Frusztrált anyák ketrece, avagy a férfi az oka mindennek. Csakis ő. Egy csalódott apa levele
Csoportszoba, gubbasztunk az ovis székeken. Én egyedül apuka, tíz anyukával és két óvónővel. Fél óra alatt lemegy a kötelező program, események, fizetendők, tudnivalók.
Aztán feláll az egyik óvónő, látszik, kicsit zavarban van. Feltesz egy kérést.
Sok gyereknél tapasztalunk magatartási problémákat, figyelemzavart. Kapnak elég figyelmet otthon a gyerekek?
Sután hozzáteszi: szeretné, ha a kedves anyukák…és az apuka röviden elmesélnék, hogyan telik otthon egy átlagos este.
Körben ülünk, én vagyok az utolsó a sorban.
Első anyuka:
– A férjem az oka. Nem beszélget a gyerekkel. Csak hazajön, beesik a tévé elé, és a távirányítót nyomkodja.
És így tovább, sorban a többi. Csak mondják, mondják, hogy a ő párjuk micsoda egy lehetetlen alak. Hogy ő az oka mindennek. Csakis ő. A férfi. Az apa.
Egyetlen pillanatra akad meg a gépezet. Kora harmincas csinos anyuka:
– Mi elváltunk, de normális a viszony a volt férjemmel, a gyereknevelésben mindent megbeszélünk. Azt gondolom, a kisfiunk mindkettőnktől megkapja a kellő odafigyelést. És nem értelek titeket. Minek vagytok együtt a párotokkal, ha ennyire rossz nektek?
Csönd lesz, pár másodpercre megállnak a kések a levegőben. Aztán újraindul a daráló.
Mire rám került a sor, önmagukat felhergelt asszonyok lángoló tekintetének kereszttüzében ülök. – Vádlott álljon fel, milyen enyhítő körülményt tud felhozni fajtája védelmében? Így érzem magam. Hebegek-habogok. Hogy nálunk nem egészen így van. Én sokat mesélek a kislányomnak például…
Kibukva érek haza: „Drágám, én oda soha többé!”
Az jár a fejemben, hogy ezek az asszonyok, ha találkoznak, egymás között így beszélnek a párjukról? A tisztelet teljes hiányával? Most véletlenül bepillantást kaptam? Ugye az én feleségem nem ilyen?
Szoktunk néha találkozni, apukák. Nem emlékszem, hogy bármikor beszédtéma lett volna közöttünk a társunk becsmérlése, a családi szennyes kiteregetése.
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
