Nyár: örülni illatnak, nevetésnek, a virágoknak, egy kis szabadidőnek. Hétköznapjaink örömforrásai
Müller Péter szerint akkor érhetjük el a boldogságot, ha megteszünk egy utat, ami „a földről indul, a hétköznapi élet ismerős zűrzavarából; az égre száll, megnézi és megérti az egészet a magasból, s azután újra visszaereszkedik a földre, fényt vet a zűrzavarba s megmutatja az útirányt.”
Gyönyörű gondolat, hogy eltávolodjunk, és megvizsgáljuk a hétköznapok jelentőségét a magasból, hiszen a boldog otthon nem valami elvont, elérhetetlen dolog számunkra!
A hétköznapjaink (és otthonunk) apró örömforrásai mind itt vannak: örülni illatnak, nevetésnek, a virágoknak, a játéknak, egy kis szabadidőnek, amikor végre együtt lehetünk, egy finom süteménynek, esti beszélgetésnek.
A minap áramszünet volt, és bár délután azt ígérte a szolgáltató, hogy estig elhárítják a hibát, mégis sötétben maradtunk. Kellemes, friss nyári este volt, így a teraszon gyertyákat helyeztünk el, és kiültünk „csak úgy egymással lenni”. Körülültük a tüzet, és beszélgettünk. Peregtek a témák, hol elhalkultunk, hol nevettünk, és nekem egy rövid időre olyan érzésem volt, mintha kívülről is láttam volna magunkat: egy boldog családot láttam, egy teljesen hétköznapi, de mégis csodálatos estén. Nem volt szükségünk semmire, ahhoz hogy így érezzünk, csak a jelenlétre, a figyelemre, amivel megtiszteltük egymást.
Gyakran esünk abba a hibába, hogy mindenáron programokat akarunk szervezni magunknak, mintha félnénk attól, hogy csak úgy magunk legyünk. Ha jól működik az otthonunk, akkor ezernyi módon tudunk benne pihenni, töltődni, és nincs szükségünk arra, hogy ehhez mindig segítségeket hívjunk.
Elkezdődik hamarosan a nyári szünet. Mindenki várja a bőröndös, gumimatracos, programfüzetes heteket, de amikor éppen otthon vagyunk, használjuk arra a szabadságunkat, a gyermekek szünidejét, a hosszabb nappalokat, hogy beszélgetünk, lazítunk, együtt nevetünk. Ezek az órák, napok legalább annyira fontosak, mint a kirándulós-felfedezős időszakok.
Gyűjtsünk szép élményeket, és érezzünk örömöt, mikor picit eltávolodunk, és kívülről tekintünk ezekre a pillanatokra.
Pszichológus, szakíró, a Tuti Szoba Facebook oldal szerkesztője
Jól lenni és érdeklődéssel jelen lenni – ezt tartom a hétköznapjaimban és a munkámban is a legfontosabbnak. Rengeteget olvasok, sokat tanulok, és szívesen írok. Kedvenc és kimeríthetetlen témám az otthon lélektana. A tartalmas, pozitív, minőségi otthonlét megteremtéséről szólnak cikkeim, videóim és könyvem, az Otthonkönyv is. Amikor nem az otthonélményekről írok, akkor – pedagógusi múltamhoz visszanyúlva, és személyes érintettségem miatt – fejlesztő feladatokat gyűjtök és tervezek autista gyermekek számára. Szeretek mindent, ami értéket képvisel, ami elgondolkodtat, megmozgat, lelkesít.
