Különleges iszlám zarándokhely Budán: Gül Baba türbéje
Budapest második kerületében, az eldugott kis budai utcák egyikében található a világ legészakibb iszlám szent helye, a Gül Baba türbéje, amely az egyetlen működő iszlám zarándokhely a keresztény Európa területén. A kertet késő tavasztól őszig érdemes felkeresni, olyankor a legszebb díszkútjaival, és a kertben nyíló rengeteg rózsával (nemcsak a látvány hat az érzékeinkre, a díszkutak rózsavíztől illatoznak). A Duna közelében álló műemlékből szép kilátás nyílik a pesti oldalra, a Parlamentre, a Duna hídjaira.
2014. február közepén kormányközi megállapodás született Magyarország és Törökország között a mecset rekonstrukciójáról, így hamarosan átfogó felújítás kezdődhet a műemlék helyszínén és közvetlen környezetében. Talán kevesen tudják, rengeteg külföldi turista – főleg török látogató – zarándokol Gül Baba tübéjéhez, a sírhelyet nagy becsben tartják.
Ki volt Gül Baba?
A harcos muszlim szerzetest a Rózsák atyjának is nevezik; 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára. A legenda szerint a város elfoglalásának hálaadó ünnepén, 1541. szeptember 2-án halt meg. Tiszteletére díszes temetést rendeztek, amelyen maga I. Szulejmán szultán is részt vett, sőt, a legenda szerint beállt a koporsóvivők közé is. A Gül Baba sírja fölé emelt türbét 1543 és 1548 között építtette Mehmed Jahjapasazáde, a 3. budai pasa.
Gül Baba türbéje
A 16. században épült török sírkápolna a budapesti Rózsadombon, a Margit híd budai lábához közel található. Az épület gondosan épített kőzsámolyon áll, nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett. Kváderkőből épült, külső homlokzata egyszerű, minden oldalát faltükrök tagolják, minden másodikon ablak nyílik. Bejárata a keleti oldalon van.
A bejárat nyíláskeretét mészkő hasábok alkotják, félkörívesen záródnak, eredetileg viszont szamárhátíves volt. Belső falát alaktalan homokkőből rakták, egyetlen építészeti dísze egy téglából készült szamárhátív-sor volt. Félgömb kupola zárja le, melyet csegelyek tartanak. Padozata simára gyalult deszkával van fedve, melyen turbánnal díszített nagy fakoporsó áll. 1912-ben pótolták az eredetit.
Buda visszafoglalása után, 1690-ben a türbét a jezsuita rend keresztény kápolnává építtette át.
Ekkor eltüntették a szamárhátíveket, helyükre félkörívek és kosárívek kerültek. Barokk átalakítások eredménye volt a kupolán épült lanterna is, melyet mára már elbontottak onnan. 1790-ig jezsuita kápolnaként szolgált, a rend feloszlatása után magánház lett belőle.
1822-ben már török zarándokhelyként adnak róla hírt források. 1885-ben a török kormány Grill Lajossal felújíttatta.
Újabb munkálatokat az első világháború előtt és után végeztek rajta, a negyvenes évekbeli restaurálások során egy eredeti szamárhátívre és Korán-feliratos festett üvegablak-darabra találtak. A második világháború előtt akkori tulajdonosa, Wagner Lajos körbeépíttette, az épülethez nem illő környezetet hozva ezzel létre. Ma látható alakját 1962-ben nyerte el.
A türbe és közvetlen környezete teljesen átalakul, az átfogó felújítási munkák 2015-ben kezdődtek el.
Forrás: www.museum.hu
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
