Advent napjai. A karácsonyi képeslapok története
A karácsonyi képeslapok postai küldésének szokása az Egyesült Királyságból ered. (Sir) Henry Cole közhivatalnok sokat törte a fejét, hogyan tudnák a hétköznapi emberek kihasználni az új nyilvános posta lehetőségeit. Az első nyilvános postai szolgáltatás, a Penny Post a vasutak terjedésének köszönhetően 1840-ben indult. Addig csak a módosabbak kiváltsága volt postai küldemények feladása.
1843-ban Cole fejéből kipattant a karácsonyi képeslap gondolata, melyet barátjával, a jól ismert művésszel, John Calcott Horsleyval terveztetett meg. Az első karácsonyi képeslapból 1000 darab készült, és darabonként egy schillingért árulták.
Fotó: AZ Green magazine
A nyomtatás fejlődésének köszönhetően egyre népszerűbbekké váltak a karácsonyi lapok, és 1860-ra már nagy számban gyártották.
Az 1900-as években a karácsonyi képeslapküldési szokás elterjedt egész Európában, és különösen Németországban vált népszerűvé.
1916-os postai bélyegzővel ellátott német képeslap
Fotó: Philaseiten.de
1906, francia üdvözlőlap
Fotó: Kép-tér
Az Egyesült Államokban az 1840-es évek végén jelent meg az első képeslap, de annyira drága volt még akkoriban, hogy az emberek többsége nem engedhette meg magának. Az első karácsonyi képeslapot Louis Prang készítette, majd a csomagolópapírhoz hasonlóan a Hall fívérek által a Hallmark képeslapjai terjedtek el tömegáruként 1915-ben, és a mai napig ők a legnagyobb képeslap gyártók.
Az Egyesült Államokban 1875-ben Louis Prang publikálta a fenti első karácsonyi képeslapot, egészen addig importálták őket
Fotó: Metropolitan Postcard Club of New York City
1916, Egyesült Államok – a design már sokkal ünnepélyesebb
Fotó: Ebay
Képeslapot küldeni kedves és figyelmes szokás, sajnos digitális világunk ezt is egyre jobban kiszorítja a mindennapokból. Mi mégis arra ösztönzünk mindenkit, szerezzen örömet ezzel a gesztussal szeretteinek, barátainak.
Összeállította: Király-Dobos Beatrix
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
