Már nem vagyok egyedül…

Összeszámolni sem tudom, hány karácsonyom telt magányosan. Bár a fa körül ott volt a családom, a barátaim, de a Kedves hiányzott mellőlem.

Az egyedüllét fájdalma évről évre nőtt bennem, ami karácsonykor még inkább felerősödött és visszhangzott a lelkemben. Akárhányszor kigyúltak a fények és felcsendültek az ünnep hangjai, nekem könny csillogott a szememben. Ezért sok évvel ezelőtt épp karácsonykor döntöttem el, hogy szembe nézek a sorsommal, de legfőképp önmagammal és az önismeret segítségével utána járok, hogy mi lehet a gond bennem.

Nem volt könnyű és nem volt fájdalommentes, de mára itt van mellettem az, akire mindig is vágytam, akivel egy újabb közös karácsony meghitt napjait tervezgetjük. Most épp mögém lopózik és megkérdezi:

– Mit írsz?

– Karácsonyi cikket az Életszépítőknek.

– Én is írok nekik, és a Te képedet mellékelem hozzá, mert nekem Te vagy az életszépítőm.

Szívből kívánom minden olvasónak, hogy merjenek hinni az álmaikban, mert az álmok, ha teszünk értük, valóra válnak és megérkeznek.

Nyitókép: 10hdwallpapers

 

Gősi Judó

Gősi Judó EFT terapeuta, dúla

Ízek és Ívek a Facebookon

Ízek és Ívek

 

 

Ajánló

Születésmese – kórházban háborítatlanul Zsófi története

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

öt × 5 =

hirdetés