Tinillem. Ez most gáz?! Vagy mégsem? A helyes viselkedési mintákról 8-14 éveseknek. Könyvajánló

Az X generáció tagja vagyok, a hetvenes években születtem. Rég voltam gyerek. Ez persze relatív, de a  1995 és 2009 között született Z generáció és 2010 után született Alfa generáció tagjai számára tisztes középkorúnak számítok. A negyveneseket gyerekfejjel magam is ilyen szemmel néztem. Benne lenni teljesen más…különös érzés belelátni az Y-ok és a Z-k világába. Szülőként Z-kel és Alfákkal kell kapcsolódnunk, akik számára a digitalizáció már teljesen természetes, mert beleszülettek. Halad az idő, az utánunk érkezett nemzedékek sok mindenben „leköröznek” bennünket, a technikai vívmányok szintjén mindenképpen. Ez az élet rendje, ebben a folyamatban mindig lesznek régimódinak számító „öregek”, akik a technikai haladással, trendekkel nehezebben tudnak lépést tartni. Mindannyiunk életébe elérkezik a „képszakadás” időszaka. Az apám életében a kéttenyérnyi hordozható Sokol zsebrádió számított menőnek, fiam másik nagyapjánál a magnókazetta utáni új eszközök jelentették a határválasztót, pedig megvolt benne a nyitottság, igyekezett haladni a korral…  Vannak persze kivételek, egy közeli ismerősöm 2021-ben regisztált a Facebookra, 86 évesen lájkolja a családi posztokat.

Az illemszabályok is változnak a korral, a gyorsan változó világ megköveteli a „rendszerfrissítést”. Illemkönyvek léteznek, amióta az eszemet tudom, van is pár antikváriumi példány itthon, és pár éve célzatosan elhelyeztem ezeket a fiam könyvespolcán. Hátha ráérő idejében rápillant, talán még a kezébe is veszi. Nem jártam sikerrel.

A 8-14 éveseknek szóló Tinillem könyvvel viszont egészen szoros barátságot kötött, ami annyit jelent, hogy időnként 5-5 percekre felüti. Persze nem köti az orromra – ettől én még érzékelem -, nyilván úgy gondolja, hogy Tinillem könyvet olvasni kiskamaszként elég ciki. Számára már a könyvolvasás is régimódi kikapcsolódás; rendkívül lassú a videómegosztók által diktált ritmushoz képest, és az sem vonzó benne, hogy lapról lapra kell „megdolgozni” az élményért. Ettől még a „mai gyerekek” is válhatnak könyvszerető felnőtté, persze…bár a lehetőségek és a trendek ezzel szembe mennek.

Surányi Tímea, a Tinillem szerzője

A Tinillem könyv nagy vonzereje az, hogy jól szólítja meg a célcsoportját, a könyv tagolása is olvasóbarát, ami azt jelenti, hogy egy oldalon sincs egybefüggő szövegtenger, ami elrettentené a gyerekeket. Takács Viktória 71 illusztrációjával és figyelem-megragadó tipográfiai elemekkel tarkított a mondanivaló, vagyis nem „uncsi”.

„A könyvben Luca, Levi és kutyájuk, Prézli segítségével ismerkedhetünk meg az illemszabályokkal. Könnyed nyelvezete és stílusa hamar magával ragad. A könyv komoly témáját ellensúlyozzák Takács Viktória illusztrációi, de nem viccelik el azt.”

Surányi Tímea, a könyv szerzője az alábbiakat írja a kötet előszavában:

– Én a szerencsések közé tartozom, mert a szüleim életében fontos volt, hogy az illemszabályoknak megfelelően viselkedjek. 

Szülőként úgy látom, ez elég sok szülőtársamnak fontos gyermeknevelési elv a 21. század elején is, más kérdés, hogy felfoghatatlan mennyiségű, családi szocializációnak ellenható inger éri az internetes tartalmak „jóvoltából” a cseperedő gyerekeket, sokkal előbb érnek, sokkal hamarabb hallanak-látnak olyan dolgokat, melyekre sem érzelmileg, sem kognitív értelemben nem felkészültek. Az ingerekkel teli digitális világ által is nevelődnek, szülői kontrollt, következetességet és nagy figyelemet igényel a gyerekek online életének nyomon kísérése. 

A digitális oktatás idején jó néhány pedagógustól hallottam, hogy a gyerekek mennyire nem tudnak viselkedni a Google Meet-en, a Zoom-on vagy a Teams-en. Nem tudnak, nyilván – erre is tanítani kell őket: ha belépünk a virtuális tanterembe, napszaknak megfelelően köszönünk. Tanórák alatt nem kapcsoljuk ki a kamerát, csak akkor, ha a tanár ezt  kéri. Nem chatelünk, nem nézünk videót, nem játszunk, miközben a pedagógus a tananyagot magyarázza éppen… Nem dobáljuk ki „poénból” a társainkat az online tanteremből, ha chatelünk, ugyanúgy köszönéssel nyitunk és igyekszünk figyelni a helyesírásra, a szabatos nyelvhasználatra (kerülve a rövidítéseket) stb. stb.

Surányi Tímea az internetezés illemszabályairól is ír a könvyében, a telefonálás viselkedésszabályairól is, de alapvetően a társas érintkezés klasszikus helyzeteit dolgozza fel. Például hogyan illendő viselkedni a múzeumban, az utcán, vendégségben, könyvtárban (!), mire kell figyelni tömegközlekedési eszközökön, bevásárlóközpontban vagy az étkezőasztalnál ülve. Olvashatunk a könyvben a pontosságról, a bocsánatkérésről, a higiéniáról…szóval elég széles a tartalmi repertoár: a Tinillem 46 témát ölel fel.

A jó modort, a kulturált viselkedést 92 oldalon meséli a könyv. A könyv borítója puhakötésű. Bár témakörökre van osztva, mégis olyan, mintha egy képregényt olvasnánk. Ha elkezdjük lapozgatni, biztosan nem állunk meg az utolsó oldalig.  A tudnivalók összefoglalását kvízben/tesztben összegzi a szerző. 

A magam részéről lájkolnám a könyvet, engem leginkább a fiam által győzött meg. Neki is bejön.

 

A könyv a tinillem.hu oldalon rendelhető

 

 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

16 − 10 =

hirdetés