunk, s hogy ne szenvedjünk semmiben sem hiányt, már a vásárlásnál túlzásokba esünk. Mindeközben hány gyerek éhezik a világban és az országban, édes Istenem…!
Túl vannak lihegve az ünnepeink, így a húsvét is; bőszen gyártjuk a hímes tojásokat, vásárolgatunk, jusson elég finom falat a vendégeknek, a locsolóknak, gyártjuk az ínycsiklandó süteményeket, sütjük a kalácsot, főzzük a sonkát…minden mást, mi szem szájnak ingere. Jó esetben a férfiak is kiveszik a részüket az ünnepi előkészületekből, de ők a nőknél okosabban szorgoskodnak: kevesebbet vállalnak. A nők mindenestől magukra rántják az ünnepet, csak részfeladatokat adnak ki a többieknek – ha egyáltalán.
A ráhangolódás a külsőségekre összpontosul, maga az ünnep pedig a terülj-terülj asztalkában testesül meg.
Nyilván vannak kivételek… Minél több minden kerül az étkezőasztalra, annál elégedettebbek vagyunk. Megadtuk a módját. S amikor végre átadhatnánk magunkat a pihenésnek, az se nagyon megy, mert teríteni, tálalni, mosogatni kell, a vendégek körül szaladgálni, pakolni, rendezkedni… Tetszik vagy sem: kényszeresen élünk. Olyan hajszába kényszerítjük magunkat, ami a lényegről vonja el a figyelmet. Nem tudunk lelazulni, kicsit megállni, pihegni az ünnepnapokon, pedig jó lenne kicsit töltekezni.
Majd ha elmúlik az ünnep, pihenünk – vigasztaljuk magunkat. Nem furcsa ez?
Félreértés ne essék, az ünnepek közeledtével belső igény támad arra, hogy másként éljük meg, mint a hétköznapokat. Hiszen a hétköznapok többnyire strapásak – végképp nem arra valók, hogy segítsenek az ünnepeket kiheverni. Ahelyett, hogy nagyobb lélegzetvételhez jutnánk, fojtogató helyzeteket teremtünk, feladathegyekkel. Jól kifárasztjuk magunkat, majd alig várjuk, hogy vége legyen a hajcihőnek.
Bármennyire is nemes célt szolgálnak ezek az ünnepi pluszfeladatok – hisz a szeretteink ünnepét akarjuk boldoggá, teljessé tenni -, magunkra is oda kellene figyelnünk. A szeretteinknek pedig ránk.
A féltő figyelmet szeretetkapcsolatokban nem lehet túlzásba vinni. Ezáltal kaphatjuk egymásból a legjobbat, ez teszi teljessé az ünnepet is.
Ne szolgáljunk robotként másokat, lehet, hogy nem is várják el… Józanul mérlegeljük, mit bírunk, mit nem, mihez van kedvünk, mihez nem. Óvakodjunk a túlzásoktól – így mindenkinek jobb lesz. Nyugodalmas, szép húsvétot mindenkinek!
– Ymon
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
