Minden, amit a passzívházakról tudni érdemes. Tapasztalt építész válaszolt a gyakran ismételt kérdésekre
Több passzívházat is bemutattunk már a magazinon. A német építési szabványt ma már világszerte ismerik és a legkülönfélébb klímazónákon, Skandináviától a mediterrán országokig alkalmazzák kiváló hatásfokkal. Passzívház-technológiával minden épülettípus fűtési- és/vagy hűtési energiaszükségletét minimális szintre lehet csökkenteni, sőt, az utóbbi néhány évben megújuló forrásokkal kiegészített energiatermelő passzívházak is létesültek. A technológia tisztasága és hitelessége felett őrködő Passivhaus Institut kidolgozta a Passive House Plus és a Passive House Premium kategóriákat.
Az első passzívház – társasházként – 26 éve épült meg Darmstadban, az elméletet kidolgozó Wolfgang Feist fizikusprofesszor építette, azóta is abban az épületben lakik. Magyarországon 2009-ben adták át az első minősített passzívházakat – családi házakat. Azóta létesült már iskola- és óvodaépület is, bérlakásként funkcionáló 100 lakásos társasház is Budapesten, és néhány társasházi lakás passzívház-minőségű felújítására is van példa. Hagyományosan november második hetében a Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok c. rendezvény keretében magyar passzívházak is felkereshetők díjmentesen – az építtetők, a tervezésben, kivitelező közreműködők válaszolnak a felmerülő kérdésekre.
A technológia az első magyar passzívház megjelenése óta országosan ismertté vált; jó néhány építész, mérnökiroda és kivitelező hirdeti magáról, hogy képes passzívházat tervezni, kivitelezni, de megbízás előtt mindenképpen érdemes utánajárni, hogy az adott szakember milyen referenciákkal, tapasztalatokkal rendelkezik. A passzívháztervezés és kivitelezés ugyanis plusz felkészültséget igényel, sok apró részleten el lehet csúszni már a tervezési folyamatban, a kivitelezésről nem beszélve.
Hegedűs Attila építész, minősített passzívháztervező, a Passzívház Magyarország Egyesület tagja, a Holnapház blog szakírója válaszolt a gyakran ismételt kérdésekre.
– Mi az a passzívház?
A passzívház egy olyan épület, amely kimagaslóan jó hatékonysággal, és jelentős gépészeti közreműködés nélkül, azaz passzívan hasznosítja a környezetében rendelkezésre álló hőenergiát. Általánosságban elmondható, hogy a passzívház fűtési energiaigényének egyharmadát a nyílászárókon át érkező napenergia, egyharmadát a bent tartózkodó személyek és a használt berendezések hőleadása, egyharmadát pedig a fűtési rendszer – valamilyen hőtermelő – biztosítja.
Ez a hatékonyság azt jelenti, hogy jó közelítéssel egy passzívház fűtési energiaigénye körülbelül egytizede egy hasonló, hagyományos épületnek. Egy ilyen épület 1 négyzetméternyi területe 1 éven át kifűthető maximum 15 kWh-nyi energiával, ami megközelítőleg megfelel 1,5 liter olaj, vagy 1,5 köbméternyi gáz fűtőértékével. Vagyis például egy 100 négyzetméteres ház teljes éves fűtési energiaigénye nem több mint 150 köbméternyi földgáz.
Fontos kiemelni, hogy a passzívház nem egy építési rendszer, nem egy konkrét technológia. Sokkal inkább mondhatjuk, hogy az építészetben és az építőiparban általánosan használt, járatos megoldások tudatos – műszakilag fegyelmezett, összefüggésekben vizsgált – felhasználása.
– Milyen követelményeknek kell megfelelni?
Az első és talán a legfontosabb elvárás, hogy az épület fajlagos fűtési energiaigénye ne haladja meg a 15 kWh/(m²év) értéket. Ez az érték a korábbi elméleti kutatások, valamint az első passzívházak gyakorlati tapasztalatainak összegzése. Egy kivitelezési, ráfordítási és energetikai optimumszintet határoz meg, melynek közelében – reális időtáv figyelembevétele esetén – az épület bekerülési és üzemeltetési költségei összességében a legalacsonyabbak lehetnek.
A fenti érték helyettesíthető egy másik – nem kötelezően betartandó – paraméterrel, ami azt határozza meg, hogy az épület fajlagos fűtési csúcshővesztesége, még a leghidegebb téli időszakban sem lehet nagyobb, mint 10 W m²-ként. A 100 négyzetméteres példánál maradva ebben az esetben az épület maximális fűtési teljesítmény igénye 1000 W/1 kW. Ezen követelményszint elérése esetén hagyományos fűtési rendszer kiépítésére nincs is szükség, mert az épület kifűthető csupán a szellőztető levegő temperálásával is.
Passzívházak esetében az épület határoló szerkezeteinek légtömörsége kiemelten fontos. Arra törekszünk, hogy a szerkezeteken és a szerkezeti réseken keresztül mennél alacsonyabb legyen a levegőáramlás. A légcsere csökkentése a hőszigetelés hatékonyságának növelésén keresztül is segíti az energiaveszteség minimalizálását, ezen felül növeli az épület műszaki minőségét, valamint a kontrollált szellőztetés hatékonyságát is. Jelentős szerepe van az energiamegtakarítás mellett a lakókomfort szintjének emelésében is, hiszen segít elkerülni a kellemetlen huzatérzetet és növeli az épület zajvédelmét. Ennek a követelménynek a teljesülését az építkezés egy adott szakaszában méréssel is igazolni kell.
Nem csak a fűtési szezonban szempont az alacsonyabb üzemeltetési költség és a lakótér komfortja, hanem a nyári időszakkal kapcsolatban is fogalmazunk meg hasonló elvárásokat. Egy passzívház esetében a lakótér nyári túlmelegedése nem haladhat meg egy – még elfogadható, 10 százalékos – szintet. Ez a kritérium – az ilyen épületek kiemelten jó hőszigetelési képessége, megfelelő tájolása, a beépített szellőztető rendszer és az árnyékolási megoldások racionális alkalmazása miatt – az esetek többségében klimatizálás nélkül is elérhető.
Az épület határolószerkezeteivel szemben megfogalmazott korábbi követelményeken felül van még egy szempont, ami segíti, hogy egy passzívház összes energiafelhasználása se legyen pazarló, és ezáltal az üzemeltetés ökológiai lábnyoma alacsony maradhasson. Egy fontos elvárás, hogy a primerenergia igény nem haladhatja meg a négyzetméterre vetített 120 kWh/év értéket.
– Hogyan valósítható meg?
Ahhoz, hogy épületünk passzívházzá váljon, két fontos alapelv következetes betartásán keresztül vezet az út. Az épület hőveszteségeit csökkenti, míg a hőnyereségeket növelni kell. A tervezési terület környezeti feltételeinek és a klimatikus adottságoknak az ismerete és figyelembevétele mellett kiemelt eszköz az épületek megfelelő tájolása, tömegformálása, az optimális alapterület-lehűlő felület arány megtalálása. Az épület konkrét alaprajzi rendszerének, az ablakok mennyiségének és méretének, valamint az árnyékolási megoldások racionalizálásának a szerepe sem elhanyagolható.
A műszaki megoldások vonatkozásában első körben a jó minőségű, egyenletesen hőszigetelt, hőhidaktól mentes épületburkot kell kiemelni. Ennek energetikai rendeltetése elsősorban a hőveszteségek csökkentésében jelentkezik. Ennek a buroknak a részesei a megfelelően tájolt, minőségi nyílászárók, melyek rendeltetése passzívházakban különösen fontos. Ezek az elemek a hőveszteség minimalizálása mellett a hőnyereségek maximalizálásában – napsugárzás energiatartalmának hasznosításával – is kiemelt szerepet vállalnak.
A következő fontos szempont, hogy a határoló szerkezeteknek önmagukban, illetve a csatlakozásoknak a lehetőségek szerint mennél légzáróbbnak kell lenniük. Az épület egészének légtömör kialakítása a passzívházak fontos alkotóeleme és a kivitelezés minőségének egy markáns sarokköve.
A mai építési technológiák mellett már hagyományos épületeknél is problémát jelent, hogy az ablakok zárt állapotában a lakás levegője hamar elhasználódik. A lakótér komfortjának megőrzése miatt azonban mindenképpen biztosítani kell a szükséges, folyamatos szellőzést. Ezt passzívházaknál kiegyenlített szellőztetési rendszerrel oldjuk meg. A hőveszteségek minimalizálása érdekében minden esetben hővisszanyerős szellőzést alkalmazunk. Ennek elve, hogy a távozó levegő nagy hatékonysággal átadja a benne tárolt hőenergiát a beszívott friss levegőnek anélkül, hogy a légáramok (és ezzel együtt a szennyező anyagok, vagy a szagok) keveredhetnének.
– Mit nyújt egy passzívház?
Az első és legszembetűnőbb különbség az energiafogyasztásban jelentkezik. Egy passzívház fűtési energiaigénye kb. tizede egy hagyományos épületnek. Ez már önmagában is jelentős ökológia előrelépés – hiszen az energiafelhasználáson keresztül a környezetszennyezés és terhelés csökkentése segíthet visszafordítani káros folyamatokat –, ami az egyén, a használó, a befektető szintjén is kimutathatóan előnyös.
Bár önmagában az ilyen épületek megvalósítása a jelenleg némi többletráfordítást igényel a markánsan alacsonyabb üzemeltetési költségek miatt még így is – 15-20 éves távlatban – kisebb összráfordításról beszélhetünk. Ezen időtávon felül pedig már egyértelműen egy passzívház minősül a legolcsóbb megoldásnak.
A lakók nemcsak energia- és környezettudatosságukat, hanem egészségtudatosságukat is szolgálhatják választásukkal. Az ilyen épületekben kialakuló hőmérséklet-eloszlási és levegő-minőségi állapotok jelentősen magasabb komfortszintet nyújtanak. Ilyen például a zaj-, por- és pollenmentesség. Nincs bántó hidegsugárzás és huzatérzet, páralecsapódás és penészedés nem fordul elő.
A folyamatosan biztosított friss levegővel a használat során a kilégzéssel a levegőbe kerülő – amúgy szennyező – szén-dioxid koncentráció alacsonyan, a szervezet oxigénellátása és a levegő páratartalma az optimális szinten tartható. Ezek hatására a lakók pollenallergiájának jelentős csökkenése figyelhető meg, az alvás is jobb, pihentetőbb. A belső felületek egyenletes hőmérséklete miatt akár 1-2 fokkal alacsonyabb léghőmérséklet mellett is biztosítható a lakótér teljes területén (ablakok közvetlen környezetében is) a kellemes tartózkodás.
– Mi van a passzívházon túl?
Passzívházak esetében az energiafelhasználás mértékét definiáljuk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy még a mai szokásokhoz és elvárásokhoz képest is nagyon jelentős mértékben csökkentjük az épületünk fűtési energiaigényét. Ugyanakkor nem határozzuk meg (illetve csak kis mértékű megkötések vannak), hogy a szükséges energiát milyen forrásból és milyen gépészeti vagy ellátó rendszerrel fedezzük.
Ezzel szemben az ún. zéróenergiás épületek esetében a helyben megtermelt és a helyben felhasznált energia viszonylatát figyeljük. Ha az ingatlanra telepített gépészeti rendszerek által generált és a felhasznált energia éves szinten kb. azonos, akkor nullenergiás, ha az előállított kapacitás magasabb, úgy energiát termelő épületekről beszélhetünk.
Ha a gondolatmenetet folytatjuk, könnyen belátható, hogy az ilyen típusú épületekhez vezető legracionálisabb út is a passzívházakon keresztül vezet. Egy extrém alacsony energiaigényű létesítményből lehet a legegyszerűbben, a legkisebb ráfordítással energia semleges, vagy akár energiát termelő épületet létrehozni.
Kérdés persze mindig az, hogy mi a cél. Függetlenedni szeretnénk a vezetékes közműszolgáltatóktól, vagy csak éves energiaszámlánk értéket szeretnénk (tovább) csökkenteni? Tekintettel az aktív – más szóval gépészeti – rendszerek jelentősebb beruházásigényére, azt a szempontot is mérlegelni kell ilyenkor, hogy a többletköltség az üzemeltetés során megspórolható összegen keresztül mennyi idő múlva térül meg?
– Tényleg nem lehet minden telekre passzívházat építeni?
Természetesen lehet, azonban ne feledjük, hogy lehetnek olyan adottságok, amelyek megléte esetleg megnehezíti vagy megdrágíthatja a dolgot.
A szoláris energia (napsütés) hasznosulásának passzívházak esetében kiemelt jelentősége van. Ezért könnyen belátható, hogy azokon a területeken, ahol az ideális tájolás biztosítható és a téli napnyereséget sem korlátozza semmi, könnyebben – olcsóbban – lehet elérni a kitűzött szintet, mint például egy erdő mélyén.
Mivel már alpesi menedékház és sarkkutató állomás is épült passzívházként, így a hazai viszonyok között badarság lenne azt állítani, hogy akár a tájolástól függetlenül is ne lehetne megvalósítani azt, azonban a telekválasztás során – amennyiben van erre lehetőség – érdemes körültekintően eljárni. Fontos kihangsúlyozni, hogy a passzívház az energiahatékonyság mellett a költséghatékonyság koncepciójáról is szól. Minden telken lehet passzívházat építeni, de amennyiben a költséghatékonyság is szempont, ahhoz megfelelő adottságok szükségesek.
– Tényleg nem lehet ablakot nyitni egy passzívházban?
Minden évszakban lehet, az már egy más kérdés, hogy bizonyos időszakokban – például fűtési szezon alatt – nem érdemes.
A passzívházak egyik tartozéka a hőcserélős szellőztető berendezés, aminek ez egyik legfontosabb szerepe, hogy úgy biztosítja a folyamatos friss levegő ellátást, hogy közben a levegőben tárolt (hő)energia nagy részét visszaforgatja. A lakók ennek előnyeit nemcsak télen, a fűtési energia megőrzése miatt élvezik, de nyáron is, amikor a kánikulai melegben a lakás belső hűs levegőjét nem dobják ki, hanem ennek segítségével hűtik le a bejövő friss levegőt.
Természetesen vannak olyan élethelyzetek, amikor energetikailag sem probléma, ha valaki ablakot nyit, sőt olyan szituáció is előáll, amikor egy passzívházban is kifejezetten ajánlott az ablakos szellőztetés. A kellemes tavaszi/őszi vagy kora-nyári napokon, amikor a kinti és a benti hőmérséklet közel azonos kívánja is az ember, hogy a külső környezet jobban beköltözzön a lakás belsejébe. A nyári kánikulai időszakban, az éjjeli lehűlések során azonban kifejezetten ajánlott az ablakok kinyitása, mert ennek és a kialakuló kereszthuzatnak a segítségével sokkal hatékonyabban hűthető vissza az épület, mintha csak a gépi szellőztetést alkalmaznánk.
Egy passzívházban is lehet ablakot nyitni, azonban az energia racionalizálás és a belső légkomfort optimális szinten tartása szempontjából vannak időszakok, amikor nem érdemes és nem szükséges.
– A gépi szellőztetés előny vagy hátrány?
A levegő a passzívházakban tisztább, meghibásodása esetén az épület hagyományos módon, ablakokon keresztül is szellőztethető.
Kétségtelen, hogy a friss levegő ellátást a passzívház minőségű épületekben alapesetben egy szellőztető berendezés biztosítja. A rendszer tartozékát képezik a beáramló levegő szűréséért felelős filterek is, így a lakótérbe jutó levegő por-, pollen- és egyéb szennyezőanyag tartalma töredéke a kintről beszívottnak. A folyamatos légcsere miatt ugyanakkor a lakótérben még hosszabb használat mellett, éjjeli időszakban sem dúsulnak fel a használat során keletkező káros anyagok, például szén-dioxid.
A szellőztető berendezések kialakítását hosszú élettartamra, folyamatos működésre tervezik. Egy esetleges hiba általában könnyen javítható, az alkalmazott technika egyszerű, bejáratott.
– Tényleg megfizethetetlenül drága egy passzívház?
Sajnos itthon a kevés megvalósult példa és a hiányos adatok miatt a különböző minőségi szintet elérő épületek összevetésére jelenleg még nagyon van esély. Tőlünk nyugatabbra, például Németországban már készültek ilyen összehasonlítások. Ott arra jutottak, hogy a passzívházak kb 8-15 százalékkal kerülnek többe hagyományos társaiknál. Kiindulásnak ez egy jó adat.
A másik kérdés, ami felvetődik, hogy mihez képest? Egy házilagosan kivitelezett épület és egy fővállalkozó által bonyolított között is jelentős ár és minőségi eltérés képzelhető el. Az sem mindegy, hogy milyen burkolatokat, ajtókat stb. választunk, hiszen ezek között is akár többszörös különbségek képzelhetőek el. És hogyan vegyük figyelembe azokat a komfort- és egyéb műszaki előnyöket, melyekkel egy magasabb energetikai minőséggel bíró épület rendelkezik – folyamatos, egyenletes friss levegő ellátás, hideg-sugárzás- és hőhídmenetes szerkezetek stb.?
Ha a beépített anyagok és termékek oldaláról közelítjük meg a kérdést láthatjuk, hogy kétségtelenül egy passzívházban általában vastagabb hőszigetelésekkel és jobb minőségű nyílászárókkal találkozunk, sőt, a szellőztető berendezés is feláras. Azonban az erőteljesen lecsökkent hőigény miatt a fűtési rendszer akár lényegesen olcsóbb is lehet.
Árkalkuláció számítása esetén fontos mérlegre tenni az épület várható üzemeltetési költségeit, amiben a passzívházak jól állnak, hiszen az összehasonlítás alapját képező épülettől függően 50-90 százalékos energia- és így költségmegtakarítást is hozhatnak.
Végezetül elmondható, hogy megfelelő adottságok és költség-optimalizált, racionális tervezés mellett egy hagyományos épület árszintje közelében is létrehozható egy passzívház, de előzetes kalkulációk és költségbecslések esetén a nemzetközi gyakorlathoz hasonló 10-20 százalékos felár kalkulálása lehet reális.
– Tényleg igaz az, hogy a vastag szigetelés miatt nem tud lélegezni a fal és a lakás bepenészesedhet?
A szerkezeten keresztül távozó pára, lélegző fal mennyisége – hagyományos épületek esetében is – elenyésző. A jól hőszigetelt épületburok eredménye, hogy a falak belső felületei is melegek.
Penészedés ott jöhet létre, ahol a páralecsapódás feltételei hosszabb távon adottak. Páralecsapódáshoz – némileg leegyszerűsítve – hidegebb felületi hőmérséklet és/vagy magas levegő páratartalom szükséges. A jó hőszigetelés miatt a szigetelésen belüli szerkezetek hőmérséklete meleg, megközelíti a belső, fűtött tér hőmérsékletét. A levegő páratartalma a folyamatos szellőztetés mellett nem tud kritikus szintre növekedni, sőt az egyenletes szellőztetés a hagyományos épületekben elérhetőnél magasabb légkomfortot biztosít a lakásban. A fentiek tükrében, egy passzívházban a páralecsapódás feltételei nem állnak elő, így penészképződés gyakorlatilag elképzelhetetlen.
– A passzívház tényleg bonyolult rendszert követel, amit üzemeltetni csak szakember tud?
Egy passzívház üzemeltetése nem igényel semmilyen extra plusz ismeretet.
Egy ilyen ház önmagában nem igényli bonyolult gépészeti rendszerek beépítését. Természetesen itt is felszerelhetőek épületfelügyeleti- és egyéb komfort rendszerek, de ezek a passzívház-kritériumnak nem tartozékai. Az alkalmazott komfortszellőzés az egyetlen, hagyományos épületektől szokatlan rendszer, ám ennek üzemeltetése sem bonyolult. Egyedüli karbantartást igénylő feladat a szűrőcsere, amelyre évente 2-3 alkalommal van szükség. Ez sem igényel különleges szakértelmet, ezt a tulajdonos is minden további nélkül el tudja végezni. A művelet bonyolultsága összemérhető egy porszívószűrő cseréjével. A szellőztető berendezés vezérlése sem igényel több ismeretet, mint például egy szoba termosztát beállítása.
– Kifűthető-e egy passzívház csak a szellőző levegő temperálásával?
A kezdeti egyik cél a passzívház követelmények felállítása során az volt, hogy ezek az épületek akár csupán a szellőztető friss levegő temperálásával kifűthetőek legyenek. Tekintettel arra, hogy ilyen épületek esetében a jó hatékonyságú hővisszanyerős szellőztetés, a szellőző rendszer úgymond alaptartozék, ezzel a lépéssel az épület gépészeti rendszerét nagymértékben egyszerűsíteni, olcsóbbítani lehet.
A követelményérték meghatározásánál pár peremfeltételt fel kellett állítani. Higiéniai szempontból szükséges és elégséges a kb. 25-30 köbméter légcsere óránként, személyenként. Tapasztalatból tudható, hogy nem szerencsés ennek az értéknek a megemelése. Túlzott légcsere esetén persze a levegővel nagyobb hőmennyiség szállítható az épületbe, ám ekkor a levegő páratartalma túl száraz lesz, így ez az irány kerülendő.
A szellőző levegő hőmérsékletét sem emelhetjük a végtelenségig, ugyanis 50-52 ºC felett a levegő kellemetlen szagot vesz fel, az úgy nevezett porégés jelensége miatt.
Az épület alapterülete is fontos lehet a kérdés megválaszolása során. Mivel a légcsere nagysága, a lakásba befújásra kerülő levegő mennyisége, és ezzel arányosan a levegővel beszállítható hőmennyiség a felhasználás módjától függ, a lakók számával arányos, amennyiben az alapterület a 30 négyzetméter/fő arányt túllépi, a követelményérték aktualizálása szükséges.
A fentiek figyelembevétele mellett, az a passzívház, amelyik kielégíti azt a követelményt, hogy a fűtési csúcshőigénye alacsonyabb, mint 10 W/m², kifűthető csak a szellőztető levegő fűtésével.
– Tényleg rondák lennének a passzívházak?
Egy passzívház kinézetre bármilyen lehet. Egyedül a közreműködőkön múlik, hogy a végeredmény esztétikailag is megállja-e a helyét.
A passzívház fogalom esztétikailag nem egy típusmegoldás, szó sincs típusházról. A követelmény rendszer nem tartalmaz a megjelenésre előírásokat, azok csupán a műszaki paramétereket írják le, az épület megjelenése a tervezőn és természetesen az építtetőn múlik. Passzívházat bármilyen stílusban lehet készíteni, és ebből a szempontból olyanok, mint bármilyen más (családi)ház.
https://eletszepitok.hu/takaros-es-takarekos-stilusos-nappali-nagyvonalu-konyha-kreativ-gyerekszobak-nem-hinned-ez-egy-uj-magyar-passzivhaz/
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.