Organikus álomlak. Földházat épített magának egy építész Balatonbogláron

Kovács Gábor szombathelyi építészmérnök, igazságügyi és műszaki szakértő különleges, működőképes fa járgányaival hívta fel magára a figyelmet évekkel ezelőtt. Az Életszépítők Magazinon is bemutatkozott korábban. Építészeti stílusa nem nevezhető konvencionálisnak: a természetes anyagok használatát preferálja, környezet- és energiatudatos megoldásokon kísérletezik, ráadásul szinte mindent csináld magad! módon, kétkezi munkával valósít meg. Balatonbogláron például felépített egy földházat. A nyitóképen a ház és a porta 2015. szeptemberi állapota látható.

– Nem irigylem, aki építkezni akar, s hozzám fordul. Magamnak sem tudom megtervezni elsőre a házat. Sőt, másodikra sem. Nagyjából 25 éve szeretnék magamnak egy földdel fedett házat. Most jött el az ideje, pontosabban mostanra alakultak úgy a dolgok, hogy a tervet megvalósíthatom.

A diplomamunkámat is a földházakról írtam – alig kaptam érte egy apró kettest… (Peter Vetsch volt Kovács Gábor konzultánsa a barlangház megtervezésekor, vagyis a diplomamunka összeállításakor 1992-ben. Peter Vetsch svájci építészt földházai tették világhírűvé, nagyjából 50 földbe süllyesztett, megvalósult lakóépület kötődik a nevéhez. A szerk.) Tavaly nyár elején vettem egy telket Balatonbogláron. Két napra rá elkezdtem alapot ásni. Egyedül. Aztán alapozni. Egyedül. Majd falazni. Egyedül. (Innentől az egyedül szót *-gal jelölöm.) Födémezni – nem *. Jött az ősz, a tél. Behúzódtam a lakásba, belső munkákkal foglalatoskodtam. Vakolás *. Burkolás *. Konyhabútor *. Csempézés *.  Most tartok a festésnél, s ezután jönnek az izgalmas feladatok, eddig tartott az ún. rabszolgamunka. Most kezdem igazán élvezni…

Nem irigylem, aki építkezik. Magamat sem, de ez az életem – írja Kovács Gábor.

Szeri Györgyi fotói 2015. szeptemberében készültek

Kapcsolódó összeállításunk

A fénycsapdától a földházig: magának ásott vermet a környezettudatos építész

Mesterházy Mónika

Alapító-főszerkesztő

Több mint 20 évet töltöttem az írott média izgalmas világában, szinte minden klasszikus sajtóműfajban kipróbáltam magam. 2006-2012 között főként szakújságíróként ténykedtem és fenntartható építészet témaköréhez kapcsolódó szakmai konferenciák, workshopok, illetve szakkiadványok létrejöttében közreműködtem.

Újságíróként szerettem volna kimaradni a nagy médiaátrendeződésből, részben ezért hoztam létre 2013-ban ezt a független felületet. A magazin kitartó munka és elköteleződés eredménye, család, munka mellett, szabadidőnk terhére gondozzuk alkotótársaimmal.

Néhány éve visszakanyarodtam a segítő hivatáshoz; gyermekvédelmi alapellátás keretében általános és középiskolásokkal foglalkozom élménypedagógiai alapokon nyugvó készség- és szociális kompetenciafejlesztést célzó csoportfoglalkozások, tematikus táborok keretében. Főbb témaköreim prevenciós-edukációs területen: kortárs bántalmazás, cyber bullying, netikett, tudatos médiahasználat, ökoszemlélet, fenntarthatóság. Szociális munkás, intézményi kommunikátor, újságíró, kiadványszerkesztő képesítésekkel rendelkezem. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet mesterképzésén az iskolai mentálhigiénét választottam kutatási témámnak. Diplomamunkám címe: „Ki segít, ha baj van?” Mentálhigiéné általános és középiskolában.