Csobáncra fel! Remek túraútvonal és kilátóhely a Balaton-felvidéken (képekkel)

A Tapolcai-medence tanúhegyeinek egyike a szőlőbirtokokkal, erdőségekkel borított Csobánc, Gyulakeszitől keletre, Diszel községtől délre található. Nagy testvéreinél, a Badacsonynál és a Szent György-hegynél valamivel alacsonyabb, és nem is annyira ismert, pedig a Tapolcai-medence egyik jelentős borvidéke, a hegyről festői szépségű panoráma nyílik a Balatonra és a környező hegyekre.

A hegyen jellemzően présházak, nyaralók találhatók, s bár az utóbbi években egyre többen fedezik fel – néhány éve megnyílt a vendégek előtt a Tolnai Villa, és működik a hegyen borterasz is -, a hegy egyelőre őrzi „békebeli” hangulatát, nem veszett el természetes, vadregényes jellege. Azoknak, akik ide költöznének, számolniuk kell azzal, hogy meg kell tanulniuk együtt élni a természettel, és egyedi megoldásokat kell találniuk, nincs kiépített vízhálózat (elektromos áram már van), a hegy nagy részén csak földúton lehet közlekedni – nem minden autó bírja a meredekebb szakaszokat Diszel felől. Vannak, akik ezeket a nehézségeket vállalják, és láthatóan élvezik ezt az életformát. A hegyen minden évszak más-más szépséget és kihívást tartogat; nyaranta a viharok félelmetes erővel tudnak lecsapni, villámlások után visszhangzik a hegy, télen pedig egy komolyabb havazás otthonaikba zárja a hegyen élőket, és a jeges utakon sem nagyon lehet közlekedni.

Csobánc az Országos Kéktúra Keszthely-Tapolca szakaszának részét képezi, népszerű a kirándulók, túrázók, siklóernyősök körében egyaránt; a hegytetőről csodás panoráma tárul a látogatók elé a Tihanyi-félszigettől a Keszthelyi-öbölig. Csobánc „egzotikumának” is nevezhetnénk a 376 méter magas hegyfennsíkon található középkori vár maradványait.

Csobánc fénykorában. Ferenc Tamás grafikája, rekonstrukciós elképzelés. Forrás: www.csobancvar.hu

A várról először egy 1272-es oklevél tesz említést; a 17. század második feléig a Gyulaffy család tulajdona volt, a diszeli nemesek ősei emelhették. A krónikák Mátyás korától említik, ideiglenes tulajdonváltásoktól eltekintve Csobánc évszázadokig a Gyulafy (ma Gyulaffy) családé volt. Földesúri várként kapcsolódott be 1541 után a török elleni végvár rendszerbe az öt kis Balaton-felvidéki végház egyikeként. A török sosem foglalta el – bár többször megkísérelte bevenni. A vár történetéről itt található részletes ismertető >>

2003-ban alakult meg a Gyulaffy László Hagyományőrző Lovasbandérium – Csobánc Váráért Alapítvány, melynek célja Csobánc várának és a hozzávezető várútnak a rendbetétele, a vár rekonstrukciója, történelmi korának megidézése, ápolása.

A hegytől pár kilométerre található a népszerű káptalantóti piac, melyet hétvégente, főleg nyáron, rengetegen keresnek fel. 2020. júniusától a piac már nemcsak vasárnap, hanem szombaton is látogatható, érdemes beiktatni a vásári élmény után Csobáncot is…

A fotók Csobánc tetején készültek 

Gyulakeszi község madártávlatból, Csobánc tetejéről

Mesterházy Mónika

Alapító-főszerkesztő

Több mint 20 évet töltöttem az írott média izgalmas világában, szinte minden klasszikus sajtóműfajban kipróbáltam magam. 2006-2012 között szakújságíróként tevékenykedtem, szakmai kiadványok és rendezvények létrejöttében közreműködtem.

Néhány éve visszakanyarodtam a segítő hivatáshoz; gyermekvédelmi alapellátás keretében általános és középiskolásokkal foglalkozom, prevenciós foglalkozásokat tartok, szakmai érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a szociális kompetenciafejlesztés és a készségfejlesztés áll. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének mesterképzésén az iskolai mentálhigiéné volt a kutatási témám. Okleveles szociális munkás, intézményi kommunikátor, újságíró és kiadványszerkesztő képesítésekkel rendelkezem.