Az ablaktörlőtől, a folyékony hibajavítón át a papírzacskóig. 10 hasznos találmány, amit nőknek köszönhetünk

Számos olyan, női létet megkönnyítő eszköz van, amelyről nyilvánvaló, hogy nők találták fel, miután őket foglalkoztatta napi szinten, hogyan lehetne leegyszerűsíteni a tennivalókat, de számos olyan eszköz is van, amely esetben azt gondoltuk volna, biztosan férfiak fejlesztették, mint a körfűrészt. Annak idején volt is egy hölgy, akinek a gépét azzal az érvvel próbálta meg ellopni egy férfi, hogy ilyet biztosan nem tudna egy nő feltalálni.

Olyan hölgyekről van szó, akik kitartásban, gondoskodásban, szépségben és nőiségben: verhetetlenek, amellett, hogy jó sok sütnivalójuk van, még akkor is, ha egy turmixgépben jut eszükbe összeállítani sminkes szerekből a világ első folyékony hibajavítóját. Nélkülük jóval nehezebb lenne az élet ma.

Ablaktörlő – Mary Anderson 

Mary Anderson

Az ablaktörlőről sem sejtettük volna, hogy nő találta fel, Mary Anderson – aki szarvasmarha-farmot és szőlőültetvényt vezetett Alabamában – 1903-ban egy New York-i látogatás alkalmával villamoson utazott, amikor feltűnt neki, mennyire kínlódik a vezető a szélvédőt borító hóval. Egyébként az ötlet nem neki jutott eszébe először, de az övé volt az első hatékony megoldás. Amikor a szabadalmaztatás után két évvel megpróbálta eladni a jogokat, elutasították, mondván, nincs akkora kereskedelmi értéke a találmánynak, ami indokolttá tenné. Sajnos, csak azután kezdett el exponenciálisan nőni az autógyártás, amikor lejárt a szabadalom. 1922-ben a Cadillac tette először az alapfelszerelés részévé. Viszont a Simpsons család című sorozatban van egy vitajelenet ennek kapcsán, ami szépen rávilágít arra, hogy nő és férfi nem működik egymás nélkül:

Marge: Egy nő találta fel az ablaktörlőt is!

Homer: Ami remekül passzol egy másik férfi-találmányhoz, az autóhoz!

Mi egyszer megpróbáltunk ablaktörlő nélkül menni esőben, miután elromlott: lehetetlen. A nők a részletekhez értenek, és anélkül nem működik semmi.

Titkos kommunikációs rendszer – Hedy Lamarr

Hedy Lamarr és George Sanders (A különös asszony, 1946)

Ez azért különleges történet, mert a főszereplőnője egy gyönyörű, rendkívül érdekes és okos színésznő, Hedy Lamarr, akinek az élete egyértelműen filmvászonra kívánkozik. Ausztriában született, édesanyja magyar, zsidó származású koncertzongorista volt, egyébként 1933-ban, 19 évesen Hedyt szülei hozzáadták egy náciszimpatizáns milliomos fegyvergyároshoz – feltehetően biztonságban akarhatták tudni. Ez még hagyján. Eredeti nevén Hedwig Eva Maria Kiesler igencsak okos kislány volt, tízéves korára már négy nyelven beszélt, kiválóan zongorázott és táncolt, majd színiskolába járt. Hamar komoly szerepet kapott, de a világhírt Gustav Machaty cseh rendező Eroticon című némafilmje, majd annak hangosfilm változata hozta el 1933-ban, Extázis címmel, amelyben premier planban mutatják az arcát, orgazmus közben, illetve meztelenül megjelenik, és mindezzel beírta magát a filmtörténelembe.

Ausztria megszállásakor Londonba szökött férjétől, onnan az Egyesült Államokba, és a hajóúton, a Normandie fedélzetén írta alá szerződését a Metro-Goldwyn-Mayer képviselőjével. Amerikában aztán ő hozta divatba a barna hajat a harmincas években, inkább szépségével nyerte meg a közönséget, nem színészi játékával, és egyébként további öt férjet fogyasztott el.

Viszont első házassága idejéből komoly ismeretekkel rendelkezett a fegyverekről és a torpedókról, Amerikában pedig szomszédjával, George Antheil zongorista-zeneszerzővel – és a női endokrinológia szakértőjével – létrehoztak egy hatékony módszert arra, hogy a ma frekvenciaugratásos adásmódnak nevezett módszer segítségével a torpedókat irányító rádiócsatornát megvédjék a felderítéstől és a zavarástól. 1942-ben szabadalmaztatták, majd felajánlották a haditengerészetnek, de ők nem használták fel, első alkalommal 1962-ben, a Kuba elleni tengeri blokád idején alkalmazták – a szabadalmi oltalom lejárta után. A rendszert napjainkban a mobiltelefonál és a bluetooth-kapcsolatoknál hasznos. A Hedy Lamarr-díjat a híradástechnika területén véghezvitt különleges teljesítményért adományozzák nőknek, Európában a feltalálók napja az ő születésnapján, november 9-én van.

Mosogatógép – Josephine Cochrane

Persze, nyilvánvaló, hogy ez egy nőhöz fűződik, de nem egészen azért, mert Josephine Cochrane-nak sokat kellett volna mosogatnia. Rengeteg estélyt adott sok vendéggel, és zavarta, hogy számos tányér tört össze a mosogatáskor. Így tervezett egy mosogatógépet, amit aztán az 1893-as chicagói világkiállításon mutattak be: először az éttermek és szállodák csaptak le az ötletre, a gépeket egyébként az ő vállalkozása árusította.

Folyékony hibajavító – Bette Nesmith Graham

Bette Nesmith Graham fiával, Robert Michael Nesmith-szel, a későbbi The Monkees tagjával

Bette Nesmith Graham egyedülálló anya volt, aki titkárnőként dolgozott, másodállásban pedig festőművészi vénáját kamatoztatta. Eszébe ötlött, hogy amikor egy festő ki akarja javítani, amit elrontott, egyszerűen ráfest, és ez működhetne az írógépek használata során ejtett hibák esetén is. Először egy konyhai turmixgében próbálta összeállítani a hibajavító festéket sminkes anyagokból és fehér temperából, öt évig csak használta a munkájához, és a fia kémiatanárát kérte meg, hogy segítsen az összetételt tökéletesíteni. Miután annyi munkatársnője kérte kölcsön a hibajavítót, 1958-ban szabadalmaztatta, és indított egy sikeres vállalatot Liquid Paper néven, ami aranykorában 25 millió üveg folyékony hibajavítót adott el évente.

Modern melltartó – Mary Phelps Jacob

Mary Phelps Jacob

Nem is kell kifejteni, sokat hallottunk arról, mit ájuldoztak össze a nők egykor a halcsontok és acélrudak által beszorítva. Az úri családba született Mary Phelps Jacob 1910-ben, 18 évesen készített a fűző helyett egy melltartót magának, 1914-ben kapta meg a szabadalmat, majd megalapította a Fashion Form Brassière Company-t. A férje rossz néven vette, hogy saját jövedelme van, és rávette, adja el a céget. Később elváltak. Mások is próbálkoztak melltartó kialakításával, az övében az volt a legnagyobb újítás, hogy a melleket ketté választotta, illetve követte viselőjének anatómiai felépítését.

Független programozási nyelv – Grace Murray Hopper

Grace M. Hopper

Amikor online játék közben a férfiak bosszankodnak, hogy már megint bebugosodott valami, biztosan nem gondolnák rá: a programhibára utaló bug szó is egy nőtől származik, méghozzá egy brilliáns elmétől. Dr. Grace Murray Hopper admirális volt, és ő is dolgozott az IBM és a Harvard Egyetem közös fejlesztésén, az első nagyszabású számítógépes rendszeren, a Mark I.-n. Ő írta az első programot, ami egy programozási nyelven írt programot képes a számítógép számára lefordítani.

Papírzacskó – Margaret Knight

Margaret Knight

Margaret Knight 12 évesen egy textilgyárban szemtanúja volt egy balesetnek, és a hasonló esetek elkerülésére kitalált egy szerkezetet, amely azonnal leállítja a gép működését, ha valami megakad benne. A négyzet alakú aljjal rendelkező papírzacskó-gyártó gép prototípusát egy Charles Annan nevű férfi ellopta és saját nevén szabadalmaztatta. A per során azt állította, egy nő soha nem tudna ilyen innovatív gépet tervezni. Margaret rajzokkal bizonyította, hogy a találmány valóban az övé és meg is nyerte a pert, 1871-ben az ő nevére került a szabadalom. Élete során több mint száz eszközt talált fel, és több mint 25 szabadalma volt.

Körfűrész – Tabitha Babbitt 

Tabitha Babbitt

Tabitha Babbitt egy massachusettsi fűrészüzemben dolgozott 1813-ban, ahol még kézifűrészt alkalmaztak. Megfigyelte, hogy a fűrész húzása miatt nehézkesen haladnak a munkások. Az ötlete nyomán született meg a ma is használatos körfűrész. Soha nem szabadalmaztatta a találmányát, vallási okokból, halála után viszont három férfi saját találmányaként adta be a kérelmet. Kidolgozta egyébként a rokka dupla forgófejét is, amellyel gyorsabban és több fonalat lehetett előállítani. Megújította a szöggyártást, addig ugyanis egyenként kovácsolták a szögeket, de az ő módszerével egy vaslemezből egyszerre több darabot tudtak kivágni.

Golyóálló mellény – Stephanie Kwolek

Stephanie Kwolek

A golyóálló mellények anyagául is szolgáló kevlárt Stephanie Kwolek fejlesztette ki, aki a DuPont cég dolgozott vegyészként. 1963-ban jött rá, hogy a polimerek vagy rúd alakú molekulák szálai egy irányba sorakoznak, ezért ez a polimer erősebb a többinél. Még az acélnál is, miközben jóval könnyebb. 15 évnyi fejlesztés után született meg a golyóálló mellény, a technológiát azóta függőhíd kábeleknél, sisakoknál, fékbetéteknél, síléceknél és kemping felszereléseknél is alkalmazzák.

Napenergia hasznosítása – Telkes Mária

Telkes Mária Budapesten diplomázott fizika szakon, majd 1925-ben Amerikába került, ahol Cleveland biofizika intézetében kapott állást, és a napenergia hasznosításának lehetőségeit kutatta. Ezzel kapcsolatban számos szabadalma lett, többek között egy napenergiás tengervíz-sótalanító berendezés, valamint a napenergiával fűthető lakóház. 1947-ben, Bostonban építette fel az első, kizárólag napenergiával fűtött házat, amihez nátrium-szulfátot (glaubersót) használt az energia tárolására.

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

kilenc − kettő =

hirdetés