Szülők harca. A jó anya „nem vitatkozik az apukával”. Gyerekek mondták, olvasók reagáltak
Milyen a jó anya a gyerek szerint? Ovisok, kisiskolások megfogalmazásait gyűjtöttük egy csokorba; az összeállításban szerepelt az kitétel, hogy a jó anya „nem vitatkozik az apukával”. Több olvasói észrevétel is érkezett, tanulságosak.
Zita írja
A jó anyuka vitatkozik (nem veszekszik) az apukával, ha kell, mert az értelmes vita az élet része és természetes dolog, az ellentétes vélemények ütköztetésének kulturált és általában eredményes módja. Miért ne tanulhatná meg a gyermek is ezt? Ha anya sosem vitatkozik, ott valami egyenlőtlenség van, nem? Ezt most csak azért írom, mert a többi mondat közül nekem ez kakukktojás, nem éppen ideális állapot.
Anna válasza
Valószínűleg mást és mást értünk a vita szó alatt. A vita gyakran a vélemények egymásnak feszítése. Erőből. Igazam kell legyen, nem engedek a huszonegyből. Megmondom őszintén, még nem láttam embert azért vitázni, hogy meggyőzzék. Azért vitáznak, hogy ők győzzenek meg másokat. Így nehéz. Azt gondolom, elég, ha elmondom a véleményem. A másik alszik rá, vagy átgondolja, illetve ő is elmondja. Őszinte érdeklődéssel kérdezek tőle, például, mi van, ha…? Vagy: arról mit gondolsz, hogy…? Ezt így nem nevezném vitának, s talán előbbre is visz, illetve a gyerek sem kell feszültséget érezzen. Persze, nehéz mindig ennyire őszintén érdeklődve, nyugalomban intézni ellentétes gondolatok elsimítását.
Ahogy Elizabet látja
Semmi esetre nem jó, ha a gyermek előtt vitatkozunk, ellentmondunk. A gyermek így nem tudja hová tenni a dolgokat, és előfordul, hogy egyiknek sem fogad szót! A lényeg, hogy egymás tekintélyét ne romboljuk a gyermek előtt!
Ágnes véleménye
Egyetértek Zitával. A vita az nem veszekedés, hanem vélemények ütköztetése logikus érveléssel, amit hasznos megtanulnia a gyerekeknek is. És van, hogy az érzelmek is előtérbe kerülnek ilyenkor, amit értelmes felnőttek tudnak kezelni, és ez is olyan dolog, amit jó ha tapasztalnak a gyerekek. Sajnálom, hogy nincs megfelelő vitakultúra kis hazánkban.
Kata szerint
A gyerkőc valószínűleg az nem intelligens, konstruktív vitára gondol a szülők között, hanem a ronda veszekedésre, ajtó- és tányércsapkodásra, csak a hatéves buksijával még nem tud ilyeneket megfogalmazni.
Zita válasza
Értem, csak azt szerettem volna, ha a felnőttek felé nem sugalljuk ezzel azt, hogy a vita is tabu a gyerek előtt. Persze, a gyerek itt lehet a veszekedésre gondolt, csak mivel ki is van pont ez a mondat emelve, ezért szúrt szemet. A gyerekek is vitatkoznak egymás között, olyan jó lenne, ha lenne értelmes, használható minta előttük otthonról. Az értelmes vita eredménye egy olyan megoldás amitől mindenki megnyugszik, netán egy bocsánatkérés, amit viszont sokszor sajnos a felnőttek sem tanulnak meg alkalmazni.
***
A szülők párkapcsolata gyerekszemmel
Egy párkapcsolat akkor is bonyolult, amikor még nincs gyerek. Ha megszületik az első, második, harmadik gyerek, a feleknek már nemcsak kettejük érdekeit kell szem előtt tartaniuk, hanem a gyerekeikét is. Tudniuk kell, hogy ahogy egymással viselkednek, az hatással van a gyerekre, az életükre, fejlődésükre (a gyerekkori szocializációs minta meghatározza a későbbi, felnőttkori működésüket). Sok mindent elronthatunk még akkor is, ha mindezzel tisztában vagyunk.
Önmagunkon is dolgoznunk kell, ha jó szülők akarunk lenni!
A gyerek behunyt szemmel, már magzati korban is érzékeli a szülők kapcsolatát – vallja többek között Vekerdy Tamás pszichológus. Érzékeli azt is, ha a szülők kapcsolata örömteli, elfogadó, védelmező. Érzékeli azt is, ha nem az. Vita és veszekedés nélkül is. A gyerek számára nem önmagában egy-egy vita vagy veszekedés traumatizáló (kortárscsoportban is átélik, testvérek között is mindennapos), hanem a szeretetlen légkör, az elutasítás és az állandósult feszültség… De még ezek sem jelentenek végítéletet.
A gyerekek nagyon sok mindent kibírnak – még minket is – írja Vekerdy Tamás az Érzelmi biztonság c. könyvében -, emellett az énerő is csodákra képes, még öngyógyításra is
A gyereknek a legfontosabb, hogy megkapja-e élete első pillanataitól kezdve azt az érzést, hogy szeretik és elfogadják olyannak, amilyen. Alapvetően ez is a szülők egymás közötti kapcsolatától függ. A gyerekek azt szeretnék, hogy nekik legyen egy egész univerzumuk, nappal és holddal, vagyis anyával és apával. Szüleik konfliktusos kapcsolatában vagy válásában a világ egységének széttörését élik meg.
Ezt élik meg akkor is, ha a szülők egymás ellen fordulnak; nem egy-egy ún. ártalmatlan vita idején, hanem olyankor, ha a konfliktus a szülők között állandósul, s kitapintható a feszültség a levegőben. Sok szülőben nem vagy nem kellően tudatosul, hogy ez érzelmi bántalmazás. Roncsoló hatású. A párkapcsolati-házassági pokol fenntartása szakemberek szerint sokkal ártalmasabb a gyerekekre nézve, mint a jó válás. Milyen a jó válás? Amikor a két szülő a gyerek érdekében a lehető legnormálisabban együttműködik egymással. Lássuk be, nem ez a jellemző…
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.