Lenyűgöző faóriások: a majomkenyérfákat is veszélyezteti a klímaváltozás
A különleges látványt nyújtó majomkenyérfák vagy baobabfák (Adansonia) főként Afrika szavannáin, Madagaszkáron és Ausztrália északi részén találhatók. Fordított fáknak is nevezik őket, mivel vízszintesen szétterülő ágaik inkább gyökérzetre emlékeztetnek, mint lombkoronára.
Ezek a lombhullató fák nemcsak hosszú életükről híresek, de lenyűgöző méreteikről is. Átlagos magasságuk 10-25 méter, a törzskerületük is elérheti a 25-30 métert. Egy Dél-Afrikai baobabfa tartja a rekordot a közel 40 méteres átmérővel: a fa belsejében éttermet (!) rendeztek be.
A baobabfa néhány Disney-filmben is feltűnik (Madagascar, Oroszlánkirály), valóban lenyűgöző ezen fák sziluettje. Matuzsálemi kort képesek megélni, néhány baobab több mint 2000 éves!
Éjszaka nyílnak ki a virágai, és a beporzást főleg gyümölcsevő denevérek végzik. A virágokból hosszú kocsányon lógó uborkára emlékeztető termés fejlődik, ez a majmok egyik kedvenc csemegéje, erre utal a majomkenyérfa elnevezés. A termés emberi fogyasztásra is alkalmas, az őslakosok porrá törve fogyasztják, italokba keverik vagy gyógyászati célokra használják. Kiváló C-vitaminforrás, bővelkedik antioxidánsokban, kálciumban és vasban.
A majomkenyérfa termésének szinte minden részét hasznosítják Afrikában. Üdítőitalt, gyümölcsport készítenek belőle, a leveleit ételhez használják fel. A termés magja is fogyasztható, 15% zsírt tartalmaz.
Víztározó fák
A hatalmas baobabok törzse szivacsos szerkezetű, a fák akár 100 ezer liter vizet is képesek tárolni, így képesek túlélni a kemény száraz évszakot. A túlélés érdekében leveleiket is lehullatják a forró időszakban. A bennszülöttek vízhiány idején a majomkenyérfák vízkészletéből nyernek ivóvizet, de az állatok túlélését is segítik ezek a különleges fák.
A klímaváltozás miatt a baobab-populációk veszélyeztetett növénynek számítanak. A 13 ismert fajból 6 csak Madagaszkáron él, és néhányuk a kihalás szélén áll. A szigetországban az erdő anyjának tartják, szent fának tekintik a majomkenyérfát.
A baobabok üregei és ágai menedéket nyújtanak a denevérek, méhek, madarak számára, termését nemcsak a majmok, de az elefántok is szeretik. Utóbbiak a kérgét is előszeretettel fogyasztják.
Mivel a baobab belseje nedves, gyakran éri villámcsapás. Hiába ég ki belülről, a külső kéreg gyakran védi, és a fa tovább él, üregesedve.
Hiedelmek, babonák
Mint arra a termeszettar.hu ismertetője is kitér: a Zambezi törzsek úgy vélik, hogy majomkenyérfák valaha túl kevélyek és büszkék voltak. Az istenek feldühödtek és gyökerestül kitépték, majd fejjel lefelé ültették vissza őket a földbe.
Egy másik hiedelem, hogy ha valaki a baobab fában tárolt vízből iszik, az védettséget szerez a krokodiltámadások ellen.
Zambiában úgy tartják, hogy régen óriáskígyó lakott a baobab fában, az állat meghallgatta az emberek imáit, kívánságait, segítette őket a vadászatok során. Ám egy fehér vadász lelőtte a kígyót, s ezt követően a törzs életében katasztrófák következtek be. Néha a bennszülöttek még mindig hallani vélik a kígyó sziszegő szellemét éjszakánként…
Limpopo környékén pedig úgy hiszik, ha egy fiatal fiú olyan vízben fürdik meg, melyben baobab kérgét vagy magját áztatták, akkor nagy, magas emberé fejlődik.
Végül egy tudományosan megalapozott hiedelem: azokban a falvakban, ahol majomkenyérfa van a közelben, a nők több és egészségesebb gyereket hoznak világra. Ennek oka, hogy a fa vitaminokban gazdag levelei és gyümölcsei kiegészítik az egyébként hiányos étrendet.
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
