A tinik 21 százalékát zaklathatják a neten. Mutass jó példát! A kedvesség az egyik leghatásosabb eszköz az ártalmas jelenség megfékezésére

A magyar fiatalok 97,3 százaléka van jelen a neten, a világháló létrejötte után 30 évvel itt az idő újra figyelmet fordítani a gyerekek digitális jogaira – hívja fel a figyelmet az UNICEF sajtóközleményében, melyet a biztonságos internet napja apropóján adott közre február 5-én. Mint írják:

a 15 és 24 év közötti magyar fiatalok 97,3 százaléka ki van téve az online bántalmazás veszélyeinek, ennyien vannak ugyanis jelen az online világban. Közösen kell megoldást keresni és fellépni a gyermekeket és fiatalokat fenyegető online erőszak ellen – mutat rá a gyermekjogi szervezet.

A világ 160 országából több mint egymillió fiataltól érkezett válasz az UNICEF iskolai – online és offline – erőszakkal kapcsolatos kérdőívére. A kitöltők számos megoldási javaslatot küldtek, mit tehetnének a szüleik, tanáraik és a döntéshozók annak érdekében, hogy megelőzzék és megállítsák az erőszak terjedését az iskolákban.

A kedvességet az egyik leghatásosabb eszközként nevezték meg a fiatalok a zaklatás és bántalmazás megakadályozására. Ezért az UNICEF – hallgatva a fiatalok véleményére – arra kér mindenkit az idei biztonságos internet napján, hogy legyünk kedvesek online, és dolgozzunk azon közösen, hogy az internet minden egyes ember számára biztonságossá válhasson.

Az UNESCO adatai szerint a magas jövedelmű országokban élő fiatalok és tinédzserek 5-21 százaléka érintett az online bántalmazásban, továbbá a lányok sokkal gyakrabban lesznek a cyberbullying áldozatai, mint a fiúk.

Magyarországon a 15 és 24 év közötti lányoknak 95,6 százalékra tehető az online jelenléte, ugyanebben a korosztályban a fiúk 98,9 százaléka van „online”. Ez a szám a világban átlagosan 70,6 százalék és folyamatosan növekszik.

Cyberbullying – Mit nevezünk internetes zaklatásnak?

A zaklatást az egyszeri bántalmazástól vagy más konfliktushelyzettől három tényező különbözteti meg. Egyrészt erős, negatívan befolyásoló hatása van, a zaklatás áldozata nem tudja élni a mindennapi életét a zaklató tevékenységének következtében – például mert állandóan félelemben vagy bizonytalanságban él. Másrészt a zaklatás nem feltétlenül szabályos időközönként, de ismétlődik, a bántalmazó rendszeresen visszatér az elszenvedőhöz, és megismétli a cselekedetét, legyen az fizikai, szóbeli vagy szexuális tevékenység. A harmadik kritérium az erőviszonyok eltolódása: a zaklatás során a bántalmazó fél mindig több hatalommal rendelkezik (több pénze van, erősebb, több barátja van, hangosabb), és ezt fitogtatja is a zaklatás során.

A zaklatás (bullying) történhet otthon, az iskolában vagy más közösségekben is, de az internethasználat terjedésével az online zaklatás is megjelent a mindennapokban. Az internetes zaklatás során ugyanúgy érvényesül a három feltétel: erős, negatív tartalmat közvetít a bántalmazó a bántalmazottnak, rendszeresen ismétli a tevékenységet, és mindezt a hatalma fitogtatásával éri el. A neten gyakran úgy, hogy anonim módon, arctalanul tesz bántó megjegyzéseket különböző közösségi oldalakon, vagy egy általa készített előnytelen fotót, esetleg montázst oszt meg a zaklatás elszenvedőjéről.

A virtuális felületeken a zaklatótól nem lehet fizikailag eltávolodni, a bántalmazás nem szűnik meg hétvégén vagy az iskolai szünetben. A képeket bárki lementheti, és bármikor újra feltöltheti különböző felületekre, a különböző közösségi oldalakon pedig akárhány profil létrehozható, és ezekről újabb és újabb üzeneteket lehet küldeni a kiszemelt áldozatnak. Ráadásul, ha valakit az interneten zaklatnak egy nyilvános felületen, nem lehet pontosan megmondani, hogy hányan látták a fényképet vagy posztot, sokkal több tanúja van, mint a nem internetes bántalmazások esetében. A bántalmazással járó megalázottság érzése sokkal fájdalmasabb lehet a gyereknek, ha még azt sem tudja, pontosan kikhez jutott el.

A cyberbullying hatalmas károk okozására képes, mivel gyorsan ér el egy széles réteget, korlátlan mértékben van jelen az interneten, valamint virtuálisan egy életen át „követi” az áldozatait. Az online bántalmazásban szenvedők hajlamosabbak az alkohol- és drogfogyasztásra, valamint az iskola kerülésére, mint társaik. Jellemző rájuk, hogy rosszabb osztályzatot kapnak az iskolában, alacsonyabb az önértékelésük és több egészségügyi problémában is szenvednek. Extrém esetekben a cyberbullying öngyilkossághoz is vezethet.

– A gyerekeket nemcsak a fizikai világban kell megvédeni, hanem az interneten leselkedő veszélyektől is. Ez néha nehezebb és nagyobb körültekintést igényel a környezetüktől, de nem kevésbé fontos – és ezzel egyszersmind segítjük is a gyerekeinket abban, hogy minél jobban kihasználhassák a világháló előnyeit. Ezen a napon az UNICEF arra kér mindenkit, hogy tegyen legalább egy kedves gesztust valaki felé az interneten, ezzel is kifejezve azt, hogy a biztonságosabb online élethez mindannyiunk összefogása és empátiája kell – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

Az UNICEF Magyarország oldalán az érdeklődők hasznos tippeket kaphatnak a biztonságos netezéshez. Részletek itt >>

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

7 + 5 =

hirdetés