Láss csodát! A valóság más szemmel. Izgalmas könyv az észlelésről, az érzékelésről, rejtett összefüggésekről. Érdekes optikai illúziókat is mutatunk!
Mit gondolsz, amikor kinyitod a szemed, olyannak látod a világot, amilyen az valójában? A valóságot látod?
Az embert évezredek óta foglalkoztatja ez a kérdés, rengeteg gondolkodó – Platóntól Kantig – vezette le a saját teóriáját, mindegyiküknek voltak róla elméletei, de ma már az idegtudománynak is van erre válasza. Mégpedig az, hogy
nem a valóságot látjuk.
Azért, mert az agyunk nem erre fejlődött ki.
Mi több: Lotto szerint az ember nem elég, hogy nem látja a valóságot, olyan dolgokat is lát, amelyek nincsenek ott. Mint írja: az emberi agyat az teszi oly gyönyörűvé, hogy ellát bennünket tévképzetekkel. Paradoxonnak tűnik, hiszen az agy éppen azt a benyomást kelti, hogy az észlelést segíti, egyáltalán lehetővé teszi azt, annak érdekében, hogy eligazodjunk a világban. A világban, de nem a valóságban… Megdöbbentő adat, hogy az agyunk által a látáshoz felhasznált információnak csupán 10 százaléka érkezik a szemünkből. A többi agyunk más részeiből jön, és a könyv, amire most felhívjuk a figyelmet, erről a fennmaradó 90 százalékról szól.
A neves agykutató, az idegtudományok professzora, Beau Lotto könyve magyar nyelven is olvasható végre, s mindenkit arra buzdítunk, vegye kezébe és mélyedjen el benne! Teljesen másképp fog gondolkodni a világról, mint addig…
Lotto a könyv bevezetőjében felteszi a kérdést: kit érdekel, hogy nem a valóságot látjuk, ha egyszer úgy érezzük, hogy pontosan látjuk a valóságot? Agyunk észlelési modellje jó szolgálatot tett az emberiségnek, segítségével boldogulunk a világban, annak állandóan változó, de mindig összetett körülményei között. Képesek vagyunk gondolkodni, ételhez jutni, dolgozni, kapcsolatokat kialakítani, építeni, újítani… Miért érdekes akkor, hogy nem a valóságot látjuk?
Azért – vélekedik a szerző -, mert ez a tudás a javunkra fordítható.
– Az észlelés egy alma íze, a tenger illata, a tavasz varázsa, a városok fenséges zsivaja, a szerelem érzése, vagy mondjuk a szerelem lehetetlenségéről folytatott beszélgetés. Az énérzetünk, a létezés megértésére való legalapvetőbb képességünk az észleléssel kezdődik és ér véget.
A halál, amelytől mind félünk, nem annyira a test halála, mint inkább az észlelésé, és sokan lennénk roppant boldogok, ha tudnánk, hogy a testi halál után is megmarad a környező világ észlelésére való képességünk – írja a szerző.
Az észlelés teszi lehetővé, hogy megtapasztaljuk magát az életet, valójában hogy egyáltalán élőnek lássuk.
Mégis a legtöbben nem tudják, hogyan vagy miért működik az észlelés, illetve hogyan vagy miért fejlődött az agyunk úgy, hogy ilyen módon észleljen. Hogyan tudnánk másként élni és alkotni? Az észlelés idegtudománya megoldást kínál erre. A válasz – mint azt a szerző hangsúlyozza -, kulcsfontosságú, mivel
a szerelemtől a tanulásig életünk minden terén gondolkozás- és viselkedésbeli változás, fejlődés, megújulás várhat ránk, képesek leszünk megváltoztatni az emberiséget, a jövőt.
Az agykutató nem ezoterikus, spirituális fejlődésről beszél, a tudomány mentén haladva próbálja megváltoztatni a képzelőerőnket, az életről való gondolkodásunkat azáltal, hogy újraértékeli a valóságot, a valóságról alkotott fogalmainkat.
Remek könyv! Korosztálytól, nemtől függetlenül lebilincselő olvasmány.
Íztelítő a tartalomból
Létezés színesben
Az érzékek megértése
Az illúziók illúziója
A béka, aki királyfinak álmodta magát
A feltevések élettana
Örvendezzen a kétségnek!
***
Hogy az agyunk képes tréfát űz velünk, azt az alábbi optikai trükkök is bizonyítják. Ha megnézed a grafikákat, mindegyiket mozgóképnek látod – az agyad hozza mozgásba őket.
Kattints a képre, és megnyílik nagy méretben – ha teheted, asztali számítógépen vagy laptopon nézd meg!
Kiadó: Libri Kiadó
Megjelenés: 2017. december
344 oldal
ISBN: 9789634330646
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
