3+7 hűsítő növény. Így árnyékolható a balkon, a terasz nyáron!
Ahogy egyre forróbbak a nyarak, a balkonon a nagy növények nemcsak intimebbé és hangulatosabbá teszik a teret, nemcsak az illetéktelen kukucskálóktól védenek minket, hanem az égető naptól is: ezenfelül a mikroklímát is javíthatják és a szemnek is kellemesebb látvány a természet, mint a textil napvédők. Nem utolsó sorban a lakásba érkező zajt és port is szűrik.
Tehát éppen időben vagyunk hozzá, hogy nekifogjunk az erkély újratervezésének, amiben Megyeri Szabolcs, a széles körben ismert kertészmérnök, a Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Karának docense van a segítségünkre.
Varázsolj idén dzsungelt a balkonra!
Sokan érzik úgy a rekkenő hőségben, hogy fölöslegesen van erkélyük, hiszen ki sem tudják tenni a lábukat, amikor odatűz a nap, és attól félnek, éppen ezért a növények sem fogják túlélni ezeket a körülményeket. Csakhogy egy kis odafigyeléssel ez megelőzhető Megyeri Szabolcs szerint, és akár egy hűs, árnyékos sarkot is nevelhetünk magunknak.
– A balkon bizonyos szempontból különleges tér, vagyis nem szabad félvállról venni az ide ültetett növények gondozását. Ameddig a kertben meg tudnak gyökeresedni több méter mélyen, addig itt egy dézsában, kaspóban, virágládában élnek, ami ki van szolgáltatva a hidegnek, melegnek – magyarázza a kertészmérnök.
– Tehát télen átfagyhatnak, habár az elmúlt tíz évben nem volt olyan kemény tél, ehhez nagyjából mínusz 10-15 foknak kell lennie hetekig. De azért illendőségből, a régi telek iránti tiszteletből elmondjuk, hogy átfagyhatnak, érdemes őket becsomagolni. Fontosabb, hogy nyáron a pusztító, forró hőség idején a falak visszaverik a meleget, ezért a gyökerek átforrósodhatnak, megéghetnek, ez ellen védekezzünk.
A docens szerint
minél nagyobb méretű, vastagabb anyagú és világosabb színű edénybe ültessük a növényeket, illetve próbáljuk a kaspót hűvösen tartani. A locsolás nem elég, a forró vízben is megfőhet a gyökér, szárazon pedig a hajszálgyökerek hozzáérnek belülről az edény falához, és megégnek. Ezért futtassuk körbe a kaspót valamivel, náddal, szövettel takarjuk le.
– A dézsás növényekkel kapcsolatban sokan elfelejtik, hogy télen is locsolni kell őket, különösen most, ebben a kora tavaszi, szeles, fagyos időjárásban. Sok étteremtulajdonos keres meg azzal, hogy megfagytak a ládákban a tujáik. Valójában erről szó sincs, hiszen most is tíz fok van, hanem egyszerűen kiszáradtak, mert az emberek úgy érzik, a növényeket csak melegben kell locsolni, egyébként is el van zárva még ilyenkor a locsolórendszer, eszükbe sem jut. Az örökzöldeknek azonban télen is kellene vízhez jutniuk, ebben a februári, márciusi időszakban pedig különösen oda kell figyelni az öntözésre, a szél szárítja a növényt és a talajt is – fűzi hozzá Megyeri Szabolcs. Még inkább akkor, ha fiatal ültetésű örökzöldünk van, illetve ha kis földtömegben él a növényünk. Nyáron pedig folyamatosan kell öntözni, reggel és este, úgy kialakítva a földkeveréket, hogy laza szerkezetű legyen, tehát jó levegő- és vízáteresztő képességekkel rendelkezzen. Továbbá takarjuk le a földet fadarálékkal.
3 bitang erős túlélő
– Most nagyon divatosak a bukszusok, a japán juhar, és sokan még mindig hisznek a tujában, pedig azt itthont már el kellene felejteni –szögezi le Megyeri Szabolcs. – A bukszust a puszpángmoly teszi tönkre országszerte, a japán juhar pedig túlságosan páraigényes. Helyettük három olyan növényt javasolok inkább, amelyek gyönyörűek, bitangerősek, és egyszerű a gondozásuk a magyar éghajlaton.
Az első az a szárnyas kecskerágó, aminek fantasztikus színe van ősszel, széles lándzsás levelei ilyenkor izzó, rózsaszín-piros színbe öltöznek, és egyébként hamar terebélyes bokorrá nőnek.
A másik a cserszömörce, ami kihajtástól lombhullásig sötét, bordós-vörös árnyalatú leveleket mutat, ezért nagyon szép látvány. Felhőszerű virágzata kusza, laza, vöröses-rózsaszín színű.
A harmadik pedig a bodza, ez nő a leggyorsabban, ha szeretnénk hamar árnyékot képezni, ráadásul a virágából szörp készíthető, csodálatos illatot áraszt, a termése pedig gyógyhatású.
Ezek a növények vígan eléldegélnek az autópályák mentén, a vasútállomáson, a szeméttelepek mellett, tehát még a feledékeny, kezdő kertészek is sikereket arathatnak velük!
7 futóbolond
Megyeri Szabolcs szerint, ha valaki valóban megérti a klímaváltozást, akkor a kertjében nem lehet olyan betonfelület, a házán olyan fal, ami ne lenne növénnyel befuttatva. Ez vonatkozhat akár egy lakásra is, hiszen az erkély korlátján, a falon is megkapaszkodnak, illetve pergolára, apácarácsra vagy a korlát és a felső erkély alja között kifeszített hálóra is növeszthetünk virágokkal teli szőnyegeket. Az ültető közeg pedig lehet akár padlóra tett, akár a korlátra akasztatott virágláda is.
Igazi zöld homlokzat Londonban
Függőleges erdő Milánóban
– A kapaszkodó növények közül a legismertebb a borostyán. Sokan azt gondolják, árnyéktűrő növény, de mindannyian ismerünk tűző napon is szépen növekvő borostyánokat, ezért bátran választhatjuk ezt a fajt, de próbáljuk árnyékosabb területre ültetni – javasolja Megyeri Szabolcs.
– Érdemes figyelembe venni, hogy a borostyán lassabban nő és örökzöld, vagyis télen is árnyékol. Ha a hidegben inkább beengednénk a napfényt, javasolt lomhullató növényt választani. Például a futóloncnak gyönyörű, fantasztikus virágai, illata van, színes-szagos élményt nyújt. Szeretik a méhek, poszméhek és mindenféle rovarok, tehát akkor is számításba jöhet, ha szeretnénk a biodiverzitás megőrzéséhez is hozzájárulni.
Arra kell figyelni a kertészmérnök szerint, hogy a zsenge hajtások április-májusban betetvesednek, de ezt könnyen lehet kezelni, emiatt senkinek sem kell megijednie a lonc tartásától. Az iszalagokról, klematiszokról azt kell tudni, hogy a száruk nem fásodik, a lágy száruk pedig könnyen meg tud égni egy déli fal előtt, vagyis mindenképpen ültessünk eléjük valamit. Az odafigyelésért cserébe viszont virágpompával ajándékoznak meg minket.
– A kúszó hortenziák nagy kedvenceim, viszont ezek páraigényes növények – meséli Megyeri Szabolcs. – Például nekem is van egy ilyen kúszó hortenziám, sajnos napos helyre került, előtte beton, ezért nem is nő úgy, ahogy kellene. Tehát félárnyékos helyre ültessük, a tűző napon kicsi lesz a levele, és nem fog virágozni normális mennyiségben, habár én így is szeretem.
A lila akácok kapják mindig azt a vádat, hogy agresszív növények, ám a docens szerint nincs agresszív növény, csak lusta kertész. Tehát ezeket évente egyszer érdemes alaposan visszavágni, méghozzá február-márciusban. A lila akácok rózsaszín és fehér színekben is pompázhatnak, elképesztően gyorsan nőnek, tehát érdemes őket választani, ha valaki szeretne hamar látványos eredményt elérni. Tűző napra valóak, hasonlóan a trombitafolyondárhoz, amiből a narancssárga a legismertebb, de lehet citromsárga vagy vörös árnyalatban is kapni.
– A másik nagy kedvencem a vadszőlő. Két fő típusa van, a kacsos, a Parthenocissus quinquefolia, ami bármit befut, de ennél még szebb a Parthenocissus tricuspidata Parthenocissus tricuspidata „Veitchii”, a tapadókorongos vadszőlő – teszi hozzá Megyeri Szabolcs.
– Sokan azt mondják, leszedi a vakolatot, de ez nem igaz, csak azt szedi le, ami alá be tud menni, vagyis ami rossz állapotban van. A tapadókorongos vadszőlő azért is fantasztikus, mert amíg egy borostyán fölfut egy kerítésre, és közben ránő, elfoglalja az egészet, így a kerítésnek vagy a korlátnak a kontúrjait már nem is látjuk pár év után, ám a tapadókorongos vadszőlő fölveszi az adott tárgy alakját. Elég gyorsan is nő, 3-5 métert egy évben. Nemcsak én kedvelem, számos híresség futtatta be vadszőlővel a házát, ugyanis tavasztól ősz végéig összesen öt színe van egy évben, csodálatos látvány.
Zöld Toll-díjas újságíró, szerkesztő
Közel 20 éve dolgozom újságíróként és szerkesztőként, sokáig kulturális vonalon is tevékenykedtem, aztán megtaláltak az ökológiával, megújuló energiával, fenntartható technológiával kapcsolatos témák: ebben igazán megtaláltam önmagam, emberként, újságíróként is – a szakmai elismerések is így értek el. Elsősorban a környezettudatosság érdekel, ezt a kérdéskört olyan szempontból érdemes megközelíteni, amely a hétköznapi embert a leginkább érdekelheti: inkább a gyakorlat, mint az elmélet oldaláról, inkább a megvalósult, működő projekteket ismertetve, mint a távoli jövőbe vesző álmokat. Szeretem bemutatni az embereket, akik megalkotják vagy alkalmazzák az alternatív módszereket, ezenkívül szívesen foglalkozom a közösségeket teremtő, illetve erősítő mozgalmakkal, mint amilyenek a nagyvárosi közösségi kertek vagy a közösségi mezőgazdálkodás… Megtépázott az élet; mindig azt igyekszem átadni, hogy – bármilyen közhelyes is – a szeretet a legfontosabb. Ha azokkal lehetsz, akik szeretnek és akiket szeretsz. És ha erre figyelsz, örülni fogsz a kávénak reggel, az éppen következő évszak jeleinek az utcán, egy mosolynak egy idegentől, az alvó kisgyerekednek vagy annak, hogy jól áll a hajad reggel és nem kell beszárítani… Az élet szép. Tényleg.
