Kutyaparádé. A film, amit felesleges megnézni kisgyerek nélkül
Ha kutya és gyerek szerepel egy filmben, garantált a siker – mondják. A Kutyaparádé (Show Dogs) c. filmben nincsenek gyerekszereplők, de kutyákban meglehetősen gazdag a felhozatal. A családi kaland-vígjátékot hat éven felülieknek szánták az alkotók.
Komoly elvárásokkal nem szabad beülni erre a filmre. Szerintünk gyerek(ek) nélkül sem.
– Nagyon jó volt! Megnézném még egyszer nagyon – mondja például a 8 éves Balázs, aki alig várja, hogy a film megjelenjen DVD-n. A gyerekek szórakoztatása tehát bejött, így végül is nem lehet okunk – felnőtt filmfogyasztóként – a panaszra.
A történetben szép, okos, ügyes kutyusok viszik a prímet. Egy félnótás, de fejlődőképes FBI-ügynök fontos küldetést teljesít: le kell buktatnia egy állatcsempész bandát Las Vegasban. Kap maga mellé egy belevaló partnert, aki fifikás, bátor, erős, és jól is néz ki. A „macsó” zsarukutya fajtája szerint rottweiler – logikusan, taktikusan gondolkodik (az FBI-ügynök helyett is), beszél, repülőt vezet, kifigyeli az ajtónyitó kódot, bekapcsolja kedvenc hip-hop zenéjét az autósrádión…
Szerepe szerint „beépített szépség”, s bár távol áll a természetétől, igyekszik jól szerepelni a „hobbikutyák” között a szépségversenyen. A kutyaszereplők között feltűnik sok nemes fajta: orosz agár, mopsz, yorkshire terrier, (idegesítő) francia akcentussal beszélő papillon, border collie stb., sőt, a filmnek van magyar vonatkozása is a Karma nevű komondor személyében. Karma – nevéhez hűen – ontja magából a spirituális életigazságokat, a legváratlanabb helyzetekben is kész előrukkolni mondjuk egy Arisztotelész idézettel…
A végére már igencsak felpörögnek a (szédítően nonszensz) események. Ilyenkor kell a gyerekekre pillantani megnyugvást keresve. Nekik tetszik, és ez a lényeg.
Nem tudunk azonban elvonatkoztatni attól a ténytől, ami sok filmkészítőt hozott már kellemetlen helyzetbe: a Kutyaparádé c. filmben húsvér kutyák szerepelnek, akiknek „produkálniuk” kell a kamera előtt. Hogy a tökéletes jelenetet miként érik el, sokéves kiképzéssel, idomárral, ezerszer felvett snittekkel, számítógépes trükkökkel, csak az tudja, aki bennfentes. Mindenesetre az állatvédők rendre fellépnek azon szórakoztató filmek ellen, melyben élő állatok szerepelnek.
A közelmúltban megjelent Egy kutya négy élete c. filmet is hangos botrány kísérte egy nyilvánosságra került werkvideó miatt. A pár perces felvételen az látható, ahogy a film egyik szereplőjét, a németjuhász kutyát próbálja a kutyaidomár erővel betessékelni egy vízzel teli medencébe, és az ebnek ez láthatóan nincs ínyére. Nos, a Kutyaparádéban is van vizes jelenet, egyszerre 8-10 kutya lubickol egy medencében. Sőt, a rotweiller szépítő arcmaszkot és törölköző turbánt is kap a fejére (vagy mindez csak számítógépes trükk).
Ha a két film – Egy kutya négy élete, Kutyaparádé – közül kellene választani felnőtt fejjel, az Egy kutya négy élete c. filmre szavaznánk egyértelműen. Ha nagyobbacska, iskolás gyereknek szeretnénk állatszeretetre érzékenyítő filmet mutatni, az a film nem a Kutyaparádé lenne. Persze teljesen más a két történet, és más a célcsoport is, de az egyiknek legalább van érdemi mondanivalója. Érdemes a botrány ellenére is megnézni. Ríkatós film.
A Kutyaparádé ehhez képest egy kedves kutyás akciómese gyerekeknek.
Hivatalos ajánló
Mit tehet egy kemény zsaru, ha a párja hozzá képest nyafogó puhány? Elviseli, vagy néha belemar. Ez a rendőrpáros mindkét változatra vevő, mert a keményebbikük egy jó szimatú rottweiler, a gyávább és izgulósabb kétlábú pedig a gazdája (Will Arnett). A feladat: be kell épülniük a világ legnagyobb, legpuccosabb kutya-szépségversenyének döntőjébe, ahol egy veszélyeztetett állatokkal üzletelő csempészbanda éppen egy pandakölyköt próbál továbbadni a dílerének. Max, aki eddig vad bevetésekhez szokott, kénytelen úgy tenni, mintha a bundájára kényes, gondosan manikűrözött ebek közé tartozna. Még szerencse, hogy a kutyamanökenek között is talál néhány jó fej, segítőkész négylábút, akikkel együtt próbálja megoldani élete legbonyolultabb ügyét. A Kutyák és macskák stílusában készült, élő szereplőket és beszélő kutyákat keverő vígjátékot Raja Gosnell, a műfaj klasszikusa rendezte, aki a Scooby-Doo mozifilmért és az első Hupikék törpikék-ért is felel, de korábban a Gagyi mami-val és A bambanő-vel is bebizonyította, hogy nagyon ért a nevettetéshez. (Intercom)
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
