Boldogító strapa: munka mellett vakációzni
//Szinte mindig arról lehet csak hallani, hogy mennyire strapás a dolgozó szülőknek a nyári tanszünet. Igen, hosszú a vakáció, de mi is voltunk gyerekek…tegye fel a kezét, aki nem várta és nem szerette! Teljesen más szülőként megélni, de nemcsak strapa, hanem örömforrás is van benne jócskán.
Kikapcsolhatom az ébresztőórát a mobilomon. Két és fél hónapom van arra, hogy új dallamot keressek. Addig is csend lesz hétköznapkon 6 óra 15 perckor. Legalábbis a mobilom által. Murphy törvénye szerint a gyerek hajnali hatkor kipattan az ágyból, és kímélő átmenet nélkül teljes fokozaton nyüzsögni kezd.
2016. szeptember 1.
Nem kell esténként a másnapi tízóraival foglalkoznom: változatos ételeket dobozolnom, (lehetőleg) cukormentes innivalót palackoznom.
Nem kell beérnem a suliba délután négy körül, ha majmok potyognak is az égből, hogy hazahozhassam a gyermeket, majd továbbvihessem edzésre, egyéb betáblázott programokra.
Nem kell ellenőriznem kétnaponta a tolltartóját, hogy lássam, hány ceruza hiányzik, megvan-e a radír, használható-e még a hegyező.
Nem kell búslakodnom a tankönyvek és füzetek felett a szamárfülek miatt.
Több ideje lesz rám.
Csakazért is több időm lesz rá! (Például akceptálható mértékben lelassítom az Életszépítőket.)
Balatonozunk. Strandolunk. Sátrazunk. Erdőt járunk. Hegyet mászunk. Kutyázunk. Kultúrprogramozunk. Kreatívkodunk. Sütünk-főzünk. Lángosozunk. Lecsózunk. Fagyizunk. Tábortüzezünk. Bulikat tartunk. Naponta legalább 10 percet olvasunk. (Én egy kicsit többet.)
Mindezt dolgozó szülőként – munka mellett. De ez is öröm, mert meg tudom oldani. Kevesebbet alszom, fáradtabb leszek, de intenzívebben is töltekezem. Persze nincsenek illúzióim – örülni fogok akkor is, ha vége lesz.
Alapító-főszerkesztő
Több mint két évtizedet töltöttem az írott média világában, szinte minden klasszikus sajtóműfajban kipróbálhattam magam újságíróként, szerkesztőként. 2006-2012 között leginkább építészeti szakújságíróként, PR-szakemberként voltam aktív, szakmai kiadványok és rendezvények létrejöttében közreműködtem.
Az eletszepitok.hu weboldalt 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszakanyarodtam eredeti hivatásomhoz; gyermekjóléti alapellátás keretében általános és középiskolásokkal foglalkozom, prevenciós, edukációs, pályaorientációt támogató foglalkozásokat tartok, érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a szociális kompetenciafejlesztés és a készségfejlesztés áll. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetben szereztem mesterdiplomát, okleveles szociális munkás, felsőfokú intézményi kommunikátor, újságíró és kiadványszerkesztő képesítésekkel rendelkezem.
