A mese olyan, mint a friss levegő: arra is hat, aki nem is akarja. Gyógyító történetek Csóka Judit pszichológus-meseterapeuta válogatásában
///
A Föld teremtésekor se betegség, se halál nem létezett. A földlakó nyenyec egészségben élt…
Így kezdődik az első mese – Szent monda a halálról a Mesék a gyógyulásról c. kötetben. A könyv negyven mesét tartalmaz a világ minden tájáról Csóka Judit klinikai szakpszichológus, meseterapeuta válogatásában. Csóka Judit Boldizsár Ildikó tanítványának vallja magát, általa fedezte fel a mesékben és a történetekben rejlő erőt.
– Éppen az egyik képzésemről tartottam hazafelé, amikor ráakadtam Boldizsár Ildikó Meseterápia című könyvére – írja a könyv bevezetőjében. Sorsdöntő találkozás volt, ahogy fogytak a könyv lapjai, egyre inkább úgy érezte: megtalálta a neki való pszichoterápiás módszert, amivel a legtöbbet tudja adni a hozzá fordulóknak. Csóka Judit elsőként saját magán próbálta ki a mesék gyógyító erejét.
– A gyógyulás ott történt, ahol nem is vártam: az elutasítás szégyenét és az ebből táplálkozó haragot oldották fel a mesék – írja. Megszámlálhatatlanul sok mese szól arról, hogy a megvetett, elutasított, bolondnak hitt mesehős elindul, legyőzi az elébe kerülő akadályokat s végül elnyeri a vágyott boldogságot.
– A keleti mesék abban segítettek, hogy elfogadjam, amin nem tudok változtatni, de ne adjam fel, keressek más megoldásokat. A nyugati mesék hősei pedig abban segítettek, hogy amin lehet, azon változtassak, induljak el, ne maradjak benne olyan helyzetekben, amelyek, mint a mocsár, lehúznak és lassú halálra ítélnek.
A meseterápia egyik lényeges eleme, hogy a meséket nem felolvassuk, hanem élőszóban, fejből meséljük el. Csóka Judit első meséje, amit ily módon mesélt el, A csillagszemű juhász volt.
– A szemek tágra nyíltak, az arcok ellágyultak, a testek mozdulatlanná váltak. Hallgatóságom – öt-hat óvodás, valamint a szüleik – és én eggyé váltunk a történetben, igazi közösséggé, és megtapasztalhattuk a szeretet áramlását.
A meseterapeuta később máshol is próbálkozott: mesélt hajléktalanszállón, pszichiátrián, kardiológián, börtönben, anyaotthonban, óvodában, általános iskolában, gimnáziumban, tudományos konferencián. És a csoda mindannyiszor megtörtént.
A mese ugyanis olyan, mint a friss levegő: arra is hat, aki nem is akarja.
Hogyan gyógyít a mese?
Amikor egy mesehős szorult helyzetbe kerül, elindul. Nem ez történik, amikor valaki megbetegszik. A beteg nem mindig tud maga elindulni, hogy megtalálja a gyógyulását. Ilyenkor a segítők szerepe válik fontossá. Mindenekelőtt fel kell vállalni a betegség tényét, mert enélkül nem kezdődhet meg a gyógyítás és a gyógyulás sem. Csóka Judit szerint a testi gyógyulás a lélek gyógyulását is jelenti: az egészség visszaszerzése közben a személyiség is változik, érettebbé, erősebbé válik. (…)
Bármilyen furcsán hangzik is, a betegségnek lehetnek előnyei. (…) Fontos kérdés, hogyan viselkedünk, amikor betegek vagyunk. Hogyan viszonyulunk a saját betegségünkhöz. Tanulunk-e belőle, alázattal viseljük-e vagy ellenkezőleg? (…) Képesek vagyunk-e látni a betegségben a lehetőséget arra, hogy változzunk, jobb emberré váljunk.
A kötetben szereplő mesék ezekre a kérdésekre is rávilágítanak.
– Bízom benne, hogy a betegeknek erőt és vigasztalást nyújtanak, a gyógyítóknak segítenek a kitartásban és bölcsességük növekedésében, az olvasóknak pedig üdítő, elgondolkodtató olvasmányul szolgálnak.
Boldizsár Ildikó ajánlója
– Csóka Judit komolyan vette azt a kijelentést, hogy ,,minden élethelyzetnek megvan a maga meséje”, és utánajárt annak, mit mondanak a mesék a betegségekről és a gyógyulásról. Megdöbbentő anyagra bukkant, amelyben nemcsak az a legfontosabb üzenet, hogy a betegségekből van kiút, hanem az is, hogy milyen sok figyelemre, gondoskodásra és törődésre van szükség életünk szebbé és jobbá tételéhez. S nem csupán másoktól, hanem saját magunktól is.
Csóka Judit
Csóka Judit 1965-ben született Budapesten. Érettségi után a Nemzetközi Pető Intézetben tanult, és 1988-ban konduktori oklevelet szerzett. Három év múlva felvételt nyert az ELTE pszichológia szakára; 1995-ben végzett pszichológusként a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál kezdett dolgozni, majd 1999-ben klinikai szakpszichológus lett. 2012-ben találkozott a mesékkel, Boldizsár Ildikónál tanult; 2014-ben meseterapeuta oklevelet szerzett. Jelenleg Székesfehérváron él.
Mesék a gyógyulásról – A tartalom
Szent monda a halálról
Naamán meggyógyítása
Lukács evangéliumából
Két próbatétel – három totem
Pandzsi Larasz kakasa
Bagal-ool, a szegény halász
Morrede fia
Hála és hálátlanság
A tigris sírja
A kövér király
Hogyan tudta ki a szolga a sellők titkát?
A beteg király
A csillagász, a doktor, meg az órás
Hogyan gyógyította meg a róka a holló rühes fiókáit?
Az egér meg a papi ének
A beteg oroszlán
A büszke lány bűnhődése
A csodatevő tó
A gyógyító víz
A kétszívű királyfi
A lány sah
A molnárfiú meg a királylány
A nagy orrú királyfi
A Nap fája
A szörnyeteg királykisasszony
Hogyan nyelt legyet Hanzaemon úr
A Nap lánya
Jakab
A sebesült oroszlán
A szegény leányról, aki aranyvirágot lép
A Nap sógorai
A szélvári csudavirág
A sárga madár
A szerencsétlen Danyilo
Az oroszlánvadász
A galamb meg a varjú
Furulyás Palkó
Doktoros történet
A vak király
Az élet hatalma
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média izgalmas világában, szinte minden klasszikus sajtóműfajban kipróbáltam magam. 2006-2012 között főként szakújságíróként ténykedtem és fenntartható építészet témaköréhez kapcsolódó szakmai konferenciák, workshopok, illetve szakkiadványok létrejöttében közreműködtem.
Újságíróként szerettem volna kimaradni a nagy médiaátrendeződésből, részben ezért hoztam létre 2013-ban ezt a független felületet. A magazin kitartó munka és elköteleződés eredménye, család, munka mellett, szabadidőnk terhére gondozzuk alkotótársaimmal.
Néhány éve visszakanyarodtam a segítő hivatáshoz; gyermekvédelmi alapellátás keretében általános és középiskolásokkal foglalkozom élménypedagógiai alapokon nyugvó készség- és szociális kompetenciafejlesztést célzó csoportfoglalkozások, tematikus táborok keretében. Főbb témaköreim prevenciós-edukációs területen: kortárs bántalmazás, cyber bullying, netikett, tudatos médiahasználat, ökoszemlélet, fenntarthatóság. Szociális munkás, intézményi kommunikátor, újságíró, kiadványszerkesztő képesítésekkel rendelkezem. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet mesterképzésén az iskolai mentálhigiénét választottam kutatási témámnak. Diplomamunkám címe: „Ki segít, ha baj van?” Mentálhigiéné általános és középiskolában.
Köszönöm!