Pipacs, a vadvirágok királynője
A pipacsot a vadvirágok királynőjének is nevezik. Kerti növénynek ma már ritkán ültetik, pedig több dísznövényként nemesített változata létezik. A többnyire vörös, narancssárga díszpipacs önmagát szaporítja, terméséből a szél hordja szét a magokat, ezért ha kertünk napos részébe ültetjük, számolnunk kell azzal, hogy a növény egyre nagyobb területet foglal el.
A pipacsot többek között pitypalatyvirágnak, veres máknak, vadmáknak is nevezik; a mákfélék családjába tartozik. Lenyűgöző látványt nyújtanak a vöröslő pipacsmezők. Szántók szélén, tarlókon, parlagokon közönséges gyomnak számít. Utak szélén, parlagokon, gyomtársulásokban nő. A búzatáblák szélén a mezei szarkalábbal és a búzavirággal együtt ma is tömegesen terem.
Díszpipacs
Déméter Istennő
Mit szimbolizál?
A brit nemzetközösség országaiban a pipacs az Emlékezés Napjának szimbóluma; november 11-én nemcsak az első világháború halottai előtt róják le kegyeletüket a megemlékezők, hanem valamennyi, külföldi fronton valaha harcolt katona, hősi halott előtt. A pipacs a vérrel áztatott harcmezőket jelképezi, a kiontott vér szimbóluma, a keresztény irodalomban elterjedt felfogás szerint a keresztre feszített Krisztus véréből sarjadt ki.
A görög mitológiában Déméter Istennő szent növénye a búzavirág és a pipacs. Ő a földművelés és a termékenység istennője, segítségével hozott termést minden növény, ő érlelte mosolygósra a gyümölcsöket. Gyakran ábrázolják pipaccsal.
Világi értelmezésben a pipacsot a heves, ám mulandó fellobbanás, bódulat szimbólumának tartják, rövid életű virágai miatt.
Más forrás szerint hatóanyagai miatt az álom, a boldog tudatlanság és a tehetetlenség szimbóluma. Néhány napos virágzása az élet rövidségére emlékeztet.
Fotó: Harmath Beáta
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
