Az önbecsülés és a küzdőképesség megalapozása gyermekkorban. Mesepszichológia a gyakorlatban. Könyvismertető
A mesékben a hős számos nehéz próbatételen keresztül jut el a céljáig. A gyerekeknek felnövekedésük során ugyancsak meg kell küzdeniük a külső és belső sárkányokkal, vagyis a külvilág kihívásai mellett saját félelmeikkel, szorongásaikkal, kishitűségükkel, ellentmondásos érzéseikkel, indulataikkal, vágyaikkal – de a próbák alatt érik, fejlődik, válik egyre gazdagabbá a személyisége – vallja dr. Kádár Annamária „mesepszichológus”. Mint mondja,
az önbecsülés és a küzdőképesség megalapozása nem azt jelenti, hogy kipárnázzuk a világot gyermekünk körül, és mindent megteszünk, hogy elkerülje a negatív érzelmeket, hanem hogy segítünk ezeknek a megértésében, megélésében és a nehéz helyzetekkel való sikeres megküzdésben.
Szülőként, pedagógusként nem járhatjuk végig helyette az útját, de hamuban sült pogácsaként rengeteg erőforrást tehetünk a tarisznyájába.
Illusztráció: Moldován Mária
Kádár Annamária szerzőtársával, Kerekes Valériával egy olyan, a gyakorlatban jól használható, játékötletekkel tarkított könyvet állított össze szülők, nagyszülők, pedagógusok számára, amely megmutatja, hogy a saját és családtörténetünk megalkotása hogyan járul hozzá az önbecsülésünk növeléséhez, és hogy a rítusok és szokások kialakítása által miként lehet a külső-belső világunkban rendet teremteni. A kommunikációs és érzelmi tipológia valamint a hozzá tartozó használati útmutató segít jobban megérteni gyermekünket, és rávilágít arra, hogy ugyanazt a küzdelmet többféleképpen is meg lehet vívni.
– Konkrét foglalkozásvázlatokat is összeállítottunk a népmesék érzelmi fókuszból kiinduló feldolgozásához és a Lilla és Tündérbogyó című kötetben megjelent érzelmi intelligencia fejlesztő mesék játékos megközelítéséhez. A közel kétszáz módszertani és játékötlet a szülő-gyermek és a szülő-pedagógus kapcsolat mélyítését is segíti. Kívánjuk, hogy ezek a mesék és játékok a családokban, óvodákban és iskolákban keljenek életre – írják a szerzők.
Részletek a könyvből
Az érzelmi intelligencia – és ezen belül az önbecsülés és a küzdőképesség – fejlesztésének vannak célzott gyakorlatai. Mi, szülők, pedagógusok legalább olyan nagy (néha még nagyobb) hasznukat vehetjük, mint a gyermekek, mert segítenek szóba állni az érzésekről, természetesebbé teszik azt, hogy egyáltalán foglalkozzunk ezzel a témakörrel, ami sokunk számára nem is olyan könnyű és magától értetődő feladat. Különösen, ha hajdan, a mi gyerekkorunkban, a mi családunkban ez nem volt szokás.
Az érzelmi intelligencia nap mint nap az élet által felkínált helyzetekben fejlődik a leginkább. Egymástól tanulunk, egymást formáljuk, egymást vezetjük.
A nehézségekkel, problémahelyzetekkel való szembesülés, a kudarcok elviselése kezdetben természetesen negatív érzésekkel jár együtt, ám a sikeres helytállás és megküzdés növeli a gyermek önbecsülését. Éppen ezért, miközben a tényleges veszélyektől igyekezzünk megóvni őt, ne akarjuk attól is megkímélni, aminek a megtapasztalása szükséges az egészséges személyiségfejlődéshez. Ha ésszerű szülői kéréseink nagyobb dühkitöréseket, tiltakozásokat, hisztirohamokat váltanak ki a gyermekből, sokszor csak annyit érdemes tennünk, hogy szelíden megvárjuk, amíg elcsendesedik az érzelmi vihar, de a szándékunktól nem állunk el. Gyermekünk biztonságot és erőt tud meríteni abból, ha egyszerre tudunk tántoríthatatlanok és együtt érzőek lenni.
A családtörténet egy védőháló, amely nehézségek esetén megtart és felemel.
Marshall Duke pszichológus, a rítusok és mítoszok neves kutatója, kollégájával, Robyn Fivush-sal azt kívánta ellenőrizni, hogy azok a gyermekek, akik jobban ismerik a családjuk történetét, jobban teljesítenek-e, amikor valamilyen kihívással szembesülnek, magasabb szintű-e a rugalmas alkalmazkodóképességük.
Egy húsz kérdésből álló értékelő rendszert dolgoztak ki, amit Tudod-e skálának neveztek el. Az értékelő rendszer ilyen típusú kérdéseket tartalmazott:
Tudod-e, hogy hol ismerkedtek meg a szüleid?
Tudod-e, hogy édesanyád, édesapád hol nőtt fel?
Tudod-e, hogy hol ismerkedtek meg a nagyszüleid?
Tudod-e, hogy hol házasodtak össze a szüleid?
Tudod-e, hogy miért kaptad ezt a nevet?
Tudod-e, hogy kire hasonlítasz legjobban a családodból?
Tudsz-e néhány olyan tanulságot, amelyeket a szüleid vontak le a jó vagy rossz tapasztalaikból? stb.
Ezek olyan kérdések, amelyekre a gyermeknek jó lenne tudnia a választ. A kutatópáros arra az eredményre jutott, hogy minél többet tud a gyermek a családjáról, annál erősebb a belső kontrollérzése, annál magasabb önbecsüléssel rendelkezik, annál alacsonyabb a szorongásszintje, annál kevesebb viselkedésproblémával küzd, és annál jobb esélyei vannak egy-egy érzelmi vagy viselkedési nehézséggel való megküzdés esetén.
(…) Ha a szülők nem akarnak mást mutatni, mást mondani, mint ami van, és az adott élethelyzetben próbálnak becsülettel boldogulni, akkor még egy veszteségekkel teli családtörténet is válhat erőforrássá.
Nem önmagában attól lesz problémás, nehéz sorsú egy gyermek, ha például csak egy szülő neveli (válás miatt), hanem attól, ha pusztító indulatokkal terhelt a környezet, és érzelmileg labilis a szülő. A gyermek fel tudja dolgozni az alkalmankénti szomorúságot, dühöt, konfliktust – sérülést az okoz, amikor a szülők megnyilvánulásai túlnyomórészt negatívak, és a családi légkör mérgezett.
A gyermekkorunk és későbbi éveink nehéz, fájdalmas történéseit nem tudjuk megváltoztatni, de megváltoztathatunk egy sor olyan elképzelést, amelyek kényszerzubbonnyá váltak, és korlátozzák az életünket.
(…) Amennyiben a szülő és a pedagógus megérti és elfogadja a gyermek alkati adottságait, a gyermek szilárd alapot kap ahhoz, hogy önmagát is elfogadja, kifejezze, és a maga módján küzdjön meg a különböző helyzetekkel. Ám gyakran előfordul, hogy ezt nem fogadják el, és alapvető módon próbálják átformálni a gyermeket. Ez természetesen soha nem sikerülhet igazán, viszont jelentős károkat okozhat mind a gyermek önmagához való viszonyában, mind pedig a szülő-gyermek, pedagógus-gyermek kapcsolatban.
Dr. Kádár Annamária – Kerekes Valéria: Mesepszichológia a gyakorlatban. Az önbecsülés és a küzdőképesség megalapozása gyermekkorban. Kulcslyuk Kiadó 2017, 354 oldal, ISBN 9786155281440. Illusztrálta: Moldován Mária
A könyv a Nyitott Akadémia weboldalán rendelhető meg >>
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
