Takaros és rendkívül energiatakarékos. A szinte érintetlen vidéki tájba simuló organikus passzívházat szalmával hőszigetelték

Jellemző észrevétel volt korábban az energiahatékony építés csúcstechológiáját képviselő passzívház-technológiával kapcsolatban az, hogy bár minimálisra csökkenthető az primer- és fűtési energiaigény ezzel a 1991 óta rendelkezésre álló, Németországban kidolgozott, innovatív építési szabvánnyal, a felhasznált építőanyagokat illetően egy passzívház nem (elég) környezettudatos. Ma már ez sem mondható el, ahogy az épületformálásban sincsenek az esztétikum rovására megkötések, és az idők folyamán számos más passzívházakkal kapcsolatos tévhit is megdőlt.

Kifejezetten környezettudatos szemlélettel tervezték és építették meg ezt az angol családi házat, amely nagyrészt érintetlen természeti környezetben fekszik. Nemcsak a felhasznált anyagokat illetően mondható környezettudatosnak – a lakók organikus, tájba illő, a helyi népi építészeti gyakorlatból merítő házat álmodtak meg -, hanem a felhasznált anyagokat illetően is.

Az épületszerkezetet kiváló hang- és hőszigetelő tulajdonsággal bíró előregyártott szalma-fa panelek alkotják. A Juraj Mikurcik építész által tervezett épület bejutott az Egyesült Királyság Passzívház Díja 2018 (UK Passivhaus Awards 2018) finalistái közé.

A panelekről itt látható egy videó

A 95 négyzetméter alapterületű passzívházban megtalálhatók a szokványos – bevált – passzívház-komponensek (tripla üvegezésű nyílászárók, hővisszanyerős szellőztető rendszer), a tervezés során fokozott figyelmet szenteltek a megfelelő tájolásra, kivitelezés során pedig a légtömörségre.

PHPP-számítással a tervezés korai fázisában nagy biztonsággal megállapítható a ház tényleges energiafogyasztása.

A passzívházról

A passzívház komplex tervezői szemlélettel kialakított épületet jelent. Megvalósításánál már a tervezés során olyan megoldásokat alkalmaznak, amelyek az épület hőveszteségét minimalizálják, az épület hőnyereségét maximalizálják, figyelembe veszik és hasznosítják a belső hőforrások energiáját. A tervezés alapvető eszköze és elengedhetetlen része a tervezés során több lépcsőben végzett PHPP számítás (passzívház tervező programcsomag), amelyet a Darmstadt Passivhaus Institut fejlesztett ki, és amellyel a különböző tájoláshoz, épülettömegekhez, alaprajzi variációkhoz és a különböző épületgépészeti megoldásokhoz kapcsolódó energetikai jellemzők tesztelhetők és optimális energiamérleg alakítható ki.

Általános kritérium a Darmstadt Passivhaus Institut általi minősítés megszerzéséhez, hogy a fajlagos éves összes primerenergia-szükséglet maximum 120 kWh (m2/év), az n50 légtömörségi nyomásteszt értéke maximum 0,6 1/h, a túlmelegedés gyakorisága maximum 10%, a fajlagos fűtési energiaigény nem lehet nagyobb 15 kWh/(m2/év)-nél, vagy a fűtési hőszükséglet nem lépheti túl a 10 W/m2 értéket.

A családi ház belsőépítészeti megoldásai is figyelemreméltóak

Az építési folyamatról az Old Holloway blogon részletes információkhoz juthatnak az érdeklődők.

Az UK Passivhaus Awards 2018 döntősei >>

Mesterházy Mónika

Alapító-főszerkesztő

Több mint 20 évet töltöttem az írott média izgalmas világában, szinte minden klasszikus sajtóműfajban kipróbáltam magam. 2006-2012 között főként szakújságíróként ténykedtem és fenntartható építészet témaköréhez kapcsolódó szakmai konferenciák, workshopok, illetve szakkiadványok létrejöttében közreműködtem.

Újságíróként szerettem volna kimaradni a nagy médiaátrendeződésből, részben ezért hoztam létre 2013-ban ezt a független felületet. A magazin kitartó munka és elköteleződés eredménye, család, munka mellett, szabadidőnk terhére gondozzuk alkotótársaimmal.

Néhány éve visszakanyarodtam a segítő hivatáshoz; gyermekvédelmi alapellátás keretében általános és középiskolásokkal foglalkozom élménypedagógiai alapokon nyugvó készség- és szociális kompetenciafejlesztést célzó csoportfoglalkozások, tematikus táborok keretében. Főbb témaköreim prevenciós-edukációs területen: kortárs bántalmazás, cyber bullying, netikett, tudatos médiahasználat, ökoszemlélet, fenntarthatóság. Szociális munkás, intézményi kommunikátor, újságíró, kiadványszerkesztő képesítésekkel rendelkezem. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet mesterképzésén az iskolai mentálhigiénét választottam kutatási témámnak. Diplomamunkám címe: „Ki segít, ha baj van?” Mentálhigiéné általános és középiskolában.