Bélkő tanösvény a Bükkben. Az ország egyik legszebb hegyi látványossága
A Bélkő a Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasornak, az úgynevezett „kövek vonulatának” meghatározó indító tagja a Bükk nyugati részén. A hegy fehér sziklái 100 millió évvel ezelőtt emelkedtek ki az eltűnő őstengerből. Magasba törő, éles peremű sziklák tövében ritka, védett növények bújnak meg. A Bélkő tanösvény rendkívül érdekes útvonal, amely bemutatja a megcsonkított hegy gazdag természeti értékeit, a bányaművelés nyomait és a ciszterci apátság kultúrtörténeti emlékeit.
Bélapátfalva neve 1910-től egészen a századvégig az ott működő cementgyárról volt híres. A bányászat során alaposan kibontották a település fölött fekvő hegyet, a 815 méter magas Bélkőt. Akkoriban talán még senki sem gondolta, hogy a bányát 2001-ben bezárják, a hegyet pedig visszaadják a természetnek és a kirándulóknak. Mostanra már alig látszik, hogy ezeken az ösvényeken valaha köveket szállítottak a teherautók, és minden hangos volt a gépek zajától. Az egykori bányászutak most túraösvények, a letarolt hegytető pedig az ország egyik legszebb, legkülönlegesebb hegyi látványossága. Számtalan jelzett és jelzetlen útvonal vezet felfelé, így aki kalandvágyó, és nem riad vissza sem a magasságtól, sem egy kis sziklamászástól, az jöjjön el, és csodálja meg a tájat!
Horváth Tünde fotói
A település egykor a Bél nemzetség birtokai közé tartozott. Nevét az oklevelek a 13. századtól említették először Bel, Beel, Beyle formában. 1330-ban falu a monostor előtt, melyet az Apát falujának neveznek alakban volt említve, majd 1415-től Apátfalva néven említették. A Béli apátságot II. Kilit püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek. 1289-ben IV. Béla király seregei a tatárok elől menekülve az apátságnál vették fel a küzdelmet az őket üldöző tatárokkal. (Wikipédia)
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.