Az én karácsonyom

Ha karácsony, akkor fények. Mikor még nagyon kicsi voltam, karácsony este, amíg az ajándékok a fa alá kerültek, apukám elvitt minket sétálni a bátyámmal. Emlékszem, akkoriban sokan mások is sétáltak a gyerekeikkel, családostul vagy csak éppen azért, hogy a csendes, békés, kisvárosi miliőben a kivilágított utcákat csodálják. Kisgyerekként is ez a hangulat fogott meg és ez szemernyit sem változott az évek hosszú sora alatt.

Minden évben, mikor megjelennek az első ablakfények, majd pedig szép sorjában az utcákon, pláne a fákon megjelenő fényfüzérek, évről évre, még 27 éves létemre is szájtátva tudok rácsodálkozni mennyire csodaszép így a kora esti, téli látkép. Számomra az ünnep a fényekkel lesz teljes, pontosan úgy, ahogy megvan az az emlék, hogy csak karácsony este vacsoráztunk gyertyafénynél és ahogy felidéződnek a békés félhomályba burkolózó arcok.

A karácsony számomra a csendes, puha, mégis éltető fények időszaka, amiben jó gyönyörködni, meg-megállni egy pillanatra és örülni az ünnepnek. 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenhat − 5 =

hirdetés