Mit jelent, „ha az asszony hallal álmodik”? Meghökkentő népi hiedelmek a várandósságról. Az újszülött épségét védő tiltások, születésszabályzó praktikák
Érdekes könyv került a kezembe, a címe: A népi gyógyítás hagyományai. 21. századi szemmel egyszerre szórakoztató és meghökkentő, ugyanakkor bölcseletekben is bővelkedik. A 2. fejezet a házasságkötéstől az első gyermek születéséig tartó időszakot dolgozza fel.
Régen általánosan elfogadott volt, sőt, elvárás, hogy a házasságkötés után egy éven belül gyermeke szülessen az ifjú párnak.
– Gyanakvó megjegyzésekkel illették azokat a házasokat, akiknél a várt gyermekáldás elmaradt. (…) A meddő házasságokért általában az asszonyt okolták: meddő, magtalan, fejletlen a míhe, megtette magát jánkorába, mondták nem kevés rosszindulattal. Előfordult, hogy a szülni nem képes fiatalasszonyt visszaküldték a szüleihez.
Azért is elítélték a házaspárt, jellemzően a feleséget, ha az esküvő után kilenc hónapnál korábban érkezett a baba.
– Nem időre van, mer a fijatalok belegazoltak a tejbe! – mondták a „koraszülött” csecsemőre.
Bár ismerték és feltehetően alkalmazták is az ún. terhességmegelőző és terhességmegszakító módszereket (elhúzódó szoptatás, megszakított közösülés, illetve forró fürdő, cipekedés stb.), úgy tartották, hogy a gyermekáldás Istentől való, nem szabad beleavatkozni. A csecsemőgyilkosság halálos bűnnek számított.
A terhesség első jelének a havibaj elmaradását tekintették. – Ha az asszony hallal álmodik, biztos jele annak, hogy másállapotban van – mondták. Vagy: aki viselős, megszörnyed, hány, kívánós.
A várandósokat nem kímélték különösebben, úgy gondolták, hogy csak a terhesség utolsó hónapjaiban csökkenthetők a tennivalói; sok esetben a megerőltető fizikai munka hatására indult meg a szülés.
Ez a fotó 1900-ból való. Forrás: Fortepan, ggaabboo
A várandós asszonyokhoz hiedelmek egész sora fűződött, tiltások sorát kellett megtartaniuk az újszülött épsége érdekében. Részletek a könyvből:
Nem szabad letagadni a terhességet, mert néma lesz a gyermek;
Nem szabad megcsudálni, rácsudálni, megjajgatni semmi rímísztőt, mert csúnya lesz a gyermek. (A megjajgatni kifejezés alatt a dicséretet értették – jaj, de szép!)
Nem szabad nyomorékot nézni, mert nyomorék lesz a gyermek.
Nem szabad odakapni, ha ráesik valami, mert anyajegy lesz a gyermeken.
Nem szabad a rajta lévő ruhát megvarrni, mert a gyermeken odavarr valamit.
Nem szabad szárítókötél alatt átmenni, mert a pupja (köldökzsinór) rácsavarodik a gyermek nyakára.
Nem szabad kutyába, macskába rúgni, mert szőrös lesz a gyermek.
Nem szabad kelengyét félidő előtt készíteni, mert elmegy a gyermek.
Nem szabad a megkívánt ételt magától megvonni, mert elmegy a gyermek.
Nem szabad csorba edényből inni, mert görbe lesz a gyermek szája.
Nem szabad tököt lopni, mert kopasz lesz a gyermek.

Anya a gyermekeivel. A kép 1940-ben készült. Forrás: Fortepan, Csorba Dániel
Várt gyermek esetében kötelező volt betartani a következő intelmeket, amelyeknek van racionális alapjuk:
Nem szabad kényelmetlen ruhában járni, nehogy kárt tegyen a gyermekben.
Nem szabad nehezet emelni, cipelni.
Nem szabad magasról leugrani, magasra lépni.
Nem szabad nagyon meleg vízben fürödni, sokáig meleg masinánál állni.
Nem szabad felfázni.
Nem szabad félidőn túl az urával hálni.
Libapásztorok 1901-ből. Fotó: Fortepan
A népi gyógyítás hagyományai c. könyv az Európai Folklór Intézet és az Osiris Könyvkiadó közös gondozásában jelent meg 2000-ben. Szerző: Kótyuk Erzsébet etnográfus-főmuzeológus, a Semmelweis Múzeum igazgatója. Szerkesztette: Csonka-Takács Eszter, Fazekas Zsuzsa
A tartalomból: a csecsemő- és kisgyermekkor betegségei, felnőttkori betegségek, gyógyítók és gyógyító szerek
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.