„Te vagy a teljes életem.” Szomorú szép románc. Muray Miklós fényképész, aki portréival ikonná tette élete szerelmét, Frida Kahlót

Ezt az ikonikus portrét pillanthatják meg elsőként a budapesti Frida Kahlo kiállításra érkezők, ráadásul falméretben. A felvételt – amit a Vouge Magazin francia és mexikói kiadása is felhasznált címlapként – Nickolas Muray, azaz Muray Miklós, magyar származású vívó olimpikon, fotográfus készítette 1939-ben. A férfi Frida szeretője és bizalmasa volt egy évtizeden át, és ez idő alatt rengeteg felvételt készített a hányattatott sorsú művészről. Kettejük bensőséges kapcsolatáról vall Frida magyar nyelven írt szerelmes üzenete, amely szintén helyet kapott a budapesti kiállításon.

Nick,

Szeretlek ugy,

mint egy angyalt.

Gyöngy virag vagy drágám.

Soha nem foglak téged el felejteni soha, soha.

Remélem hogy soha est te el nem fogod felejteni.

Frida

May 31. 1931.

Coyoacán

Kahlo és Muray levelezését a fotós családja a kilencvenes évek elején fedezte fel; a levelekkel együtt találtak egy sor fotográfiai negatívot is, amelyek feltárták kettejük szenvedélyes kapcsolatát; egészen addig nem lehetett biztosra venni, hogy a festőművész és a fotográfus szerelméről szóló pletykáknak van valóságalapja. Kapcsolatukról olvashatunk F. G. Haghenbeck életrajzi bestsellerében (magyar nyelven Frida Füveskönyve címmel jelent meg), röviden a Ventus Libro Kiadó által kiadott Frida Kahlo művészeti albumban is, ám a románcnak nem szentel kitüntetett figyelmet a Frida c. filmdráma, amelyben Fridát Salma Hayek alakította.

Salma Hayek mint Frida. A színésznő nagyon szerette volna eljátszani a szerepet. Golden Globe- és Oscar-jelölést kapott az alakításért. Sokan dicsőítették, mások szerint viszont nem volt elég meggyőzően „átütő”, szenvedélyes a Frida-karakterhez. Aktualitás: Hayek nemrég a Weinstein-metoo botrány kapcsán idézte fel a forgatás körülményeit: elmondása szerint a szexmániás producer végig zaklatta őt, és csak a férfi „beteges hajlama” miatt, dramaturgiailag indokolatlanul került bele filmbe a leszbikus szexjelenet, amelyben meztelenül láthatók Ashley Juddal

Kahlo és Muray titkolt szerelme

Muray Miklós és Frida

Muray szebbnél szebb felvételeket készített Fridáról (videózta is). A képek sokak szerint nemcsak a férfi tehetségét dicsérik, a szuggesztív hatás annak is köszönhető, hogy Frida gyengéd érzelmeket táplált a fotós iránt, s ez átsugárzik a képeken.

(Frida életében egyébként nem Muray Miklós az egyetlen fontos magyar „vonatkozás”. Frida apai nagyapja Magyarországról tette át székhelyét Németországba, az ő gyermeke, Frida édesapja, Wilhelm Kahlo pedig Mexikóban kötött ki, ahol nőül vett egy mesztic lányt.)

Frida és Muray 1931-ben ismerkedtek meg New Yorkban. Mindketten tilosban jártak; Frida ekkor már két éve férjes asszony volt. (Férje sem volt a hűség mintaképe, a muralista – épületdíszítő – festő, Diego Rivera számtalanszor megcsalta, még Frida legkedvesebb húgát, Cristinát is ágyba vitte. Frida sokat tűrt, de ekkor összeomlott.) A New Yorkban élő Muray pedig hol nősült, hol vált… Frida, bár szenvedett férje kihágásai miatt, egyszerűen nem tudott elszakadni Diegótól, Muray pedig ragaszkodott New Yorkhoz. Távkapcsolatukat alkalmankénti titkos légyottok tartották tűzben, de tíz éven át intenzíven leveleztek.

Muray a színes fényképezés egyik korai alkalmazója volt, és rögtön felfedezte Fridában a különleges szépségű, egzotikus fotóalanyt. Muray számára olyan volt a fényképalkotás, mint Frida számára a festészet, művészi igénnyel mindent beleadott.

Frida, aki egész életében szenvedett mind fizikailag, mind pszichésen a gyermekparalízis és az ifjúkori, számára súlyos kimenetelű buszbaleset következményeitől, ikonná válhatott Muray Miklós kamerája előtt. Tradicionális ruhakölteményekbe bújt, ébenfekete hajfonatát színes virágokkal díszítette, különleges ékszereket viselt, áradt belőle a nőiesség. Ha nem is volt mindez felszín, hisz a báj és a kellem is a lényéből fakadt, faragatlan, „férfias” énjét sem tudta meghazudtolni: dohányzott, nem vetette meg az alkoholt, és nagyon tudott káromkodni.

Frida a férjével, szeretője kamerája előtt

Egy magyar fiú álomkarrierje

Muray Miklós 1896. február 15-én született Szegeden. Budapesten töltötte a kisgyerekkorát. Tizenkét éves korától képzőművészeti gimnáziumban litográfiát, fotósokszorosítást és fényképészetet tanult, 17 évesen már Münchenben képezte magát; nemzetközi fotósokszorosítói képesítést szerzett, az elsők között sajátította el a színes fényképezés szakmai alapjait.

25 dollárral a zsebében, az első világháború előtt New Yorkba költözött. Gravírozóként kapott munkát, de nem hagyott fel a fotózással. 24 évesen megnyitotta saját fotóstúdióját. A neves divatmagazin, a Harper’s Bazaar számára készített portrékat hírességekről, ez a munka meghozta számára a hírnevet. Műtermében megfordult az akkori művészvilág elitje: színészek, táncosok, mozisztárok, festők, írók. Murayt rangos magazinok foglalkoztatták, New York szinte összes hírességét lefotózta. (Mindeközben az USA színeiben kardvívóként részt vett az 1928-as és az 1932-es olimpián. Élete során hat érmet szerzett, a húsz legnagyobb amerikai kardvívó között tartják számon.)

Intelligens, „szokatlanul” jóképű, vonzó személyiségű férfiként jellemezték, erős akaratúnak, lázadónak, akinek lételeme volt az esztétikum, a kreativitás.

Bár Muray is nehezen tudott ellenállni a kísértésnek, azaz szívesen bocsátkozott szexuális kalandokba, Frida megérintette. Hol New Yorkban, hol Mexikóban találkoztak. A fotóművész Fridát élete szerelmének tartotta, feleségül akarta venni. Frida ugyanakkor – bár nagyon szerette Murayt – nem tudta elhagyni 20 évvel idősebb férjét, Diegót. A fényképész végül negyedszer is megnősült, de barátságuk Frida 1954-ben bekövetkezett haláláig megmaradt.

***

– Festészetem a fájdalom üzenetét hordozza magában. (…) Az életem a festészet által vált teljessé. Három gyermeket veszítettem el, és sok mást is (…), aminek a festészet lépett a helyébe – írja Kahlo. Kedvenc életmottóját Cristina húgától kapta „ajándékba” a buszbaleset utáni felépülés nehéz időszakában (Frida az ütközést követően perceket töltött a klinikai halál állapotában, és valós emlékképeket őrzött ezekről a pillanatokról). A mottó:

„Merj élni, meghalni bárki tud!”

Frida Kahlo mert élni. Mert meghalni is. Halálának oka hivatalosan tüdőembólia. Nem kizárt, hogy ő maga rendezte így. Utolsó naplóbejegyzése így szól: „Remélem, örömteli a távozás, és soha nem térek vissza.”

Fotók: nickolasmuray.com

A 20. század talán legmeghatározóbb női művészének, a mára ikonná vált Frida Kahlónak a műveiből rendez tárlatot 2018 nyarán a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo, valamint más jelentős mexikói gyűjtemények jóvoltából több mint harminc festmény és grafika érkezett Budapestre. A válogatás – melyben a művész védjegyévé vált önarcképei mellett szerepelnek olyan jelentős művek is, mint az első vászonfestményeinek egyike 1927-ből, valamint életrajzi ihletésű képek, portrék, szimbolikus tartalommal telített alkotások, rajzok, illetve fotók – betekintést enged Frida Kahlo szuggesztív, ám testi és lelki gyötrelmekkel teli belső világába, valamint az általa megélt és újrateremtett, mitikus valóságba.

Frida Kahlo: A törött oszlop olajfestmény, 1944

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltörött. Ekkor megjárta a testi fájdalmak földi poklát és hosszú időre ágyba kényszerült.

A szenvedésből a festés jelentette az egyedüli kiutat, Kahlo művészetének forrása pedig önmaga lett – saját valóságának ablaka a tükör, amelyből saját képe tekintett vissza. A javarészt frontális vagy kétharmad profilból készített merev, hieratikus önarcképei a művész belső világának kivetítései, amelyek segítségével a külvilág felé létrehoz egy új, sokszínű és izgalmas, erőt sugárzó ént. Festőstílusának jellegzetessége, hogy bár klasszikus modellekből indít, merít a mexikói népi kultúra eszköztárából is. Számos művén felbukkannak Mexikó spanyol hódítást megelőző történetének, régészetének, valamint népi kultúrájának elemei.

A budapesti kiállítás a bemutatott művek segítségével megidézi Frida Kahlo életének és művészetének szervesen összefonódó egységét.

A kiállítás 2018. november 4-ig látogatható

Mesterházy Mónika

Alapító-főszerkesztő

Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.

Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.

2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.

A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.

MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.