Semmelweis-film. Finomra hangolt filmdráma az anyák megmentőjéről
A film 2024. április 3-án került fel a Netflixre (a szerk.)
Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseit az UNESCO A világ emlékezete program részévé nyilvánította 2013-ban.
Semmelweis Ignác 47 éves korában egy bécsi elmegyógyintézetben hunyt el 1865-ben, halálának pontos körülményei máig ismeretlenek.
Az anyák megmentője, a legismertebb magyar orvos méltatlan körülmények között halt meg. Embertelen módon bántak vele az ápolók a bécsi pszichiátrián, ahova a családja által „trükkösen” került; agyba-főbe verték, ágyhoz kötözték. A mult-kor.hu történelmi portál is publikált egy erről szóló cikket korábban. „Semmelweis testét a bécsi kórbonctani intézetben egykori főnöke, Carl von Rokitansky professzor vezetésével boncolták fel, majd három nappal később eltemették. (…) a kérdéses bécsi intézmény annyira szégyellte a történteket, hogy a halotti jegyzőkönyveket és a boncjegyzőkönyveket egészen 1974-ig nem voltak hajlandóak kiadni.”
Elöljáróban ennyit arról, hogy mit jelentett a (szakmai) környezetének Semmelweis a maga korában. Jóval a halála után ismerte el az orvostársadalom krémje Semmelweis korszakos felfedezését, amire az életét feltette.
Sokan felkapták a fejüket a hírre: Koltai Lajos rendező filmre viszi Semmelweis életét. Az életrajzi dráma már látható a mozikban, és az alkotókon túl sokan latolgatják, milyen lesz a fogadtatása. 2023. december 2-án délután érkezett egy rövid hír arról, hogy a Semmelweis-film lett a Torontói EU Filmfesztivál legjobbja és elnyerte a közönségdíjat. Ebből is sejthető, hogy nemcsak országos visszhangja lesz Semmelweis történetének, melynek nemcsak a korszakos jelentőségű felfedezésre irányuló emlékezés és emlékeztetés miatt van helye a filmtörténetben, hanem a tanulságos, küzdelmes emberi vonatkozások miatt is. Az anyák megmentőjének sorsdrámája ténylegesen a filmvászonra kívánkozik.
Semmelweisnek nem hitt a korabeli orvostársadalom. Felfedezését kétellyel, közönnyel fogadták; és annak ellenére, hogy sorozatos elutasításban volt része, makacsul hitt az igazában. Nagy fába vágta a fejszéjét: az orvosi gondolkodási rendszert akarta megváltoztatni, a régi rossz szokásokat új gyakorlatokkal kiváltani. A tét emberéletekben volt mérhető: anyák és újszülöttek túlélésében, családok sorsában.
Gyermeket világra hozni manapság sem kockázatmentes. Nem feltétlenül tudatosul bennünk, hogy Semmelweis Ignácnak köszönhető az átütő fordulat. Nehéz ma már belegondolni, hogy a 19. század közepén a várandós nők rettegtek a szülés napjától, a halálgyárként elhíresült kórháztól. Sok ezer anya halt meg szülés után a gyermekágyi láz következtében.
Koltai Lajos filmje felidézi Johann Klein professzor alakját, akivel összefüggésben Semmelweis az alábbi tudományos észrevételt tette: a boncolásnak köze lehet a szülészeti osztályon tomboló fertőzéshez.
Klein vezette be a boncolást a bécsi közkórházban, ahol több magyar orvostársával együtt Semmelweis dolgozott (a 48-as forradalom előszelének is tekinthetők a filmben finoman adagolt „magyarellenes” osztrák hangok).
Klein professzor, aki a leányát és újszülött unokáját maga is gyermekágyi láz miatt veszítette el, úgy gondolta, hogy a halottak felboncolása nélkülözhetetlen tapasztalatszerzés a fejlődő orvostudománynak. Semmelweis sem lépett fel a boncolás ellen, de az feltűnt neki, hogy a bevezetése után ugrásszerűen nőtt a gyermekágyi láz előfordulása a szülészeten.
Klein professzort Gálffi László alakítja a Semmelweis-fimben
Semmelweis azt is kikövetkeztette, hogy az otthonszüléseknél nem jellemző a gyermekágyi láz, vagyis kórházspecifikus fertőzésről lehet szó. Felfedezte azt is, hogy a bécsi közkórház alá tartozó bábaiskolában sokkal kevesebb anya halt meg, mint a szülészeti klinikán, és ezt a szálat Koltai filmje szépen kibontja.
A filmvásznon megelevenedik Jakob Kolletschka kórboncnok alakja is Elek Ferenc által, aki Semmelweis barátja volt és egy boncolás közben szerzett sérülés elfertőződése okozta a halálát. Semmelweis rájött, hogy a gyermekágyi láz és Jakob gyors lefolyású betegsége egy és ugyanaz: vérmérgezés. A halál okozóját az ún. hullaméregben, vagyis a bomlott szerves anyagokban vélte felfedezni.
Jakob Kolletschka, Semmelweis Ignác, Markusovszky Lajos: Elek Ferenc, Vecsei H. Miklós, Csapó Attila
Őrület lehetett azzal szembenézni orvosként, hogy a gyermekágyi lázat maguk az orvosok váltják ki a gyakorlatukkal. Semmelweis felfedezéseit a korabeli orvostársadalom komoly fenyegetettségként élhette meg. A magyar orvos minden erejével azt próbálta tudományosan bizonyítani, hogy a gyógyítók gondatlan gyilkosok, pedig a „járvány” felszámolása egyszerű és nem is költséges.
Ekkoriban a kórházi higiénia messze elmaradt a kívánatos szinttől, az ágyneműket jó, ha hetente mosták, klórtartalmú fertőtlenítőt nem használtak tisztításkor.
Bár létezett a kézmosás gyakorlata a kórházi személyzet körében, az elégtelennek bizonyult. A doktorok kézfertőtlenítés nélkül vizsgálták meg az állapotos nőket, azután, hogy a boncteremben boncolást végeztek. Mivel a bábaiskolában nem végeztek/oktattak boncolást, náluk ezért volt kevesebb végzetes fertőzés.
Semmelweis és Emma: Vecsei H. Miklós és Nagy Katica
Semmelweis, a sarkára állva, 1847-ben bevezette a kötelező klórmész oldatos kézfertőtlenítést a szülészeti osztályon, meghatározva a fertőtlenítés alapjait. Senki sem léphetett be az osztályra, amíg nem végezte el a „rituális gyakorlatot”: körömkefével, negyedórán keresztül kellett fertőtleníteni, könyékig feltűrt felsőruházatban. Semmelweis rendelkezései komoly ellenállást és indulatokat váltottak ki a kollégái körében, mondván, sebesre kell sikálniuk magukat, de az eredmények a „bogaras magyar doktort” igazolták: drasztikusan visszaestek a halálozások a kézfertőtlenítés bevezetését követő hónapokban és évben.
Ezzel a felfedezéssel lett Semmelweis az anyák megmentője. Semmelweisről emellett érdemes tudni, hogy a nevéhez fűződik az első hazánkban végzett petefészekműtét, valamint a második császármetszés is. Rendszeresen publikált. Szívügyének tekintette a szülészet oktatását.
Fájdalmas, hogy életében rengeteg kritikát és kíméletlen elutasítást kapott a kollégáitól felfedezése túlzott egyszerűsége miatt. Valószínűsítik, hogy az elutasítás is közrejátszott a betegségében. Az utolsó éveiben súlyos idegbajjal küszködött.
„Családja úgy döntött, hogy a kimerült orvost elmeintézetbe kell vinni. A választás egy bécsi intézetre esett, ahova felesége mellett Semmelweis gyermekkori jó barátja, Markusovszky Lajos, a magyar orvostársadalom egyik legnagyobb figurája kísérte el a beteg orvost, aki mit sem sejtett sorsáról. Nem tudta, hogy tébolydába fogják zárni, azt hitte, hogy inspiciálni mennek, meglátogatnak néhány egészségügyi intézményt. Aztán hirtelen bezárt ajtók mögött találta magát, ahol Semmelweis protestálni kezdett” – írja a mult-kor.hu.
Nem tudni, mi igaz abból, hogy Semmelweist nem sokkal később a kórházban brutálisan megverték: és alig két héttel később, 1865. augusztus 13-án belehalt sérüléseibe. Pusztán csak a feltételezés is döbbenetet keltő. És ennyi év távlatából is nehéz azon átlépni, hogy milyen méltatlan körülmények között fejezte be evilági küldetését az anyák megmentője.
Az életrajzi dráma ezt a fájdalmas időszakot nem mutatja be. Sejthető, miért. Így lehetett méltó emléket állítani Semmelweisnek. A csúfos életvég „elmismásolása” többekből csalódást válthat ki.
Koltai Lajos rendező a New York-i világpremieren, még októberben azt mondta: nem tudományos filmet akart készíteni, hanem az embert, Semmelweis Ignácot akarta bemutatni, aki megtalálta saját útját, amin végig járva elérte a célját.
Én azt mondom: szépen kivitelezett, tehetséges színművészeket felvonultató alkotás, helye van a magyar filmtörténetben.
Filmadatok
Magyar mozibemutató: 2023. november 30.
Eredeti cím: Semmelweis
Korhatár: 12
Főszereplők: Vecsei H. Miklós, Nagy Katica, Gálffi László, Kovács Tamás, Elek Ferenc, Kovács Lajos, Györgyi Anna, Znamenák István, Hajduk Károly, Szűcs Nelli, Simon Kornél, Mészáros Blanka, Kizlinger Lilla
Rendező: Koltai Lajos
Stúdió: Szupermodern Filsmtúdió
Forgalmazó: InterCom
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
