Keményebb, mint a gyémánt. Női nagyságok a magyar történelemben. Könyvajánló
Sokan voltak a magyar történelemben olyan nők, akiket nem egy férfi határozott meg, hanem akik a maguk jogán igyekeztek vagy tudtak azzá lenni, akik szerettek volna. Olyan időkben is, amikor ez nem volt könnyű és magától értetődő. A Keményebb, mint a gyémánt c. kötetben róluk olvashatunk – a lista nyilvánvalóan nem teljes. A képeskönyv szerzője, Soós Tibor olyan nőket mutat be, akiknek sorsa példamutató lehet a mai korban élők számára is.
A könyvnek van előzménye, az Árnyékból a fényre c. kötet ugyancsak különleges nőkről szól, akik a 20-21. században éltek, élnek, és hitükkel, akaraterejükkel, kitartásukkal példát mutatnak másoknak, ebben a kiadványban helyet kapott többek között az USA két volt first lady-je, Michelle Obama, Hillary Clinton, Diana walesi hercegné, Jane Goodall etológus, Polgár Judit magyar sakkozó, nemzetközi nagymester, nyolcszoros sakkolimpikon, Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai-, kétszeres világ-, és kilencszeres Európa-bajnok magyar úszó, Frida Kahlo mexikói festőművész, Angela Merkel, aki 2005 és 2021 között Németország kancellárja volt, országa első női kormányfőjeként. A felhozatal tehát elég színes…
A Keményebb, mint a gyémánt c. kötet annyiban más, hogy ebben kizárólag magyar nőkről olvashatunk, és általuk régebbi történelmi korszakok is megelevenednek az olvasó előtt. Egyikük sem tűnik ismeretlennek számunkra, mégis az alábbiakat olvashatjuk a kötet hivatalos ajánlójában: „Nők, akikről legtöbben azt sem tudják, hogy léteztek”. Ez a megfogalmazás nyilván kiegészítésre szorul – mert a nevek mindannyiunk számára ismerősek, ám arról, hogy ezek a nők, asszonyok mi mindent vittek véghez, arról valóban felszínesek, hiányosak lehetnek az ismereteink. Néhány példa:
Tudjuk-e, hogy I. (Nagy) Lajos királyunk édesanyja, £okietek Erzsébet (Piast Erzsébet) élete végéig fia társuralkodója volt?
„Az Anjou-dinasztia magyarországi megmaradásában a nagy műveltségű, férfiakat megszégyenítő energiával és akaraterővel rendelkező, ugyanakkor mélyen vallásos Erzsébetnek múlhatatlan érdemei voltak. Neki (is) köszönhetően Lajos gördülékenyen vehette át az uralmat I. Károly halála után. Apra örökségére és báróira, illetve édesanyjára támaszkodva pedig létre tudta hozni a középkori magyar nagyhatalmat.”
Tudjuk-e, hogy anyja, Szilágyi Erzsébet támogatása nélkül Mátyás soha nem lehetett volna király?
„Szilágyi / Örzsébet / levelét megírta, / szerelmes / könnyével / azt is telesírta…” Így kezdődik Arany János egyik leghíresebb balladája, az iskolai szavalóversenyek egyik több évtizede előadott kedvence. És tulajdonképpen annál többet nem is tudunk a 15. század közepén élt magyar nagyasszonyról, mint hogy jövendő király fiáért igen aggódik, és neki holló által levelet küld. Holott valójában a saját jogán is tekintélyt szerzett férje, Hunyadi János halála után, és néha férfiakat megszégyenítő eréllyel kormányozta a hatalmas Hunyadi-birtokokat – vagy akár a szervezett seregeket, hogy családjának érdekeit érvényesítse. Befolyását és tiszteletét mi sem bizonyítja jobban, mint a fia, Mátyás, aki több levelében is „királynénak” nevezte anyját.
Tudjuk-e, hogy Kazinczy Ferenc felesége, Török Sophie „indította be” a modern magyar irodalmi életet?
„Amikor azt mondjuk, hogy „minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő”, ez halmozottan igaz lehet a magyar nyelvújítás és irodalomszervezés vezéralakjának, Kazinczy Ferencnek a feleségére. A szegény költőt társául választó gazdag grófkisasszony romantikus története egy rendhagyóan bensőséges házasságról és életre szóló szövetségről is mesél. Török Sophie nélkül talán nem jön létre vagy másképp alakul a 19. század elejének magyar irodalmi élete, ugyanakkor a hölgy viselkedésével, fellépésével megteremtette a költőfeleség hosszú évtizekedig követendőnek tekintett példaképét.
Tudjuk-e, hogy Szendrey Júlia tehetséges író-költő volt, és nem számításból „dobta el az özvegyi fátylat”?
„Ha van művészfeleség a magyar történelemben, akinek megítélése már a saját korában száznyolcvan fokos fordulatot vett, akkor az Petőfi híres neje, Szendrey Júlia. Progresszív női ikonból lett megvetett „áruló”, aki beteljesítette férje jóslatát: „Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, / Fejfámra sötét lobogóul akaszd, / Én feljövök érte a síri világbol / Az éj közepén, s oda leviszem azt, / Letörleni véle könyűimet érted, / Ki könnyeden elfeledéd hivedet, / S e szív sebeit bekötözni, ki téged / Még akkor is, ott is, örökre szeret!” (részlet a Szeptember végén c. versből).
Szendrey Júlia egy rövid szerelmi házasságból került egy hosszú és mérgező kapcsolatba, segélykiáltásait pedig senki nem akarta meghallani. Tehetséges író, költő, műfordító volt, akinek tudását nem ismerték el, tevékenységét pedig amúgy is „asszonyhoz méltatlannak” tartották. Halála után majd százötven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az utókor felismerje jelentőségét, és beemelje őt a magyar művészeti penteonba.
A Keményebb, mint a gyémánt c. könyből kiderül az is, hogy Weöres Sándor egyik legismertebb gyerekverse nem gyerek-, hanem szerelmes vers, amit a magyar hospice-mozgalmat életre hívó pszichológusnak, Polcz Alaine-nek írt.
Polcz Alaine pszichológus, író a magyarországi tanatológia (a halál és a gyász kutatása) és hospice-mozgalom elindítója.
„Weöres Sándor harminchárom éves, Baumgarten-díjas, ismert költő volt, amikor 1946-ban az Országos Széchényi Könyvtárba ment, hogy elvigye egy kötetét a főigazgatónak. Az irodában találkozott Polcz Alaine-nel, aki az egyetem mellett a könyvtárban is dolgozott, titkárnőként. A lány ismerte a költőt, és amikor az kijött a főigazgatótól, megkérte, írjon neki pár sort. Weöres ráfeküldt az asztalra, körmölt, majd átadott egy cetlit, amin ez állt: „Őszi éjjel / izzik a galagonya, / izzik a galagonya / ruhája.” Csak jó ötven évvel később, egy közös interjújukból derült ki: ez nem egy gyerekvers volt, A költő első pillantásra beleszeretett a lányba, de annyira félszeg volt, hogy ezt nem merte neki bevallani. Közös ismerőseiknek mondta csak el, bízva abban, hogy azok majd továbbadják. Nem adták tovább. Ennek ellenére a halálukig közeli barátok maradtak…”
Kikről olvashatunk még a kötetben?
Ilona magyar királyné, Erzsébet magyar királyné, Báthori Erzsébet, Lorántffy Zsuzsanna, Zrínyi Ilona, Brunszvik Teréz, Kossuth Zsuzsanna, Boncza Berta, Gyarmati Fanni, Honthy Hanna, Rotschild Klára, Gobbi Hilda, Nemes Nagy Ágnes, Szabó Magda.
A könyv izgalmas sorsokat vonultat fel – különleges élmény a különböző történelmi korokban olvasónként „kalandozni”.
A keménytáblás 160 oldalas képeskönyv az Álomgyár Kiadó gondozásában jelent meg 2021-ben
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
