Doberdó, a remény mementója
//Doberdó nevét a legtöbben a történelemkönyvekből ismerjük, de az I. világháború óta eltelt 100 év még nem elég hosszú idő ahhoz, hogy ne jutna eszünkbe, miként zilálta szét az első világégés családjainkat és az országot. Isonzó, Doberdó, ahol déd- és nagyapáink embertelen körülmények között harcoltak évekig; történészek szerint legalább százezren közülük soha nem tértek vissza az olasz frontról, a szerencsésebbek pedig testileg-lelkileg megnyomorodva érkeztek haza.
A múlt már nincs. A jövő még nincs. Egyetlen valóság a jelen.
A képek 2015. augusztusában készültek
A doberdói fennsík
A magyar kápolna az olasz Visintini faluban található
Úton a kápolna felé – több I. világháborús emlékhely található a gyéren lakott vidéken
A Cappella Ungheresét, a magyar kápolnát az I. világháború idején, 1918-ban magyar katonák kezdték építeni, de az épület befejezetlen maradt. A felújítási és továbbépítési munkálatokat 2008-ban folytatták, a kápolnát 2009-ben avatták fel
A kápolna nem elhagyatott, sok magyar keresi fel egyénileg vagy szervezett zarándokút keretében
A látogatók koszorúkkal, nemzeti színű szalagokkal róják le kegyeletüket
Alapító-főszerkesztő
Több mint két évtizedet töltöttem az írott média világában, szinte minden klasszikus sajtóműfajban kipróbálhattam magam újságíróként, szerkesztőként. 2006-2012 között építészeti szakújságíróként, PR-szakemberként voltam aktív, szakmai kiadványok és rendezvények létrejöttében közreműködtem. Az eletszepitok.hu weboldalt 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszakanyarodtam eredeti hivatásomhoz; gyermekjóléti alapellátás keretében általános és középiskolásokkal foglalkozom, prevenciós, edukációs, pályaorientációs foglalkozásokat tartok, érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a szociális kompetenciafejlesztés és a készségfejlesztés áll. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetben szereztem mesterdiplomát, okleveles szociális munkás, felsőfokú intézményi kommunikátor, újságíró és kiadványszerkesztő képesítésekkel rendelkezem.
