Augusztus 20-i tűzijáték: miért van szükség a megújulásra?
Sok évnyi hosszúra nyújtott fényparádé után a budapesti augusztus 20-i tűzijáték sokkal rövidebb lesz: a szervezők egy 10 perces műsorral készülnek, amelyet modern drónshow és fényfestés egészít ki.
A döntés mögött nemcsak a spórolási szándék áll, hanem komoly környezetvédelmi szempontok is. Emellett a látványvilág korszerűsítése is időszerűvé vált, hiszen a hagyományos tűzijáték ma már elavult látványelemnek számít. Miért ne bánjuk ezt a változást, és miért számít igazán ez a lépés?
Ezeréves technológia, amely felett eljárt az idő
Bár az augusztus 20-i tűzijátékra sokan még mindig az állami ünnep megkoronázásaként tekintenek, technológiai alapjai lényegében évszázadok óta változatlanok. A történeti feljegyzések szerint az első, lőporon alapuló, nagyszabású pirotechnikai bemutatót 1110-ben tartották Kínában, Huizong császár tiszteletére, a Szong-dinasztia korában. Európában az első látványos bemutatóra 1486-ban került sor Angliában, VII. Henrik király esküvőjén.
Mi is valójában a tűzijáték?
Lőpor, szerves és szervetlen sók, valamint kémiai reakciók robbanásszerű keveréke. A hagyományos pirotechnikát ma már elsősorban LED-es drónshow-kal, épület- és lézerfestéssel (fényfestéssel), valamint csendes, úgynevezett „halk tűzijátékokkal” helyettesítik.
Mire képesek a drónok és a fényprojektorok?
A robbanó rakéták véletlenszerű alakzatai helyett a drónok képesek precíz térbeli formákat, feliratokat, mozgó animációkat és komplex nemzeti szimbólumokat megformálni az égen. A modern fényshow-k nem képeznek füstöt, nem járnak nehézfémszennyezéssel és fülsiketítő dörrenésekkel, így sem a háziállatokat, sem a városi madárvilágot nem éri pánikszerű stressz. Ráadásul míg a rakéták egyszer használatosak, és hulladékként végzik a Dunában vagy a környező utcákban, addig a drónok és a fényprojektorok többször is felhasználhatók.
Egy olyan korszakban, amikor a világ próbál érdemi lépéseket tenni a légszennyezés csökkentése és a klímaváltozás megfékezése érdekében, sok tonnányi kémiai anyag levegőbe juttatása nehezen egyeztethető össze a fenntartható élettel és városüzemeltetéssel.
A hagyományos augusztus 20-i tűzijáték: nehézfémek és Dunába ömlő hulladék
A hagyományos tűzijáték nehézfémeket juttat a levegőbe, amelyek lassan ülepednek le. A porszennyezés a bemutatót követő órákban akár az egészségügyi határértékek fölé is emelkedhet.
Kétségtelen, hogy az augusztus 20-i tűzijátéknak évtizedek óta hatalmas turisztikai vonzereje és gazdasági hatása van. Többszázezer belföldi és külföldi látogató érkezik ilyenkor a fővárosi Duna-partra, megtöltve a szállodákat, éttermeket és teraszokat. Ugyanakkor be kell látnunk, hogy a szemléletbeli váltás csak akkor válik valósággá, ha képesek vagyunk elengedni a régi, pazarló szokásokat.
A házi kedvencek és a vadon élő állatok védelme
Egy másik fontos szempont: ha nincsenek háziállataink, vajon belegondolunk abba, mit jelent a gazdiknak az elnyújtott tűzijáték? Gyomorgörcsöt, felkészülést és jelenlétet. Ők ilyenkor nem ünnepelnek, hanem arra összpontosítanak, hogy a kiskedvenceikkel ne történjen baj: igyekeznek oldani a pánikot, és biztonságossá tenni számukra az otthoni környezetet. Rengeteg kutya és macska menekül el a tűzijáték elől; egy magából kifordult állat félelmében akár támadhat is, sok kóborló kedvenc pedig soha többé nem kerül haza.
Korszerűbb, környezettudatosabb, fenntarthatóbb
Az ökoszisztéma védelme érdekében egyre több országban korlátozzák vagy teljesen be is tiltják a hagyományos tűzijátékokat. Míg sok helyen főként a tüzek és erdőtüzek megelőzése a cél, a világörökségi helyszíneken is egyre szigorúbbak a szabályok.
Ez a törekvés Magyarországon is megjelent: Szentendrén, Miskolcon, Pécsett, Tatabányán és számos más településen nem lesz tűzijáték augusztus 20-án. Korábban az ország több településén indítottak petíciót a lakosok, több-kevesebb sikerrel. „Mi továbbra is azt kérjük, hogy a drága és környezetszennyező tűzijáték helyett válasszunk modern, fenntartható megoldásokat, és a közpénzt fordítsuk inkább az aszály elleni védekezésre és a jövőnkre…” – olvasható például a győriek felhívásában.
Mindezek tudatában érdemes lélekben úgy készülni a budapesti augusztus 20-i tűzijátékra, hogy pozitív értelemben lesz szokatlan: korszerűbb, környezettudatosabb és költséghatékonyabb műsort láthatunk. Legyünk nyitottak a 21. századi csúcstechnológiára!
A drónshow-k és a lézeres fényfestések nem hagynak maguk után szálló port, nem váltanak ki pánikot az állatvilágban, viszont látványos, kreatív fényjátékot teremtenek az éjszakai égbolton, ennek szintén hatalmas turisztikai vonzereje lehet. A megújuló augusztus 20-i ünnep üzenete egyértelmű: haladni kell a korral, a környezetszennyezés és a túlzó pazarlás megfékezése pedig nem áldozat, hanem az egyetlen járható út a fenntartható élet felé.
Nyitókép: Pixabay
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
