Életfogytig? A társfüggőségről
Lili szívét 22 éves korában ejtette rabul Csaba. Pedig a lány eleinte sem szerelmet, sem szenvedélyt nem érzett a nála közel 20 évvel idősebb férfi iránt. Mégis hagyta magát meghódítani, és az aktuális kapcsolatából elcsábítani. A lányra végzetesen hatott az a mágikus recept, hogy „te vagy életem szerelme, azonnal gyereket akarok tőled!”, virágcsokrokkal, és vitorlás úttal körítve. Lili egy hónapon belül Csabához költözött és még abban az évben teherbe is esett tőle.
Lili a tizedik héten elvetélt, de ideje sem volt magához térni ennek a gyászából, Csaba máris szakított vele, mivel „csalódott benne”. Néhány héten belül visszakönyörögte magát, megint magához költöztette a lányt, és újabb babájuk fogant. Annak a vetélésnek már brutálisabb következményei lettek. Csaba nem csak a lakásból rúgta ki Lilit, hanem meg is verte őt büntetésképp…
Így telt el három év. Lili azóta van ebben a kapcsolatban. Egy megszülető gyermek reményével, mindig úton, két szakítás között. Egyik hónapban Csaba őt tekinti élete szerelmének, a következőben pedig kirakja a lányt az ajtón.
Lili tökéletesen feladta önmagát, és egész életét a Csabával járó őrületnek rendeli alá.
Lételemévé lett a szorongás, az aggódás, a kapcsolatukon való folyamatos gondolkodás. Retteg attól, hogy végleg elveszíti a férfit, kényszeresen igyekszik neki megfelelni, teljesen elveszítette a saját személyiségét. Külön töltött idejük alatt légüres térben érzi magát, és csak lézeng. Életének többi területe beszűkült, elhanyagolja a barátait, részmunkaidős, adminisztratív munkát vállal csak, és nincs semmilyen hobbija.
Mára olyan dolgokat is megtesz és elvisel, amelyek valaha teljes mértékben ellenkeztek az elveivel és az értékrendjével. Eltűri a kiabálást, a megalázást, és azt, hogy a holmijával gyakorlatilag folyton ingázik egy alkalmi albérlet, és a férfi lakása között. Barátai már nem próbálják megérteni, vagy megvédeni Lilit. A vele való kapcsolat megőrzése érdekében annyit tudnak tenni, hogy Csabát igyekeznek elkerülni a soron lévő „mézes hetek” alatt.
Lili nem hibáztathat senkit, mert ő hagyja magával mindezt elkövetni.
Ha akarná, változtathatna az életén, de nem meri, nem bírja akarni. Lili „gyerek”, aki Csabára tette a szülői szerepet. Számára vele kezdődik, és végződik minden. Csaba az, aki büntet és szeret; ő az, aki ellen lázadni lehet és érte rajongani. Ő az, akitől félni kell, és megfelelni neki.
Lili számára az lenne sorsfordító, ha képes lenne megkérdezni magától, hogy mikor ér véget számára a kapcsolat. Hisz Csabával már régen nincsenek közös úton. Nem lesznek boldogok soha, mert ez nem egy érett, felnőtt kapcsolat. Nem tartanak sehova.
Lilinek már könnyei sincsenek. Felidézni sem tudja, mikor nevetett felszabadultan utoljára, hogy mikor hagyta maga körül elfogyni az életet…
Nyitókép: Vera Arsic/Pexels
1969-ben születtem, a pályámat szülésznőként kezdtem Szegeden, azután világgá mentem, és Ausztráliában éltem 5 évig. A Janus Pannonius Tudomány Egyetemről és a Külker Főiskoláról gyűjtöttem diplomákat, és hosszú évekig HR szakemberként dolgoztam.
Iskolai végzettségeimet, valamint az élettől és a saját önismereti utamból nyert tudást, bölcsességet, és a hitemet ötvöztem hivatássá, és másfél évtizede segítőként dolgozom.
Nagyon sokféle élethelyzettel találkozom; munkahelyi, és magánéleti problémákkal, erőt vivő feladatokkal, elvárásokkal, fel nem ismert elakadásokkal. A segítő beszélgetések mentén a hozzám fordulóknak sikerül tisztábban látni magukat, és megtalálni az erőforrásaikat ezek kezeléséhez, megoldásához.
