Fehérváry Krisztina cikkei

Fájdalmas emlékek, gyerekként megélt veszteségek. A feldolgozatlan gyászról, segítő módszerekről beszélgettünk Rácz Katinka gyásztanácsadóval

Ha gyerekként hal meg egy közeli hozzátartozónk, a gyász több lépcsőben zajlik le az életünk során, hiszen a veszteséghez máshogy viszonyulunk felnőttként. Ahogy bizonyos életszakaszokba lépünk, új megközelítésből szembesülünk a történtekkel, de nehéz erről beszélni, hiszen a veszteség elvileg régen történt, nem tűnik indokoltnak a szomorúság, még akár önmagunk előtt sem. Ezenkívül a gyerekkori környezet […]

Madármentő. Interjú Lehoczky Krisztiánnal

Nagyon kedves képbe futottunk bele nemrég a Facebookon: egy megmentett hattyú elengedése előtti utolsó pillanatokat ábrázolja, a madár körbeöleli gondozóját és odahajtja a fejét a mellkasára. Mesebeli pillanat. A Mályi Madármentő Állomás alapítójával, Lehoczky Krisztiánnal beszélgettünk. Ezek szerint megölelheti az embert egy hattyú? Fiatal hattyú volt, idei keltésű, nem tapasztalt még olyan sokat, mint egy […]

Az agy fejlődését is befolyásolja a gyerekkori stressz, az elhanyagolás, a bántalmazás. Klinikai szakpszichológussal, neuropszichológussal beszélgettünk

Ha sok stresszhatás ér valakit gyerekkorában, az hat az idegrendszere fejlődésére, sőt, a későbbi stresszreakcióira, ezen keresztül pedig az egészségi állapotára is. A stresszhatás elváltozásokat eredményezhet az agyban. Dr. Andrejkovics Mónika klinikai szakpszichológussal és neuropszichológussal beszélgettünk arról, milyen maradandó nyomokat hagyhatnak bennünk gyerekkori pozitív és negatív élményeink. A stresszhelyzetre adott reakció az egész testre kihat: […]

Értelmesebbek, tehetségesebbek, magányosabbak, dühösebbek. A mai kisgyerekek az óvónők szemszögéből

Ha megkérdezzük bármelyik óvónőt, biztosan ömlik belőle a szó, általában a szeretet és az aggódás hangján: a gyerekek ma érzelmi szempontból elhanyagoltabbak, másrészről okosabbak, mint a régebbi generációk. A mindennapi tudnivalókban jellemzően kevésbé tájékozottak, viszont a világ dolgairól meglepően sokat tudnak. Mindez nem jobb vagy rosszabb, csak másmilyen. Az óvónők szerint mégis szívszorító az odafigyelés […]

„Nem én kések. A világ siet.” A krónikus késés és halogatás pszichológiája. Okok, típusok, megoldási technikák Limpár Imre tanácsadó szakpszichológustól

Valaha pontosan az előadás kezdetekor bezárták a kapukat a színházakban, és aki nem ért oda, lemaradt: mára kialakult a hét perc türelmi idő országszerte, van is egy ismert színházi portál, amit erről a jelenségről neveztek el 7 óra 7 percnek. A késés mai világunkban talán jellemzőbb – megszoktuk, hogy ott a mobiltelefon, oda tudunk szólni […]

Látogató vagy szülő? A gyerek elhelyezése válás után. Szakértők válaszolnak

Régen egyértelmű volt, hogyha a család szétesett, az apuka vasárnapi szülő lett. Ma már gyakori a váltott elhelyezés, amikor a gyerek felerészben van mindkét szülőnél. A téma általában parázs vitákat szül, nyilvánvalóan nincs egységes recept, de dönteni megfontoltan, tiszta fejjel ajánlott, mivel ezeket a folyamatokat sokszor harag, bosszú vagy éppen bűntudat irányítja, a gyerek érdekei […]

Az épület: élmény. Lombházak extrákkal, parasztházak újragondolva. Interjú a díjazott építészekkel

„A külső és és belső teret össze tudtuk kapcsolni, a vendég egyszerre lehet kint és bent, akár a faházból néz ki, akár az erdőből néz be.” Az Arkt Stúdió a noszvaji lombházaival vált ismertté, és most ezek újabb változataiért részesült az Év Háza keretében a Magyar Építész Kamara Különdíjában. Emellett egy különdíjat is elhoztak egy […]

Amikor a valóság és a képzelet összecsúszik egy szerelmes nő fejében. Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre. Filmjegyzet

Eleinte azt gondoltam, úristen, ha ezt a szingli barátnőm megnézi, többé nem lesznek érveim, mert ez ellentmond mindannak, amit kemény leckéken keresztül megtanultunk a szerelemről, önmagunkról, jó esetben még az elején, valamikor a tinédzser korunkban vagy a húszas éveink első felében, hogy az ember lánya könnyen kivetít mindenfélét a férfira, aki megtetszik neki, de az […]

„Amikor nincsenek emlékek az elhunytról, csupán álmok és vágyak.” Vendégbabák szülei. Mi segíthet, mi nem a pre- és perinatális gyász feldolgozásában? Szakértőket kérdeztünk

Ha egy gyermek elveszíti szüleit, őt árvának nevezzük. Ha egy házastárs elveszíti férjét vagy feleségét, özvegynek hívjuk. Ha egy szülő elveszíti gyermekét, arra nincsen szavunk. Ne bánkódj, lesz még gyereked! Gyakorta hangzik el ez a vigasztalónak szánt, de inkább sürgetően ható mondat, amikor valaki magzatot vagy újszülöttet veszített el. A környezet sokszor jó szándékkal sem […]

Holdudvar-hatás. Amikor azt gondoljuk, hogy aki szép, az kedves, aki duci, az pedig igénytelen. Body shaming, avagy a mérgező testszégyenítés

Body shaming, vagyis testszégyenítés. A kifejezés lassan ismertté válik, de – talán kijelenthető -, hogy még mindig nincs kellő érzékenységünk erre a mérgező jelenségre. Miért kell odafigyelnünk rá szülőként is, mit mondunk a gyerekeinknek akár a saját testükről, akár másokéról, és mit mutat meg a body shame a társadalmunkról? Azt, hogy még mindig a külső […]

Digitális oktatás, második felvonás. Hogyan készüljünk rá? Pedagógusokat kérdeztünk a tapasztalataikról

A napi fertőzések száma meredeken emelkedik, így várható egy-egy iskola újbóli bezárására, erre érdemes készülni szülőként. Tanárokat kérdeztünk arról, mit tanácsolnak, hogyan látják szülőként is ugyanazt a helyzetet, amit pedagógusként is átéltek. Most az otthontanulás már nem a túlélésről fog szólni – remélhetőleg -, mint ahogy az tavasszal történt, hiszen láthatóan hosszabb ideig együtt kell […]

„Egy érzelmi biztonságot nélkülöző gyerekből bántalmazó vagy bántalmazott lesz.” Interjú Horgász Csabával, a Békés Iskolák program alapítójával

Azokból lesznek iskolai bántalmazók, akik otthon maguk is bántalmazást szenvednek el – állítják sokan -, ugyanakkor a bántalmazottá váló gyerekekre is jellemző, hogy a családjukban az érzelmi biztonság hiányát szenvedik el. Viszont az iskola rendszerszinten tehet a jelenség ellen. Hogyan? A Békés Iskolák programot Horgász Csaba pszichoanalitikus, pszichoterapauta ismertette meg a szakemberekkel Magyarországon, azóta számos […]

A mai gyerekek érzelmileg elhanyagoltabbak, magányosabbak. Avagy miről árulkodik a gyerekkori agresszió és mi az ellenszere? Iskolapszichológusok válaszoltak

Vannak, akik szerint a most kisiskolás, kiskamasz gyerekeket érzelmileg sokkal inkább elhanyagolják a sokat dolgozó és internetező szüleik, és ők ezért durvábbak egymással. Ez ilyen formában nem igaz: a gyerekek bizonyos szempontból valóban magányosabbak, másrészről manapság szülőként, tanárként tudatosabban odafigyelünk rájuk, és ezért érzékenyebbek vagyunk arra, hogyan élik meg a mindennapjaikat. Milyen ez a generáció […]

Mesél az erdő. Online térképen elérhető hangkönyvtár a világ erdeiről

Milyen hangjuk van az erdőknek? Mennyire lehet érzékelni a különböző növénytársulások, az állatok vagy akár a napszakok hangzását a világ erdeiben? A folyamatosan bővülő hangkönyvtár megadja a választ. Létrejött egy világméretű hangkönyvtár, az ötlet két brit anyuka fejéből pattant ki. A világtérkép létrehozói erdőfesztiválok szervezésével foglalkoznak, és a világjárvány miatti korlátozások ideje alatt azon gondolkodtak, […]

Határesetek a szexuális erőszakban, avagy „Let’s talk about yes!”

Érdekes új sorozat indult a szexuális erőszakról, ami nagyon érzékletesen és alaposan körbejárja a visszaélések elég széles skáláját, köztük azokat is, amelyek határesetnek számítanak. Ennek kapcsán két szociológust kérdeztünk. A sorozatot nemcsak a téma teszi figyelemre méltóvá, hanem az a körülmény is, hogy a forgatókönyvíró és a főszereplő személye ugyanaz, aki a saját élményeit írta […]

„Amíg felismer, mellette maradok”. Hűség. Dokumentumfilm két idős ember szerelméről és az Alzheimer-kórral folytatott küzdelméről. Interjú a rendezővel

Egy fájdalmasan szép történetet vitt filmre Szekeres Csaba Hűség címmel. A dokumentumfilm egy idős házaspár életét mutatja be: a feleséget Alzheimer-kórral diagnosztizálták. Az Ars Sacra Filmfesztiválon első helyezést elért mű sokaknak nyújt lelki támaszt, hiszen Magyarországon kétszázötvenezren szenvednek ebben a betegségben, de a témáról keveset beszélünk és keveset tudunk. Ez a kór az őket ápoló […]

A népmesék összegzik az emberiség évezredek alatt összegyűlt tudását. Milyen mesék szólnak a gyerekeknek valójában? Interjú Bajzáth Mária mesepedagógussal

Mesélt már óvodában és iskolában, gyermekotthonban, de börtönben, hajléktalanszállón, anyaotthonban és kórházban is, fényes palotában és a „föld legsötétebb lyukában”. Harminc éve foglalkozik mesékkel, gyerekekkel és pedagógiával. Gyűjteményeket válogat a Népmesekincstár c. könyvsorozatba, illetve vezeti a Népmesekincstár Mesepedagógia Műhelyt, ahol akkreditált képzésen keresztül a szakemberek, de emellett a szülők is elsajátíthatják a módszert, hogyan lehet […]

A szelfi „egyfajta bizonyíték arra, hogy az, akinek látni szeretnénk magunkat, létezik.” Gyarmati Lili fotóművész kifejező önportréi a karantén időszakáról. Interjú

Más lehetőség híján önmagát fotózta Gyarmati Lili a karantén alatt, aki most végzett a londoni művészeti egyetem, a University of the Arts London (UAL) posztgraduális fotószakán. A sorozatot beválogatták a New York-i International Center of Photography COVID-19 tematikájú kiállítására is, de diplomamunkaként is bemutatják az egyetem tárlatán. A fiatal fotóssal beszélgettünk, aki a női szerepekről […]

Transzgenerációs trauma a családban. Hogyan hatnak a nagyszülők, szülők által megélt élmények a gyerekekre és az unokákra? Interjú

Régen megfigyelt jelenség, hogy a traumák képesek „öröklődni” a családban, a következő generációkra is hatást gyakorolva, mintha ők maguk is megélték volna a megrázó eseményeket. Terápiás tapasztalatai alapján most két magyar pszichoanalitikus modellt alkotott arról, hogyan történik ez: a feldolgozatlan és kínzó élmények hatására egy sajátos lélektani közeg alakul ki a családban, amiben a trauma […]

Válás, párkapcsolati problémák a bíróság előtt és azon kívül. A békéltetési eljárásról beszélgettünk Juhász Éva Anna mediátorral

Kényszerítés helyett konszenzus. Ez az értelme a békéltetésnek, ami jóval olcsóbb és gyorsabb, mint a bírósági per. Ha béke születik, az nemcsak a vitázóknak hoz megnyugvást, hanem például az ügyben ártatlanul érintett gyerekek számára is előnyösebb helyzet, mert nem a bíró dönt, hanem a felek jutnak megállapodásra, indulatoktól megfosztva, nyugodt helyzetben. Ezért van az, hogyha […]